A napilap általában mindennap ugyanabban az időben megjelenő, aktuális híranyagot közlő újság.
Napilapjaink az alábbi két formátumban készülnek:
A/3-as alak (297 * 420 mm, pl. Népszabadság)
13-as alak (315 * 470 mm, pl. Népszava)
Az újság fedelén a következő adatoknak kell szerepelniük: cím és esetleg alcím, az évfolyam száma és az évfolyamon belüli sorszáma (XXII. évf. 2. sz.), a megjelenés éve és hónapja, napilap esetén a megjelenés napja.
Az újságban szerepelnie kell impresszumnak, ez a lap belső címoldalán vagy hátoldalán szokott lenni. Az impresszum a következő adatokat tartalmazza:
Folyóiratokban szerepel tartalomjegyzék (címoldalon vagy belső címoldalon, a rovatokat is feltüntetve), napilapoknál csak cikkajánló (gyakran rovatonként) a címoldalon.
1. Rovatcím 2. Felcím 3. Főcím 4. Alcím 5. Lead (líd) 6. Szövegközi alcím 7. Oldalidézet 8. Aláírás 9. Szöveg |
Hasábok
Általában előnyösebb a páratlan hasábokra osztás. Célszerű nagyobb hasábszélességet létrehozni, mert a rövid sorok szövegében sok nagy szóköz fordul elő, melyek csatornákat hozhatnak létre. A hasábok változatos szélességűek lehetnek (attól függően, hogy hány hasábra osztjuk fel a szedéstükröt).
Tördelés
A napilapok tördelésénél egy lapoldal képez egy tipográfiai egységet. A
tördelés folyamán úgy kell elhelyezni a különböző cikkeket az oldalon, hogy azok
jól elkülönüljenek. A cikkek elhelyezése két módszer szerint történhet:
- tömbrendszer: az oldalon minden cikk záróvonala egy síkban helyezkedik el,
- zászlós rendszer: nincsen záróvonal, egy-egy hasáb zászlószerűen kinyúlhat a
szedés tömbjéből.
Élőfej
Mivel a napilapok oldalai nincsenek összefűzve, az oldalak keveredése esetén jó könnyen azonosítani azokat az élőfej és az oldalszám segítségével. Az élőfej a szedéstükör élén áll, annak teljes szélességében léniával aláhúzva. A lap címét, a rovatot, oldalszámát, és a megjelenés dátumát tartalmazza.
Betű
A napilapok esetén nagyon lényeges a jól olvasható, nyitott, nagy betűszemű, talpas betűtípus alkalmazása. A szövegbetű fokozata általában 8 pontos, az apróhirdetéseké 6 pontos. E kis fokozatokat kizárólag csak gazdasági okokból alkalmazzák (helytakarékosság).
Kiemelések
A folyamatos szövegben kiemelésként a kurziválást alkalmazzák. A fontosabb
szövegrészek kiemelésére beljebbezést alkalmaznak, melynek legjobb formája a
következő: a beljebbezésnél csak elől alkalmaznak beütést, előtte és utána
egy-egy sor üres marad.
A címek alatti bevezető szövegrészt (lead) többnyire több hasábnyi, a címnek
megfelelő szélességben szedik, a szövegbetűnél nagyobb, félkövér alakban.
Címek
A napilapok címei általában több hasábos szélességűek. Egy napilapon belüli címeket ugyanazon betűcsalád különböző változataiból és fokozataiból kell szedni, és a címek tengelyének meghatározása is egységes kell, hogy legyen. A címrendszerek különböző rangú címeinek nagysági viszonyait és a címek közötti beosztást aranymetszet szerint kell kialakítani; többsoros címek esetén ügyelni kell a megfelelő soresésre.
Hirdetések
A napilapban szereplő hirdetésekkel szemben támasztott legfontosabb
követelmény, hogy a hirdetésnek mindig szerényebbnek, folthatásában
halványabbnak kell lennie, mint az adott oldalon a legfontosabb cikk, és
ugyanakkor tipográfiájával szervesen illeszkedjen az oldal harmóniájába.
A betűfokozatok egymáshoz viszonyított arányának szabályai a hirdetéseknél nem
kötelezők. Az ellentétek (pl. kicsi/nagy szöveg, ill. címbetű) alkalmazása
hatékony eszköz.
Technológia
Jelenleg napjainkban a legtöbb napilap
ofszetnyomtatással
készül. Ezzel a technológiával a lap minőségét tekintve sokkal jobb,
tetszetősebb. Lehetőség nyílik árnyalatos képek reprodukálására, változatos
díszítőelemek alkalmazhatók.
Továbbá kísérőszín nyomtatására nyílik lehetőség, mely változatos alkalmazásával
változatosabbá lehet tenni a lapot, a kiemelések, tagolások jobban
hangsúlyozhatók, alkalmazható díszítőelemeknél, kereteknél, címeknél stb.
Napjainkban már azonban egyre több négyszínnyomtatással készült (színes) napilap jelenik
meg, ahol a lehetőségek tovább szaporodnak.