58. szám 2008. június A SzéfNem volt témám, ezért kiosztották: A Széf. Ez egy tévés vetélkedő, ha valaki még nem hallott volna róla. Nemrég indult az RTL Klubon. Megnéztem, talán kétszer. Nem nagyon érdekelt, és most, hogy megnéztem, most se. Annyi ilyen játék van, mindig kitalálnak egy másik játékszabályt, de közben mégis mindegyik ugyanolyan. Ellenfelek, kérdések, pénz. Nem egy nagy cucc.
Nem tudom, hogy mi alapján választanak ki egy párt a műsorba, de néha olyan szörnyű alakokat sikerül összeszedni, hogy csak nézek. Az egyik adásban, amelyiket láttam, egy házaspár volt a döntőben. A nő állandóan sipítozott, és azt hajtogatta erőteljesen affektálva, hogy „nem vagyok biztos benne, szerelmem”. Aztán befogta a szemét, és amikor jó lett a válaszuk, a párja nyakába ugrott. Idegesítő embereket választottak be. Ráadásul olyan alap dolgokat nem tudnak, hogy ha én lennék a helyükben, akkor ott sétálnék ki szégyenemben, pedig ők felnőtt emberek. Azt vettem észre, hogy a döntőben nagyon menő és divatos füstöt fújnak, amikor eltűnik egy széf. Engem ez kifejezetten irritál. Az is feltűnt, hogy (Sebestyén) Balázsnak be volt gyűrődve az inge a mellénye alá. Tudom, hogy ez már nagyon részletezés, de eléggé unatkoztam a műsor közben, és mással is foglalkoztam. Balázs alapvetően jól vezeti a műsort, jó, hogy nem játssza meg a „teljes szívemből örülök a nyertessel” műsorvezetőt. Persze, örülnie kell, de szerencsére látszik, hogy azért van benne egy kis cinikusság, hiszen nem ő nyeri a pénzt. Talán egy kicsit túl negatívan és unalmasnak írtam le a műsort, de ennyire nem rossz, csak nekem már nagyon-nagyon elegem van az ilyen egyforma pénznyerős műsorokból. (Ráadásul nem is kapják meg az összes pénz, mert még adót is kell fizetni utána.) Aki szereti az ilyen műsorokat, annak tetszeni fog, nézze meg, aki nem szereti, az nézzen mást. A Széf |