Természetismeret
5 éves gimnáziumi képzés
|
|
Tantárgyi programok | ||
|
1. Interdiszciplinaritás – holisztikus szemlélet kialakítása
A XX. század végére egyre jobban differenciálódtak a természettudományok. A hagyományos kategóriák (biológia, földrajz, kémia, fizika) értelmüket vesztették. Tükrözi ezt a felsőfokú képzés is, ahol ma már például külön molekuláris biológus és külön ökológus képzéseket találhatunk meg. Mindevvel párhuzamosan felértékelődött az egyes részterületek közti kapcsolatokat kiaknázó interdiszciplináris kutatások szerepe, elég csak a magkémiát vagy a pszichoneuro-immunológiát említeni.
A középiskola szerény óraszáma nem teszi lehetővé, hogy természettudományokat a naprakész ismereteknek megfelelően de a hagyományos felosztásban tanítsuk. Lehetőségünk van azonban arra, hogy kialakítsunk egy egységes természetképet, olyat mely az egyes természettudományos problémákat nem a tárgyak felől közelíti meg ("ezt nem tudom, ez kémia"), hanem a megoldásaik felől.
2. Környező világ jelenségeinek megértése
Ismerje meg saját testének felépítését és folyamatait, természeti és technikai környezetésnek alapvető szerkezetét és mechanizmusait. Legyen képes mindezt rendszerben látni, ismerje fel a felépítés és a működés közti összefüggéseket. Mindezen ismeretek nélkül ugyanis a természettudományos ismeretek csak száraz adatok maradnak, melyeknek a saját életére nincsen hatása. Enélkül az a belső motiváció sem alakulhat ki, ami a valódi, elmélyült ismeretszerzés feltétele.
3. Globális érzékenység, globális felelősség kialakítása
Lássa át a bioszféra rendszer voltát, annak sérülékenységét, az ember szerepét a bioszférában. Tudatosuljon benne az ember hatásának nagyságrendje, annak következményei és az evvel járó felelősség. Legyen képes ellenállni a fogyasztói társadalom által sugallt képeknek, lássa meg azok káros oldalát is. Lássa meg, mi a saját szerepe a globális folyamatokban és hogyan képes azon változtatni.
4. Természeti értékek ismerete és értékelése
Ismerje fel és ismerje el szűkebb (lakóhely) és tágabb környezete (ország, világ) természeti értékeit. Legyen képes mérlegelni a természeti károkozás súlyát, a természeti értékek védelmének fontosságát. Érezzen felelősséget ezek védelméért, működjön közre a védelem megvalósításában.
5. Tudományos műveltség a XXI. Században
Ismerve a tudományosság alapelveit és kritériumait valamint a természettudományok történeti-filozófiai hátterét, legyen képes eligazodni a modern természettudományok rendszerében. Tudja, hol húzódnak a tudományos kutatás frontvonalai, mik az egyes területek kulcskérdései. Legyen tisztában a jelenleg folyó kutatások jelentőségével és szerepével. Legyen képes különbséget tenni az alkalmazott- és az alapkutatás között és lássa be az utóbbi fontosságát.
6. Információ megszerzésének és rendszerezésének képessége
A napjainkban ránk zúduló információs áradatból legyen képes kiszűrni a tudományosság kritériumainak megfelelő állításokat. Tudjon különbséget tenni tudomány és áltudomány között. Alakuljon ki egyfajta immunitása a tudományoskodó állításokkal szemben. Minél több információforrás használatára legyen képes.
Legyen képes az információhalmazban keresni és ismerje azokat a kiindulópontokat, ahonnan az információszerzés során elindulhat. Legyen képes a lényeget meglátva kutatni, ne vesszen el az részletekben. Legyen képes a megszerzett információkat a már felállított és megismert rendszerekbe elhelyezni.
Tekintse a tanárt partnernek az információszerzésben (egyfajta információ-managernek).
7. Tudományos gondolkodás, kutatás elveinek, módszereinek megismerése
Ismerje meg a tudományos metódust. Legyen képes problémákat felvetni, azok megoldására vizsgálatokat végezni. Hipotézist készíteni, azt tesztelni, majd a megtenni a végső állításokat. Ismerje meg az axiómák, törvények, hipotézisek, sejtések közti különbségeket. Ismerje meg az egyes módszereket a gyakorlatban, lássa azok előnyeit, hibáit, korlátait. Tudja rögzíteni és értelmezni a kapott eredményeket. Ismerje fel a tudományos eredmények tranziens jellegét.
Ismerje meg, milyen lépésekben alakult ki a tudományos vizsgálati módszer. Legyen képes különbséget tenni különböző kultúrák különböző tudományos paradigmái között, tudja azok állításait ezen paradigmáknak megfelelően kezelni.
8. Érthető, világos alapfogalmak nyilván elsajátítása
A korábban említett célok úgy érhetők el, ha a diákok az alapfogalmakkal teljesen tisztában vannak. Ehhez azokat érthető, világos módon, a mindennapi élet tapasztalataiból levezetve kell megfogalmazni. Ezek elsajátítása, segítheti őket hozzá azután a természettudományos kreativitás használatához.
9. Absztrakciós képesség, modellalkotás elsajátítása
A tudományos gondolkodás alapvető része az absztrakciós képesség, ennek kialakítása az egyik elsőrendű cél ebben a szakaszban. Legyen képes a partikulárisban meglátni az általános problémát, az egyedi válaszból következtetni az általános megoldásra. Mindehhez kulcs a modellalkotás képessége, mely a kezdeti makett készítéstől az elvont matematikai modellek felhasználásáig terjed.
10. Science literacy
Cél, hogy a diákok valamelyes jártassággal mozogjanak a természettudományok területén. Nem kell kis tudósoknak lenniük, nem kell, hogy minden kérdésre választ tudjanak adni. Sokkal inkább arra van szükség, hogy érdeklődéssel forduljanak tudományok felé, legyenek képesek megérteni az ő szintjükön és nekik szóló irodalmat. Ismerjék fel, hogy a természettudományos ismeretek a világ egy fontos olvasatát adják, legyenek képesek ennek értelmezésére.
11. "Otthonosság" érzete a világban
Mindezen célok megvalósulásával lehetővé válik a diákok számára, hogy egyfajta otthonosság érzetével mozogjanak, tágabb és szűkebb környezetükben, sőt saját testükben is. Cél, hogy a természettudományos jelenségek és magyarázatok megismerése által jobban megtalálják a helyüket a világban.
Képesség
A. problémafelismerés
B. ismeretszerzés
C. feldolgozás
D. alkalmazás
Tárgyi tudás
A tantervekben meghatározott alapismeretek elsajátítása.
9-11. évfolyam
Az epochák értékelése
Az elégtelen epocha javítása
Az év végi érdemjegy
12-13. évfolyam
Tananyag évfolyamonként
|
Évfolyam |
Tárgy1 |
Óraszám |
epochák |
Középszinten |
Emelt szinten |
|
9. |
Csillagászat |
20 |
|
|
|
|
10. |
Földrajz |
180 |
3 epocha 3 epocha |
|
|
|
11. |
Kémia |
180 |
2 epocha 4 epocha |
|
|
|
12. |
Biológia |
96 |
160 |
||
|
13. |
Biológia |
87 87 87 87 |
145 145 145 145 |
Csillagászat
|
Óraszám |
Óra címe |
Minimális követelmény |
|
1. |
Az idő és a tér | Az idő fogalmának és az
időfelfogások alaptípusainak ismerete, a világvallások és a mai tudomány tér és időszemléletének áttekintése |
|
2 |
A Világegyetem keletkezése |
Kozmosz-keletkezési
elméletek áttekintő ismerete, az Ősrobbanás elméletének kimerítő ismerete, legyen képes különbséget tenni a tudomány feltevései és bizonyítottnak vélt megállapításai közt különbséget tenni |
|
3. |
A Világegyetem fejlődése |
Ismerje a Világegyetem fejlődésének lépéseit, a kialakuló elemi összetevőket és erőket, a kialakulás idejével együtt és az Ősrobbanás elméletének bizonyítékait |
|
4. |
A Kozmosz felépítése |
Be tudja mutatni a Kozmoszt felépítő egységeket, ismerje azokat, ill. a megismerésükre irányuló kutatások fontosabb irányait |
|
5. |
Csillagászattörténet I. |
Legyen áttekintése a
neolitikumi és a bemutatásra került ókori (mezopotámiai, egyiptomi,
stb.) kultúrák, ill. néhány természeti nép csillagászati ismereteiről,
eredetmondáiról képes legyen önállóan feldolgozni és különböző módon prezentálni a kapott szövegeket, forrásokat |
|
6. |
Csillagászattörténet II. |
Legyen áttekintő ismerete az
ókori Görögország csillagászainak munkásságáról, képes legyen visszaadni a tanult bizonyításokat, gondolatmeneteket részletesen, azok lépéseit, következtetéseit |
|
7. |
Csillagászattörténet – gyakorlati óra |
A csillagászattörténetben megjelenő egyszerűbb eszközök felidézése, készítése, használata |
|
8. |
Csillagászattörténet III. |
Tablók készítése az eddig
megismert kultúrák csillagászati ismereteiről legyenek képesek azokat a többiek számára bemutatni, kiemelve azoknak a korábbiakhoz képest korszakalkotó vonásait kiállítás rendezése az elkészült anyagokból |
|
9. |
Csillagászattörténet IV. |
Emelje ki a csillagászat
„Nagy Fordulatának” jelentősebb gondolatait, ismerje a megismert
legnagyobb csillagászok rövid életútját, téziseit, bizonyításait el tudja helyezni azokat a kor tudománytörténetében |
|
10. |
Világképek - gyakorlat |
Kiállítás készítése a csillagászattörténetben megjelenő világképekről adott, vagy tetszés szerinti formában, anyagokból |
|
11. |
Tudománytörténet – a naptár |
Az európai és más kontinensek időszámítás-történetének áttekintő ismerete |
|
12. |
A csillagok élete és halála |
Legyen tisztában a különböző csillagtípusok fejlődési útjaival, azok feltételeivel, képes legyen itt is pontosan használni a szakkifejezéseket |
|
13. |
Naprendszer I. |
A Naprendszer elemeinek és
kialakulásának átfogó ismerete, legyen képes a Föld,- és a Jupiter típusú bolygókról általános képet adni, bírjon a bolygókról alapvető információkkal |
|
14. |
Naprendszer II. |
A Naprendszer elemeinek és
kialakulásának átfogó ismerete, legyen képes a Föld,- és a Jupiter típusú bolygókról általános képet adni, bírjon a bolygókról alapvető információkkal |
|
15. |
Tájékozódás a földi térben és időben |
A fokhálózat, a napi
időszámítás és a helymeghatározási módszerek elméletének és
gyakorlatának ismerete, és tantermi, ill. terepi begyakorlása, feladat-megoldási készség erősítése |
|
16. |
Távérzékelés, műholdak |
Legyen átfogó ismerete a távérzékelésről és a műholdfajtákról |
|
17. |
A GPS |
Ismerje a GPS elméletét és tudja kezelni, ill. számítógéppel útvonalat feldolgozni, megjeleníteni, adatokat leolvasni |
|
18. |
Mai kutatási irányok |
Legyen áttekintése a legújabb kutatási irányokról, kiemelve néhányat (pl. Mars-kutatás) |
|
19. |
Összefoglalás |
|
|
20. |
Dolgozatírás |
Egészséges életmód
|
Óraszám |
Óra címe | Minimális követelmény |
|
1. |
A vírusok | Ismerje a vírusok által okozott betegségeket, és a védekezést a kórokozókkal szemben. |
|
2. |
A baktériumok | Ismerje a baktériumok által okozott betegségeket, és a kórokozókkal szembeni védekezést. |
|
3. |
Az emberi bőr | Ismerje a bőr változásait az életkorok függvényében, a helyes bőrápolást. |
|
4. |
A mozgás | Ismerje a rendszeres mozgás szerepét a szervezet egészséges működésében, a mozgásszegény életmód következményeit. |
|
5. |
A táplálkozás 1. | Ismerje a legfontosabb tápanyagokat, a vitaminok hatásait, az egészséges táplálkozást. |
|
6. |
A táplálkozás 2. | Ismerje a táplálékkiegészítők, íz- és aromaanyagok veszélyeit, az E-számokat. A betegségek és a túlsúly kapcsolatát. |
|
7. |
A légzés 1. | Ismerje a légzőszervekre ható környezeti ártalmakat, a dohányzás káros hatásait. |
|
8. |
A légzés 2. | Ismerje a szennyező gázok és a porszennyezés hatásait az ember légzőszervi rendszerére. |
|
9. |
A keringés | Ismerje a szív- és érrendszeri betegségeket és azok megelőzéseit. |
|
10. |
Ellenőrzés | |
|
11. |
Az immunitás | Ismerje a környezetszennyező vegyületek hatásait az immunrendszerre. Allergiás megbetegedések, pollenallergia. |
|
12. |
Az ember szaporodása | Ismerje az ivarszervek higiéniáját, a nemi úton terjedő betegségek megelőzését, a védekezést, a nemzőképesség és az élvezeti cikkek fogyasztásának kapcsolata. |
|
13. |
Az ember egyedfejlődése | Ismerje a magzat fejlődését károsító környezetszennyezéseket, a koraszülések és az élvezeti cikkek fogyasztásának kapcsolata |
|
14. |
A szülés. | Ismerje a szülés folyamatát. |
|
15. |
Ellenőrzés | |
|
16. |
Egészségügyi ismeretek 1. | Ismerje az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatását, a szenvedélybetegségeket. Hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. |
|
17. |
Egészségügyi ismeretek 2. | Ismerje az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadást és a terhesség gondozással kapcsolatos kérdéseket. |
|
18. |
Környezet- egészségtan 1. | Ismerje a levegő-, víz-, talajszennyeződéseket. |
|
19. |
Környezet- egészségtan 2. | Ismerje a levegő-, víz-, talajszennyeződéseket és azok káros hatásait az emberi szervezetre. |
|
20. |
Ellenőrzés |
Elsősegély
|
Óraszám |
Óra címe |
Minimális követelmény |
|
1. |
Segélynyújtás lépései |
Legyen tisztában a felismerés, a segélyhívás és a segélynyújtás alapvető lépéseivel |
|
2 |
Betegvizsgálat |
Ismerje a betegvizsgálat lépéseit, mutassa be gyakorlatban |
|
3. |
Légútbiztosítás |
A légútbiztosítás lehetőségeinek ismerete, bemutatása |
|
4. |
Vérzések |
Ismerje a vérzések típusait, mutassa be az artériás nyomópontokat, a fedő- és nyomókötést, továbbá a parittya- és sapkakötést |
|
5. |
Törések |
Ismertesse a törések típusait, rögzítésük lehetőségeit |
|
6. |
Égés |
A kilences szabály, az égési fokozatok, valamint ellátásuk ismertetése. |
|
7. |
Marási sérülések |
Legyen tisztában a marási sérülések ellátásával, bőr, szem, nyelő- és légcsőmarásokkal. |
|
8. |
Mérgezések |
Mutassa be a gáz és vegyszermérgezések típusait, tüneteit, ismertesse ellátásuk lépéseit |
|
9. |
Tömegbalesetek |
Tömegbaleset fogalmának ismertetése, helyszínbiztosítás, balesetfelszámolás lépései |
|
10. |
Szituációs gyakorlat |
1. epocha
|
Óra címe |
Minimális követelmény |
|
A Föld, mint égitest |
Ismerje a nap,- és évszakok változásának
okait és következményeit alakuljon ki feladatmegoldó-készség az ezekkel kapcsolatos feladatoknál |
|
A Föld belső szerkezete |
Rendelkezzen konkrét információkkal a belső szerkezetről, a Föld mágneses teréről, és a kőzetlemezek, ill. a geoszférák általános jellemzőiről, a bennük zajló mozgásokról., képes legyen átlátni a sávosan változó nyomás,- és sűrűség viszonyokat |
|
Lemeztektonika |
Tudja megnevezni a nagy kőzetlemezeket, tudja megmutatni határaikat térképen, és képes legyen végigvezetni az egymáshoz képest elmozduló lemezek következtében kialakuló felszíni jelenségeket, a vulkanizmus különböző fajtáit, az utó,- és kísérő jelenségekig |
|
Hegységképződés – gyakorlati óra |
Ismerje a hegységképződés fajtáit, és képes legyen háromdimenziós, a működést keresztmetszetben is bemutató modellt alkotni róla |
|
Kőzetfelismerés |
Legyen képes felismerni a legfontosabb kőzetfajtákat a gyakorlatban és ismerje azok kialakulásának körülményeit, ill. legyen áttekintése a földtörténeti korokról |
|
Ellenőrzés |
|
|
A légkör - bevezetés |
Ismerje a légkört alkotó anyagokat, a benne lezajló folyamatokat, szerkezetét és a napsugárzás útját a légkörben |
|
Az időjárás elemei |
Legyen képes elemenként és egységben
látni az időjárás elemeit, azok együttes hatásmechanizmusát, tudja értelmezni az időjárás-jelentéseket tudjon alapszintű számítási feladatokat megoldani |
|
Az általános légkörzés és a légszennyezés |
Lássa át a nagy földi légkörzés mechanizmusát, nyomás,- és hőmérséklet-viszonyait, és a légszennyezést, ill. saját szerepét a problémák megoldásában |
|
A vízburok - bevezetés |
Ismerje a tengervíz fizikai, kémiai,
hőmérsékleti jellemzőit, a víz körforgásának fontosabb elemeit, be tudja jelölni a tengeráramlatokat térképen ismerje a tengerjárást alakító hatásokat |
|
Felszín alatti vizek |
Legyen áttekintése a felszínalatti vizek
főbb jellemzőiről, képes legyen keresztmetszeti ábráról forrástípusokat megnevezni |
|
Felszíni vizek |
Képes legyen átlátni a különböző
folyószakasz-jellegeket, azokat a Duna magyarországi szakaszát ábrázoló térképen bejelölni ismerje a tótípusok kialakulásának folyamatát, példákkal legyen megalapozott véleménye a vízszennyezésekről, különösen hazánk speciális helyzetével kapcsolatban |
|
A kőzetelőkészítés és a talaj |
Ismerje a kőzetek pusztulásának,
átalakulásának és a talaj kialakulásának legfontosabb lépéseit legyen képes átfogó talajvizsgálatot végezni |
|
A jég és a szél és a felszín alatti vizek felszínformálása |
Gyakorlatban, modellezéssel tudja
bemutatni a felszínformáló erők munkáját értse a kialakuló formákat kialakító hatásmechanizmusokat |
|
Ellenőrzés |
2. epocha
|
Óra címe |
Minimális követelmény |
|
Földrajzi övezetesség |
Legyen képes maketten, ábrán bemutatni a napsugárzás változása következtében kialakuló szoláris öveket, az övezetek főbb jellemzőit, az egyes öveket módosító hatások értelmezésével |
|
Népesség,- és településföldrajz I. |
A népességrobbanások okainak, idejének ismeretén túl szükséges azok környezeti következményeit ismerni, ill. a népesség szerkezetét grafikonon ábrázolni tudni, korfákat, korfatípusokat elemezni |
|
Népesség,- és településföldrajz II. |
Szükséges a nagyrasszok általános
ismerete, lássa a népesség területi eloszlását kialakító hatásokat, rendelkezzen számszerű információkkal is az eloszlásról ismerjen fel alaprajztípusokat, tudjon példákat megnevezni mindegyikhez legyen képe az urbanizációról, az urbanizációról a világ különböző részein és hatásairól, tudjon képek alapján ezekről beszélni |
|
Családfakutatás |
A korábban kiadott és feldolgozásra került feladat bemutatása |
|
Magyarország földrajza I. |
Természeti képének, földtörténetének,
adottságainak, régióinak átfogó ismerete, a saját környezet feldolgozása különmunka formájában |
|
Magyarország földrajza II. |
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei, külgazdasági kapcsolataink |
|
Magyarország földrajza III. |
Lássa át a népességföldrajzi folyamatokat és azok következményeit, a népesség nemzetiségi összetételének változásait, következményeit, és az alapvető vallásföldrajzi jellemzőket a Kárpát-medencében |
|
Ellenőrzés |
|
|
A világgazdaság |
Képes legyen használni a világgazdaságot, piacgazdaságot jellemző szakkifejezéseket, ismerje ágazatait, tendenciáit, a globalizáció különböző oldalait, a centrum-periféria fogalmát, példákon keresztül is tárgyalva azokat, ill. a fenntartható fejlődés fogalmát |
|
Európa természeti képe |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens természeti képéről, az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzőiről, a fontosabb ásványkincseiről |
|
Nyugat-Európa gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Kelet-Európa gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Nyugat-Európa társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
|
Kelet-Európa társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
3. epocha
|
Óra címe |
Minimális követelmény |
|
Afrika természeti képe |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens természeti képéről, az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzőiről, a fontosabb ásványkincseiről |
|
Afrika gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Afrika társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
|
Ázsia természeti képe |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens természeti képéről, az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzőiről, a fontosabb ásványkincseiről |
|
Ázsia gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Ázsia társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
|
Ellenőrzés |
|
|
Észak-Amerika természeti képe |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens természeti képéről, az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzőiről, a fontosabb ásványkincseiről |
|
Észak-Amerika gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Észak-Amerika társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
|
Dél-Amerika természeti képe |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens természeti képéről, az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzőiről, a fontosabb ásványkincseiről |
|
Dél-Amerika gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Dél-Amerika társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
|
Ausztrália természeti képe |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens természeti képéről, az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzőiről, a fontosabb ásványkincseiről |
|
Ausztrália gazdasága |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens gazdasági képéről, a jelentősebb országoknak a földrészen betöltött szerepéről |
|
Ausztrália társadalmi földrajza |
Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a kontinens társadalmi képéről |
|
Ellenőrzés |
1. epocha
|
Témakör |
Minimális követelmény |
| Egyenes vonalú egyenletes mozgás | Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. |
| Változó mozgás | A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. |
| Hajítás | A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás |
| Egyenletes körmozgás | Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata, „haladó” mozgásként való jellemzése, az egyenletes körmozgás gyorsulása. Az egyenletes körmozgás és forgómozgás leírása szögjellemzőkkel. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírása között. |
| Newton I. törvénye | A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és az inerciarendszer |
| A tömeg | A tömeg fogalma és mérése |
| A lendület | Lendület, lendület-megmaradás, zárt rendszer |
| Newton II. és III. törvénye | Erőhatás, erő. Newton II. és III. törvénye |
| Erőhatások | Több erőhatás együttes eredménye. A vizsgált mozgások dinamikai feltétele. Különféle erőhatások és következményeik. Az erőtörvények. |
| Az energia | Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása |
| A munka | Az emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka, mozgási energia, munkatétel |
| Teljesítmény, hatásfok | Teljesítmény, hatásfok |
| A mechanikai rezgések | A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és jellemzői. |
| A harmonikus rezgés | A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája |
| Hullámmozgás | Mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata és jellemzői, hullámok viselkedése új közeg határán, hullámok találkozása, interferencia, állóhullámok |
2. epocha
|
Témakör |
Minimális követelmény |
Ismétlés
|
|
Elektromos alapjelenségek
|
|
Elektromos erőtér
|
|
Töltések a vezetőn
|
|
Kondenzátor
|
|
3. epocha
Elektromos áram
|
|
Elektromos vezetés folyadékokban és gázokban
|
|
Áramkörök
|
|
|
|
| Ellenőrzés |
|
1. epocha
|
Témakör |
Minimális követelmény |
| Kémiatörténet |
|
| Atomszerkezet |
|
| Kémiai kötések |
|
| Halmazállapotok |
|
| Légköri gázok |
|
| Fémek |
|
| Nem fémes elemek |
|
| Ismétlés, ellenőrzés |
2. epocha
| Szerves kémia alapjai |
|
| Szénhidrogének |
|
| Oxigéntartalmú szénvegyületek |
|
| Szénhidrátok |
|
| Lipidek |
|
| Fehérjék |
|
| Nukleinsavak |
|
| Ismétlés, ellenőrzés |
1. epocha
| Témakör | Minimális követelmény |
| A sejt | Ismerje a tanuló a sejtalkotókat (sejthártya,
sejtplazma, sejtmag, Golgo- készülék, mitokondrium, endoplazmatikus
retikulum). Legyen tisztában a prokarióta, eukarióta sejt fogalmával. |
| A lebontó folyamatok | Ismerje a tanuló a mitokondrium felépítését, a biológiai oxidáció folyamatait. Legyen tisztában a mitokondrium fogalmával. |
| A felépítő folyamatok | Ismerje a tanuló a színtest felépítését, a fotoszintézis
folyamatát. Legyen tisztában a színtest fogalmával. |
| A sejtmag | Ismerje a tanuló sejtmag felépítését, a mitózis
folyamatát. Legyen tisztában a kromoszóma, mitózis fogalmával. |
| Növényi szövetek | Tudja a szövet fogalmát. Ismerje az osztódó-, bőr-, szállító-, alapszövetet. |
| Állati szövetek 1. | Ismerje a hám-, kötő és támasztószövetet. |
| Állati szövetek 2. Emberi kültakaró |
Ismerje az izom-, idegszövetet, az emberi bőr felépítését. |
| Az ember táplálkozása 1. | Ismerje a nyálmirigyeket, a fogak szerkezetét, a nyelés folyamatát. |
| Az ember táplálkozása 2. | Ismerje a gyomor, a vékonybél és a vastagbél szerepét a táplálkozásban. |
| Ellenőrzés | |
| A növények légzése | Tudja a gázcsere fogalmát. Ismerje a levél szöveti felépítését, a gázcserenyílások felépítését. |
| Az állatok légzése | Legyen tisztában a légzés, diffúz légzés fogalmával. Ismerje a kopoltyú, légcsövek, tüdő szerepe a légzésben. |
| Az ember légzése | Ismerje az emberi légutakat, a légzőmozgásokat, a légzési gázok szállítását a vörösvérsejtekben. |
| A növények anyagszállítása | Ismerje a szállítószövet két alapvető egységét (farész,
háncsrész), az anyagszállító rendszer működését. Legyen tisztában a kambium, a gyökérnyomás, szívóhatás fogalmával. |
| Az állatok anyagszállítása | Legyen tisztában a nyílt és zárt keringési rendszer
fogalmával. Ismerje a gerincesek vérkeringési típusait. |
| Az ember keringése | Ismerje a szív felépítését, működését, kis- és
nagyvérkört. Legyen tisztában a vérnyomás, pulzus fogalmával. |
| Az emberi vér | Legyen tisztában a vér fogalmával. Ismerje a vér alkotóelemeit (vérplazma, vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezkék), ABO vércsoportokat. |
| Az ember kiválasztása | Legyen tisztában a nefron, vesetestecske fogalmával. Ismerje a vese felépítését, működését. |
| Ellenőrzés |
2. epocha
| Témakör | Minimális követelmény |
| Az ember vázrendszere | Ismerje a csontok felépítését, összeköttetéseit, a csontváz ismerete. |
| A mozgás | Ismerje az amőboid-, csillós és ostoros mozgást, az izommozgást, a vázizmok működését. |
| Az ember hormonális rendszere1. | Legyen tisztában a hormon fogalmával. Ismerje az agyalapi mirigy felépítését, hormonjait. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy hormonjait. |
| Az ember hormonális rendszere 2. | Legyen tisztában a menstruáció, ovuláció fogalmával. Ismerje a here és a petefészek felépítését, hormontermelését. |
| Ellenőrzés | |
| Az ember szaporodása | Ismerje a férfi és női szaporító szervrendszert, a spermiumok és a petesejt kialakulását. |
| Az ember egyedfejlődése | Ismerje az emberi egyedfejlődés embrionális szakaszait, az embrió fejlődését. |
| Az öröklődés 1. | Legyen tisztában a gén, allél fogalmával. Ismerje az uniformitás, a hasadás, a független öröklődés törvényét. |
| Az öröklődés 2. | Legyen tisztában az ivari kromoszómák fogalmával. Ismerje a nemhez kötött öröklődésmenetet. |
| Az öröklődés 3. | Legyen tisztában a kapcsolt gének, rekombináció, átkereszteződés, mutáció fogalmával. |
| Témazáró |
3. epocha
| Ökológiai alapfogalmak | egyed feletti szerveződési szintek, populáció fogalma |
| Populációk | populációk jellemzői, állandóság, változás, populációdinamikai alapfogalmak |
|
Társulások |
társulások fogalma, jellemzőik, aszpektus, szukcesszió ismerete |
| Hazai fátlan társulások | homoki, sztyeppi, sziklagyepi társulások élővilága |
| Hazai fás társulások | tölgyesek, bükkösök, szurdokerdők |
| Hazai vizes élőhelyek | láp és ligeterdők, mocsarak, üde legelők |
| Cönológiai vizsgálatok | növényismeret tankönyv használata, TVR-értékek értelmezése |
| Ellenőrzés | |
| Egyenlítőkörnyéki biomok | esőerdő, monszunerdő |
| Füves élőhelyek | szavanna, pampa, sztyep, préri |
| Magashegységek élővilága | magashegységi biomok |
| Extrém élőhelyek | sivatag, sarkvidékek, mélytengerek |
| Tengerek élővilága | tengerek élővilága |
| Élőhelyek veszélyeztetettsége | erdőirtás, vízszennyezés, túlhalászat |
| Ellenőrzés | |
| Az evolúció alapjai | faj, fajkeletkezés, kihalások, egyedfejlődés, törzsfejlődés |
| A biokémiai evolúció | az élet kialakulása |
| Az óidő | a óidő ősföldrajzi viszonyai, állat- és növényvilága |
| A középidő | a középidő ősföldrajzi viszonyai, állat- és növényvilága |
| Az újidő | az újidő ősföldrajzi viszonyai, állat- és növényvilága |
| Az ember evolúciója | az emberré válás főbb lépései |
| Ellenőrzés |
4. epocha
| Etológiai alapfogalmak | viselkedés, reflex, tanulás |
| Öröklött magatartásformák | mozgásmintázatok, a viselkedés genetikai háttere |
| Tanult magatartásformák | tanulás, tanulási mechanizmusok, érzékeny periódus |
| Csoportos viselkedés | csoportok kialakulásának oka, szerveződés, jellemzőik |
| Emberi csoportok | nő-nő, férfi-férfi, nő-férfi |
| Agresszió | agresszió fajtái, oka |
| Összefoglalás | |
| Ellenőrzés |
Megegyezik a hétosztályos természettudományos programmal, meghirdetése, céljai, értékelése és szervezése hasonló módon történik, amennyiben megoldható az emelt és középszintet szintenként közösen szervezzük meg. A tantárgyi programnak ez a része a hétosztályos programban található, terjedelem takarékossági okok miatt nem ismételjük meg.