AKG pedagógiai program
	Kiindulási pontok

1. Az AKG a pedagógusok iskolája, autonóm pedagógiai műhelyként működik. Az iskola pedagógiai stratégiáját, nevelésfilozófiai elveit, pedagógiai módszereit, tanterveit, képzési programját, tananyagait, ismerethordozóit egyaránt az itt dolgozó pedagógusok hozták létre. Az AKG legfelső döntéshozó fóruma a nevelőtestület. A nevelőtestület munkáját az önigazgatás, a pedagógusok közötti együttműködés előírása jellemzi.

2. Az AKG eredendően nem pedagógiai, hanem iskolaszervezeti próbálkozás. Öndefiníciónk legfontosabb alapelve, kiindulópontja, stratégiáját, hétköznapjait meghatározó rendezőelve, a tanulóközpontú iskolaszervezet, a különböző autonómiák érvényesítése, az eltérő szempontok szervezeti formákban való megjelenítése, és az egyeztetés feltételeinek megteremtése. Az AKG eredményes működése érdekében érintett valamennyi szereplő – szülők, tanulók, a fenntartó szervezet, a pedagógusok közösségei, a pedagógusok – egyaránt autonómiát kapnak, s a kialakított szervezeti rendszerünk eljárásrendje, érdekmechanizmusai késztetnek minden résztvevőt a megállapodásra, a közös érdek – minden egyes tanuló optimális fejlődése – hatékony szolgálatára.

3. Az AKG hét önálló pedagógiai műhelyből, kisiskolákból áll. A nevelőtestület a közösen meghatározott pedagógia célok megvalósításában autonómiát biztosít a kisiskoláknak. A tanulók optimális személyiségfejlődésének támogatása érdekében, a kisiskola jogosult az aktuális feladatokhoz igazítani az általa szervezett tevékenységformák megvalósulási módját.

4. A tananyagok, tantárgyak, tantervek, az időfelhasználás, a tér elrendezése, a munkarend egyaránt a pedagógiai programnak alárendelten készültek. Az egyes műveltségi területeket, tevékenységformákat kialakító szakmai műhelyek a nevelőtestület által meghatározott időkeretek között, autonóm módon hozták létre az adott tevékenységforma sajátos fejlesztési céljait, tartalmait, követelményeit, azokat az aktuális feladatokhoz igazíthatja. A nevelőtestület az általuk kialakított tantárgyi programoknak sem tartalmába, sem fejlesztési követelményeibe nem avatkozik be.

5. Az AKG programjának kiemelt alapelve, hogy az iskola tevékenysége a család és a szakma közötti együttműködésre épül, s ebben minden más szereplő háttérbe szorul. Az AKG feladata az iskolahasználók pedagógiai- képzési szükségleteinek a kielégítése, melyet közzétett programja alapján, az ezt a programot választó családok vesznek igénybe. A szakmai program nyilvánossága, közérthető egyértelmű indoklása lehetővé teszi, hogy a minket választó családok a program alapján döntsenek az iskoláról, a program választása egyben biztosíték arra, hogy mód legyen a bizalmi elven működő folyamatos együttműködésre a gyerekek optimális fejlődés érdekében. Az iskola egyetlen gyerek nevelését sem veszi át szüleitől, ebből következően egyetlen döntést sem hozhat ellenükre.

6. Az AKG Alapítványi iskola. Az iskolafenntartó szervezetében a Kuratóriumban az alapítók hét képviselője biztosítja a társadalmi elvárások megjelenítését, az iskolahasználói közös szempontok érvényesítése érdekében, az a szülők három és a tanulók két képviselője vesz részt. Az autonóm nevelőtestület három képviselője tagja a fenntartó szervezetnek, a szakmai szempontok érdekében a fenntartói döntésekben.

7. Az AKG alternatív iskola. Fontos jellemzője iskolánknak a múlt század eleji reformpedagógiákhoz való közvetlen kötődés, s nevünknek kétségtelenül a megalakulás kori időszak sajátos történelmi körülményei adták meg a fő okát, de nem csupán a váltás igényét fejezi ki nevünk. Az alternatív mindenekelőtt azt jelenti, hogy érdemi alternatívákat kívánunk nyújtani tanítványainknak alapelvnek tekintve a szuverenitást, az autonómiát, az egyediséget. Ezért egyszerre gimnázium és szakközépiskola az AKG, ezért választhatnak önálló programot diákjaink, ezért indulhatnak különböző irányokba, ezért vesszük figyelembe máshol vállalt kötelezettségeiket. Az AKG címerében három kapu áll, kifejezve a három képzési irányt (értelmiségi, üzleti, közszolgálati alapképző), s a hét év alatt arra, törekszünk, hogy valódi alternatívákkal találkozzanak.

8. Az iskolahasználók egyedi szempontjainak differenciált érvényesítése érdekében, a tanulók eltérő személyiségfejlődési ütemének, különböző adottságainak, motivációjának biztosítása érdekében az AKG lemondott a nevelés során a jogi eszközök alkalmazásáról. Az iskola, intézményként nem használja jogait, mert úgy látjuk, hogy minden gyerek más, s tanítványaink fejlődésének támogatása a szülőkkel, tanulókkal való közös egyedi döntések útján valósítható meg. Lemondtunk az intézményi szabályozó eszközökről (pl. házirend, fegyelmi, jutalmazási szabályzat), s helyére a közös pedagógiai döntést, a helyi belső szabályozást, az információ szabadságát, tanulók szabad döntését, a személyességet, az érdeklődést, valamint az érdekeltséget helyeztük.

9. A tanulók összehangolt, tudatos támogatása. A kerettanterv kialakítása, a tantárgyi programok létrehozása során kiemelt fontosságot tulajdonítunk az egyes tanulót támogató hosszabb távú tudatos tervezésnek, a különböző hatások összehangolásának, a pedagógusok együttműködését elősegítő belső szervezetnek, annak a környezetnek, tér és időelrendezésnek, azoknak a tevékenységformáknak, amiben, ahogy a tanulók mindennapjaikat töltik.

10. Iskolát hozunk létre nem teóriát. Az AKG programjában és napi gyakorlatában számos ellentmondás, probléma található, mert mindvégig a legfontosabb alapelv a megvalósíthatóság volt és maradt. Minden elvi kérdés eldöntésekor egyszerre merült fel a feltételek hiánya, és megteremtésének lehetősége, a jogi környezet, a szokások által kikényszerített kompromisszum szükségessége, az elvi megközelítéssel. Ezért az AKG legfontosabb alapelve, az éppen hozzánk járó gyerekek sikere, öröme.