Szubjektív

Tartalom

60. szám 2009. január

Klamm háborúja

Szása felakasztotta magát. Hogy mi ennek az oka és mik a következményei? Arról a továbbiakban olvashatsz.

Klamm tanár úr előző évben nem adta meg a kettest Szásának, pedig az érettségijéhez már csak ez kellett volna. Szása felakasztotta magát elkeseredésében. A VII. osztály hadat üzen a tanár úrnak, hogy az bocsánatot kérjen tőlük e gonosz cselekedetéért. Nyugodtan indul az óra, a táblára Goethe nevét írja fel Klamm, aztán hirtelen eldobja a krétát, és elkezd mesélni. Mesélni és mesélni, de egyáltalán nem az órához kapcsolódó dolgokról. Eleinte csak a tanárokról írt naplóját mutatja be az osztálynak, nem túl hízelgő ez a számadás sem. A diákokkal való kapcsolatának elemzése eleinte humorosnak tűnik, a megszokott dörgedelmeket halljuk, majd egyre kényelmetlenebbül érzi magát az ember. A padokban mocorgás támad, érezni lehet a feszültséget.

Az idő múlásával már Klamm szemszögéből néztem a tanítást, az iskolát, együtt tudtam érezni a tanárokkal, teljesen beleéltem magam a helyzetükbe. Különösebbnél különösebb helyzetekbe csöppenünk.

Klamm reggele egy végtelennek tűnő rémálom. A néző azt sem tudja, mikor hol tart a tanár úr, hiszen néha egészen nyugodt, máskor az őrület határán imbolyog. Számomra ez a darab elsőre nehezen érthető, elvonatkoztatott, bonyolult volt. Az indulatok, az érzelmek ereje volt az inkább, ami magával ragadott.

Menjetek el a Kolibri Pinceszínházba, és ott nézzétek meg ezt a darabot, ígérem, hogy nagyon fog tetszeni. Ennek több oka is van. Az első, hogy egy aprócska terem az egész színház, egy kis pince, ahol csupán egy asztal, egy tábla és a padok vannak. A nézők beülhetnek a padokba, ismét iskolásnak érezhetik magukat, ha már felnőttek. A darabot egyetlen ember, egyetlen őrült ember játssza el, méghozzá Scherer Péter. Borzasztó érdekes látni, ahogy a padokban ülő „diákok” és a még a hátrébb ülő nézők is látják minden izzadságcseppjét, minden mozdulatát közelről. Ez a színház szinte tapintható, letaglóz, nem hagyományos színházi élmény. Érdekessége a darabnak, hogy osztályterem-színház formájában is megtekinthető, az előadás meghívható a középiskolákba is, ahol az osztály saját tanterme nyújtja a színpadot.

A darab után ott lehet maradni, kérdezni a színésztől. Ha pedig ezt nem szeretnénk, még beülhetünk egy forró teára a hangulatos teaházba. Ajánlom mindenkinek!

Varga Dóra

Klamm háborúja (monodráma) Kolibri Pinceszínház
Rendező: Novák János
Színész: Scherer Péter