59. szám 2008. november
Holtak csarnokában
Nemrég egy érdekes plakát ragadta meg a tekintetem. Egy láthatóan félig megnyúzott emberi test szerepelt rajta fekete háttérrel. Valóban nem mindennapi eszközzel ismerteti testünk belső titkait a Bodies kiállítás, ezért is döntöttem úgy, hogy ezt látnom kell.
Borsos árat fizettem a belépőjegyért a VAM Design Centerbe,
de az igen fejlett (és jócskán túlbonyolított) beléptetőrendszerből ítélve úgy
gondoltam, van miért elkérniük a pénzt. Eleinte azt hittem, hogy a kiállítás
valami igen bizarr művészetet igyekszik bemutatni a testek segítségével, de már
az előtérbe kitett hatalmas ismeretterjesztő plakátok alapján hamar rájöttem,
hogy valójában egy ijesztően élethű anatómiai tanulmányt állítottak fel. Maguk a
testek egy alagsori helyiségben voltak, valószínűleg a fény- és porérzékenységük
miatt. Már a lépcsőlejáró előtt furcsa, kellemetlen szag csapta meg az orromat,
ami (remélem) a preparáló szer és nem a preparátumok szaga volt. A terem sötét
volt, csak a testek voltak bevilágítva. Az első kiállítótérben a plakátokról is
jól ismert, izmokig lehántott állapotban voltak a rokonszenves kínai kollégák
(merthogy azok, hol máshol engedélyezték volna ezt, mint Kínában?), változatos
pózokban, különböző izomkötegeiket megfeszítve. Mindenhol részletesen el volt
magyarázva, hogy az adott szövetréteg éppen micsoda, milyen vastag, és miben
játszik szerepet. Habár a vöröslő zombihordára emlékeztető embertömeg kissé
ijesztőnek tűnhet egyes érzékenyebb lelkületű személyek számára, ez még mindig
csak reneszánsz festészet volt ahhoz képest, ami ezután következett. Ugyanis a
következő helyiség tele volt preparált belső szervekkel, amik között
megfeketedett tüdőgarnitúrák és igen rossz állapotban lévő szárított szívek
figyelmeztették a népet a dohányzás és az alkohol kétségtelenül káros hatásaira.
Nem akarom lelőni a kiállítás összes poénját, aki kedvet kaphatott, az ennyiből
is megtette, a többiek pedig nyilván nem szeretnék viszontlátni az iskolai menza
amúgy is meglehetősen nehezen legyűrt ebédjét. Annyit azért még mondanék, hogy
volt pár dolog, ami még az én edzett gyomromnak is kihívást jelentett. Vegyük
csak példának a bugyborékoló folyadékban lebegő, különböző fejlődési
állomásokban lévő, sokszor félig átlátszó embriókat, vagy azt a kissé kínos
helyzetet, mikor távozásomkor az információs pultnál álló lány igen kedves
mosollyal próbált meg rávenni, hogy ugyan, fogjam már meg a kezében tartott fél
AGYAT, amit végül nem utasíthattam vissza (utána 5 percbe telt lemosni a
kezemről a preparátum miazmás szagát). A sok furcsaság ellenére kár lett volna
kihagyni a kiállítást, különleges élmény volt, és érdekes volt látni, hogy
hogyan nézek ki belülről, részekre bontva. December 31-ig látható
Magyarországon, van még időtök megnézni. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel az
orvostudomány, vagy kissé morbid (vagy legalább erős a gyomra), esetleg csak
érdekli, hogy mi mozgatja földi porhüvelyét.
Bodies - A kiállítás
VAM Design Center, VI. Király utca 26.
Minden nap 10-20 óráig