Szubjektív

Tartalom

60. szám 2009. január

Bankrablás és túszejtés

Gondolom, mindenki hallott már valamennyit a január 13-án történt bankrablásról, mikor is egy napszemüveges férfi 14:30 körül kirabolt egy Erste bankfiókot a Flórián téren. A biztonsági őrnek enyhébb sérüléseket okozott, amikor elvette a pisztolyát, és azt az egyik alkalmazott fejéhez szorítva lépett ki az utcára. Ezt követően a túszát elengedte és a pisztolyt eldobta, majd bemenekült egy 10 emeletes panelházba a Miklós utcában. 15:30-kor még gyanútlanul sétálgattam az iskolában. Szubjektívre megérkezve azt láttam, hogy szerkesztőtársaim az ablakra tapadva figyelik az utcát. Megkérdeztem, hogy mi lehet olyan érdekes, erre ők azt mondták, hogy bankrablás történt, és egy közeli házba menekült a rabló. Nekem erre, ahogy szokott, rögtön beindult a fantáziám (túszejtés, gyilkosság…). Mivel ez egy jó cikk témának ígérkezett, úgy határoztunk, hogy jobban utánajárunk a dolgoknak. Bementünk a hetedikesek kisiskolájába, ahol páran az eseményeket szemlélték, mi is csatlakoztunk hozzájuk. Az ablakból nem sokat lehetett látni, csak az utcán álló rendőröket és a tömeget a ház előtt. Én egyből ki akartam menni a helyszínre, mivel itt van egy köpésnyire, de a többiek túl veszélyesnek találták, így inkább csak a tévén, az ablakon és az interneten keresztül követtük az eseményeket. Továbbra sem derült ki sokkal több, talán csak annyi, hogy kommandósok vizsgálják át a ház minden egyes helyiségét, de még nem találtak semmit. Mi eközben fogadást kötöttünk, hogy vajon megtalálják-e az elkövetőt. Egészen jó hangulatot teremtettünk a történtek ellenére. Hallottunk terjengeni olyan pletykákat, hogy a tettes gyilkolt is, vagy hogy van vele egy másik női túsz is, de ezek nem bizonyultak igaznak. Ezalatt mesterlövészek érkeztek a szemben lévő ház tetejére. Végül 5 óra körül rászántuk magunkat, hogy kimenjünk a helyszínre, mondván, hogy ennyi idő elteltével már nem lehet veszélyes (bár a rablót továbbra sem találták). Mikor már az utcán voltunk, és éppen rendőrök mellett haladtunk el, hallottuk a rádiójukból, hogy a tettes állítólag átugrott egy másik ház tetejére (továbbra is rejtély számomra, hogy ezt hogy csinálhatta). Mikor odaértünk, egy csapat kommandós éppen elment, de a rendőrök még továbbra is a házat járták. Láthattuk a sok közvetítőkocsit és a tömeget a ház körül. Amikor közelebb merészkedtünk, észrevettük, hogy a ház ajtaja be van törve, vagyis itt ment be a rabló. Pár fotót is csináltunk, de lévén, hogy nagyon hideg volt, és nem tudtunk meg semmi többet, ezért mindenki ment a saját útjára. Azután már csak a hírekből értesültünk róla, hogy az elkövetőt nem találták meg, és ez azt jelentette, hogy Rikker Zsófi és én megnyertük a fogadást.

Laczi Zsófia
képek: Baranyai István