AKG pedagógiai program |
|||
|
1. Az AKG jelenelvű iskola. Az AKG pedagógiája arra az egyszerű axiómára épül, hogy a gyerek nem az életre készül, hanem él. Az iskola nem háríthatja át tanítványaira saját feladatát, nem terhelheti az egyébként is nehéz, krízisekkel terhelt életszakaszt a tudatos életre készülés – számára különben sem felfogható - terheivel. Az AKG pedagógusainak szakmai meggyőződése, hogy a kamaszkor éppen annyira átmeneti állapot minden ember életében, mint életünk bármely más szakasza. Éppen ezért, önmagában való célként határoztuk meg, hogy a tanulók boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek iskolánkban. A jelenelvűség nem azt jelenti, hogy az iskolának szerintünk nincsenek a felnőttkorra kondicionáló funkciói, hanem azt a meggyőződésünket fejezi ki, hogy az ember hétköznapjait - néhány kivételes és rövid időszakot kivéve - nem a távlati célok hatják át, hanem a rövidebb távú sikerekre törekvés, napi apró örömök, a felmerült problémáknak, konfliktusoknak a feloldására irányuló cselekedetek. Az AKG olyan élethelyzeteket teremt, ahol a serdülő fiatalember megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol a felnőtt szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden tanítványának a saját sikeres élete, külön kondicionálás, egyedi hosszú távú célképzés nélkül a hétköznapi élet során. Az iskola maga az élet, olyan, amelyben a gyerek számára természetes közegben alakulnak ki szokásai, együttműködési formái. A tanulók hétköznapi gyakorlata mutatja meg számukra, hogy milyen a világ s napi konfliktusaik, sikereik, kudarcaik, erőfeszítésük, közvetlen eredménye alakítja jellemüket, szokásaikat, értékrendjüket egyaránt. Így látjuk biztosíthatónak, hogy a külső motivációs hatások, folyamatosan belsővé váljanak, s a tanulási motiváció biztosítja álláspontunk szerint a személyiség fejlődésnek legbiztosabb hátterét.
2. Az AKG kiterjesztve az iskola hatókörét tanítványainak teljes személyiségére kíván hatni, e cél érdekében összehangolja az érték és normaközvetítést, a tanulásszervezési eljárásokkal, személyiség fejődésének támogatásával, behozva a tanulás minden formáját az iskolába. Az AKG patrónusai a szülőkkel és a tanulókkal külön- külön egyeztetik, hogy milyen módon és mértékben vesz részt az iskola tanítványai fejlődésének támogatásában A kiterjesztett iskolafunkció azt jelenti, hogy az iskola szocializáló, ismeretközvetítő, képességfejlesztő, érték és normaközvetítő feladatra egyaránt vállalkozik. Nem mindenkinél, minden feladatra, hanem minden gyereknél eltérő prioritásokkal az adottságainak, motivációjának megfelelő, számára fontos és szükséges funkciókat igyekszünk teljesíteni.
3. Az AKG érték- és normaközvetítő iskola. Az életkorhoz igazodó módon törekszünk erős érzelmi kötődést teremteni, és az intellektuális belátás, megértés indokait biztosítani, a polgári-demokratikus társadalom, így különösen a szabadság, a szolidaritás, az igazságos társadalom értékeinek. Minimumkövetelménynek tekintjük, hogy törvénytisztelő, öntudatos állampolgárként, stabil értékrenddel jussanak el az iskola befejezéséig. Tekintettel arra, hogy tanítványaink adottságai, szocio-kulturális háttere eleve sikerre kondicionálja elsöprő többségüket, különösen fontosnak tartjuk és a tanulás támogatása során az együttműködés, a tolerancia, a szűkebb (család, barátok) és tágabb (haza, emberiség) közösségi identitás, felelősség, a nyitottság hétköznapi tanulásban való érvényesítését.
4. Az AKG személyközpontú iskola. Pedagógiai, szakmai programjának másik kiemelt alapelve, hogy a működés középpontjában az egyes gyerek áll ezért alakítottuk ki a személyes kapcsolatokat leginkább erősítő, folyamatos együttműködést igénylő tevékenységformákat (epochák, projektek), szervezeti formákat (kisiskolák, patrónusi rendszer). Az iskola akár tudatában van, akár nem, mindenképpen hat tanítványai személyiségére, információt közvetít, képességet fejleszt, értékeket, normát közvetít, erkölcsöt alakít, s hatással van a tanulók szociális képességeire, társadalmi betagozódására. Egy- egy iskolát éppen az tesz sajátossá, hogy miképpen határozza meg prioritásait, menyire tudatos a szerepvállalása, mennyire angolja össze a vállalt funkciókat és ezek megvalósításának eszköz és feltételrendszerét. Az AKG különböző iskolafunkciók mindegyikére vállalkozik, de a különböző gyerekeknél különböző módon. Az AKG pedagógiai elveinek hátterében az a meggyőződés áll, hogy minden gyerek más. Eltérő adottságokkal, motivációval, adottságokkal, értékekkel rendelkezik, és az iskola minden egyes tanítványának optimális fejlesztésre koncentrál. Nem definiáltuk általában a tanulót, mint, a képzés tárgyát, hanem célul tűztük ki, hogy minden gyerek találja meg iskolánkban a személyes motivációjának, tehetségének, szociális, kulturális hátterének leginkább megfelelő célokat, tevékenységformákat, módot adva önismeretük kifejlődésére, reális énképük kialakulására. Tekintettel arra, hogy jelentős túljelentkezés van az AKG -ba tanulási nehézséggel kevés gyerek kerül hozzánk ,de egyéb okok miatt számos sajátos nevelési igényű gyerek kerülhet hozzánk, az AKG pedagógia rendszere lehetővé sőt szükségszerűvé teszi az egyéni foglalkozást. Az AKG éppen a személyes pedagógiája miatt céljaiban, módszerében, tanulásszervezési eljárásaiban vált alkalmassá az integrált oktatásra.
5. Az AKG szabad iskola. Az iskola valamennyi tanítványát –életkorától, eredményeitől függetlenül – szuverén önálló embernek tekinti. A szabadság a mi értelmezésünkben az információ szabadságát, az adott kérdésben érintetteknek a döntésben való részvétel jogát, és a döntés következményeinek vállalását jelenti. Az egyes döntések, a közösen elfogadott szabályok a folyamatos kommunikáción, az eltérő álláspontok közelítésén, egyeztetésén alapulnak. Az AKG pedagógusai szakmai döntéseiket tanítványaikkal közösen hozzák meg, elfogadva és megjelenítve azt a tényt, hogy a pedagógus és a tanuló aszimmetrikus helyzetben van, éppen ezért minden tanárnak kötelessége minden információt megosztani az érintett tanulókkal, az adott döntésre, tevékenységre vonatkozóan. Ha egy döntést a tanuló ellenére hoz meg a pedagógus (testület), ez is csak a szüleivel való egyetértésben teheti. Az AKG közös döntések eredményeképpen, biztosítja tanulói számára, azt a lehetőséget, hogy különböző módon vegyenek részt az iskolai életben, a teljes azonosulástól, a szinte teljes kivonulásig. A szabad döntés joga a programválasztásra, a szakirány választásra egyaránt vonatkozik.
6. Erős és differenciált közösségi struktúra feltételeinek a biztosítása. A serdülőkor egyik fontos, sajátos jellemzője, hogy a szülőkről való leválásban, majd felnőtt társadalomba való fokozatos betagolódásban, az önazonosság kialakításában a kortárscsoport hatása a legerősebb. Ahhoz, hogy az iskola a légköre, hatásmechanizmusainak eredője határozza meg, hogy a kortárscsoportban milyen értékek váljanak megszokottá, meghatározóvá, milyen alapon választódnak ki a norma meghatározó személyek, a csoportok domináns szereplői, milyen napi témák kerüljenek napirendre közöttük elengedhetetlen, hogy kiterjessze hatását a kortársi közösségekre, a tanulók tevékenységének minél tágabb körére. Igyekszünk megszüntetni az iskola munkahely jellegét, mind az idő beosztása, mind a tér kialakítása, mind a tanulás megszervezése során. Tanítványaink társas életében, napi témáiban közvetlenül az iskolai erős közösségeken keresztül veszünk részt, s behozzuk az iskolába az életkorukban természetes témákat, problémákat. Igyekszünk erős érzelmi kötődést teremteni közvetlen környezetük iránt.
7. Az AKG a hétköznapi élet színtere, hely, ahol jó lenni. Az iskola a legfontosabb helyszíne a tizenévesek mindennapjainak, ébrenlétük nagy részét itt töltik el. Ezért kell mindenekelőtt megfelelő motivációs légkört teremtenünk. Ezt a teret, ezt az időt, ezt a közeget kell olyanná formálni, amelyben az ember képessé válik a közösség és önmaga hasznára válni, boldog és sikeres életet élni. Az a környezet, amelyben a 12 éves gyerekből 19 éves ifjú felnőtt lesz, teremti meg a későbbi felnőtt ember elemi szokásait, gesztusait, viszonyát másokhoz, önmagához, azaz magát az életet. Arra törekszünk, hogy az AKG élhető életteret biztosítson, olyan hellyé váljon, amely érzelmi kötődést teremt, s az itt szerzett élmények, hosszú távon is beépüljenek tanítványaink emlékeibe, szokássá váljanak.
8. Az AKG alapvető fontosságúnak tartja az iskola szakmai pályaorientációs, értelmiségi alapképző funkcióját. Tanítványaink felé a tevékenységek különböző formáiban megjeleníti, s a hétköznapokban támogatja a legfontosabb értelmiségi, szakmai attitűdök, képességek kialakulását erősítését. Fontosnak tartjuk, hogy végzett tanítványaink minél inkább szilárd értékrendszerrel, határozott életstratégiával, világos személyiségcélokkal, felelősségtudattal, általános intelligenciával rendelkező, szabad, szuverén, döntésképes, alkuképes, jogkövető, aktív, felelősségteljes, kötelességtudó, önismerettel bíró, toleráns, céltudatos, közösségi, művelt, kultúrált emberek akarjanak lenni. Ismerjék meg önmagukat, legyenek képesek reális célok kitűzésére, s segítsük őket az önállóan választott pálya alapvető képességeinek belsővé válására. Függetlenül attól, hogy szakképző iskolának tekintik az AKG-t vagy gimnáziumnak. Célunk hogy további életük során törekedjenek ezen értékek érvényesítésére, önmaguk ilyen irányú fejlesztésére, érezzék bármelyik hiányát.
Mindezen célok teljesülését az AKG elősegíteni kívánja, de nem gondoljuk, hogy a tanulók fejlesztése az iskola dolga lenne. Az AKG egy – bár szándékaink szerint fontos – része tanítványaink életének, s törekvésünk arra, irányul, hogy összhangban legyünk életük más szereplőivel, hatótényezőivel, ismerjük azokat és vegyük figyelembe döntéseink, tevékenységünk során. Az AKG a történelmi kihívásokra, a középiskola szerep és hitelvesztésére adható számos megoldás közül - nem vitatva más megoldások helyénvalóságát sem – az iskola szerepének megváltoztatását, hatókörének kiterjesztését, és az összetett funkciók prioritási rendjének átalakítását választotta.