AKG pedagógiai program
	4. A programhoz rendelt idő

Mint minden iskolában, az AKG-ban is a differenciált célok elérését, a hétköznapokat leginkább meghatározó feltétel az idő felhasználása, ritmusa, szerkezete, s mint mindenhol másutt nálunk is ebből van a legkevesebb, az idő a legkeményebb „költségvetési korlát”.

Az időkeretek meghatározását, ütemezését, a napi, heti, éves, teljes időszakot egyaránt figyelembe vevő időfelhasználást számos – sokszor egymásnak ellentmondó – szempont határozta meg

Így:
• Az iskola pedagógia céljai
• A tanulók életkori sajátosságai
• Az egyes tevékenységformákhoz szakmailag szükséges időmennyiség
• A különböző tevékenységformák jellege
• A tanulók terhelhetősége
• A tevékenységformák napi, heti, éves ritmusa
• A képzés céljai
• A változatosság biztosítása
• A kimeneti követelmények
• A pedagógusok terhelhetősége
• A differenciált tevékenységformák egyidejűségének lehetősége
• Az egész iskola zavartalan működésének biztosítása
• Az iskola tárgyi, környezeti feltételei

Ezért lett az idővel való gazdálkodás talán legnehezebb dilemmája iskolánknak. Dönteni kellett arról, hogy mikor, mire, mennyi időt fordítsunk, mikor kell erőfeszítésre ösztönözni diákjainkat, mikor kell pihenniük. Milyen arányban jelenjenek meg a különböző tevékenységformák a képzés különböző időszakaiban. A nap különböző szakaszaiban milyen módon kössük le figyelmüket, mikor kell lezárni egy képzési feladatot. Mikor kell magára hagyni a gyerekeket, s mikor kell közösségi keretek között megoldani egy feladatot. A tervezés során tekintettel kell lennünk arra, is hogy egy-egy képesség kialakulása, egy érték, norma stabilizálódása hosszabb időt igényel, s beépülésükre egyénileg is, s képességfajtától függően eltérő idő szükséges. A feladatok teljesítése során figyelemmel kellett lennünk a magyarországi iskolai szokásokra, a rendelkezésre álló feltételekre, a jogszabályi előírásokra, ezért számos kompromisszumot kötöttünk.

Alapvetéseink az időfelhasználásra

1. Az AKG a serdülőkor egészére kiterjeszti önmagát
2. Az ötnapos tanítási hét helyett hét éves tanulói „jogviszonyt” tervezünk
3. Egész napos iskolát működtetünk, amelyet a gyerekek saját döntésük és életkoruk alapján eltérő mértékben használhatnak
4. Az iskolai tanulási időt és az egyéni tanulási időt összekapcsoljuk. A tantárgyi órakeretek korlátja a tanulás együttes időszükséglete, a tanulók terhelhetősége
5. Amennyire csak az adott körülmények között lehetséges a munkaidőt és a szabadidőt közelítjük egymáshoz
6. 365 napos évben tervezünk. Éves ritmust, folyamatos szolgáltatást biztosítva.
7. A tanórai és a tanórán kívüli tervezési gyakorlatot megszüntetjük, és együtt tervezzük mindkettőre a szakmai feladatokat
8. A tanulás, pihenés ritmusát összehangoltan tervezzük
9. Gyerekre szervezett munkarend. A napi munkarendet, órarendeket a tanulók szempontjainak alárendelve tervezzük.
10. Az élet és munkarend legfontosabb alapelve a különböző tevékenységformák ritmusos megjelenése, a stabilitás, a biztonság, a megszokás keretei között.

Kiemelt célként fogalmaztuk meg továbbá, az idő megismertetését, az idővel való gazdálkodás, az időtöltés hétköznapi gyakorlását, a történelmi idő felmutatását, megismertetését diákjainkkal. Fontos sajátos vonása a kamaszkornak, hogy az időbeni eligazodása a fiataloknak bizonytalan. Sem a múltra, sem a jövőre vonatkozóan nincs kialakult sztereotípiájuk, s csak lassan alakul ki a távlatos célképző képességük, ugyanígy korlátozott a múltra vonatkozó történelemszemléletük A serdülőkor az ember életének az a szakasza, amikor gyermekből felnőtté válik, biológiai és szociális értelemben egyaránt. Ez az életszakasz a megalapozója a társadalmi beilleszkedésnek a tudatossá válásnak, az énképp, az önismeret, identitás létrejöttének Az identitás kialakulása kezdetben spontán, konfliktusos, s sokkal inkább érzelmi mintsem tudatos, ezért alapvető fontosságú, hogy napi rutinjai, szokásai hogyan alakulnak ki, mire tudatossá válik mihez kell viszonyulnia. A leválási szakasz elsőrendű kérdése a gyerekek számára miért és mikor, mire kell szánniuk idejüket. Tipikus jellemzője hétköznapjaiknak a hullámzó, üresjáratokkal terhelt időfelhasználás, szükségük van merengésre, ábrándozásra, semmittevésre. Többségük csak képzés vége felé tudja csak felmérni, hogy egy- egy tevékenység eredményes elvégzésre mennyi idő szükséges.

Ezért tartjuk alapvető fontosságúnak, hogy olyan módon szervezzük meg az iskolát, ahol a környezet, a hétköznapok természetes belenövést tesznek lehetővé az idő megértésébe, használatába, ahol napi rutinjaik alakítják ki saját lépétküket, normáikat.

4.1 Az év rendje

Alsó középfokon (7-10. évfolyam)

1. hét 1. témahét
2-4. hét 1/1. epocha
5. hét 1. kisepocha
6-8. hét 1/2.epocha
Őszi szünet
9-11. hét 2/1.epocha
12. hét 2. kisepocha
13-15. hét 2/2. epocha
Adventi vásár
16. hét 2. témahét
Karácsony
Téli szünet
16-18. hét 3/1 epocha
Születésnap
19-21. hét 3/2 epocha
Síszünet
22. hét 3. kisepocha
23-25. hét 4/1 epocha
26-28. hét 4/2 epocha
29.hét 3. témahét
Tavaszi Fesztivál
Sportnap
Húsvéti szünet
30-32. hét 5/1 epocha
33.hét 4. témahét
35-36. hét 5/2 epocha
38.-hét konzultációk
Vizsgák
Nyári programok

Megjegyzések

1. A hetek számozása a jogszabályi előírások miatt került ide, egyébként a többi megjelölt feladat is része az iskolának (esetenként fontosabb, mint egy- egy hét önmagában).
2. A tényleges ütemezést a nevelőtestület minden évben napra szóló részletes munkarendben teszi közzé, melyet minden tanuló önálló „kiskönyvben” kap kézhez. Az év rendjét a kisiskolák a többi kisiskolával egyeztetetve, önállóan alakítják ki.
3. A hosszú távra kialakított stabil ütemezést az egyes kisiskolák sajátosságai, az adott év nemzeti ünnepei, munkaszüneti napjai, a központilag kialakított éves munkarendhez való igazodás befolyásolja, de alapvetően nem térünk el az általános munkarendtől.
4. A külsőkörülményekhez, illetve az aktuális feladatokhoz való alkalmazkodást, a rugalmasságot a kisepochák helyének változtathatósága biztosítja (a legnagyobb időeltérés értelemszerűen a Húsvéti szünet környékén van).
5. A háromhetes epochák egyben tartása miatt évenként változhat az iskolakezdés és befejezés időpontja is.
6. A nyári programok szervezésekor tekintettel vagyunk a tipikus tanulói programokra. Így pl. Művészetek völgye idején szabad hozzáférésű táborhelyet biztosítunk, s mi is megjelenünk önálló kiállítóként Monostorapátiban. A Sziget idejére nem szervezünk iskolai programot, a többi időben pedig sport, kulturális, közösségi programokat szervezünk szabad választással.

A nyelvi-kommunikációs évben (11. évfolyam)

38 hét epochális idegen nyelv órákkal és 45 perces órákkal egyéni otthoni tanulással, állandó munkarenddel tervezünk. Előírás a második idegen nyelv, valamint az első nyelv, a testnevelés, a csibe mellett egy önálló projekt végig vitele is. Öt témahetet szervezünk, az ötödik az egyéni tanulásra, önálló alkotásra felkészítő tanulásmódszertan témahét. A szünetek, ünnepek, rendezvények, témahetek időpontja egybeesik az alsó középfokkal

Felső középfokon (12-13. évfolyam)

38 hét (13. évf. 32 hét), 45 perces órákkal, egyéni otthoni tanulással, 5 középszintű érettségi tárgyra, testnevelésre, és csibére előírt minimálisan 23 ó/hét terheléssel, egyéni tantárgyválasztással működik. 11. évfolyamon négy 13. évfolyamon három témahetet szervezünk. A szünetek, ünnepek, rendezvények, témahetek időpontja egybeesik az alsó középfokkal.

4.2 A hét

A program alapján tehát a tanulók heti képzési rendje, és iskolai terhelése képzési szakaszonként másképpen áll össze (részletei a képzési programnál.) Mindegyikben közös azonban, hogy az AKG jelentős részben az iskolába helyezte az egyéni tanulás színterét is. Képzési szakaszonként csökkenő mértékben. Ezért a tanulóknak a napi órarendje egy- egy héten belül nagyon hasonlít egymásra. A napok között nincsenek nagy különbségek, (csak a szabad sávban), mert a mindennaposság, az egyenletesség fontos elv volt a program kialakítása során. Mind alsó évfolyamokon az epochális szisztémával, mind felső évfolyamokon a tárgyak egyidejű meghirdetésével arra törekedtünk, hogy minél többet tudjunk a gyerekeknek segíteni az egyéni tanulásban, minél inkább személyre szóló programot tudjunk kialakítani. Ez a törekvés az állandó heti órarendben is megjelent. Az egyéni tanulás jelentős részének iskolai szintre helyezésével – a korai szakaszban dominanciájával – lehetőséget adtunk a gyerekeknek, hogy ne kelljen otthon éjszakába nyúlóan tanulni, ill. reményeink szerint a széles szabad sávos kínálat jelentősen korlátozza - talán egyeseknél meg is szünteti a magántanárokhoz járást. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a külső tevékenységeket - munkarendbe építve, ellenőrizhetően - beépítette az AKG a programjába- módot adva arra, hogy a külső tevékenység kiváltson iskolai tevékenységeket is.

4.3 A nap

A munkarend a három iskolai szakaszban jelentősen különbözik egymástól. Függ a kisiskolai programtól. a tanárok más kisiskolában a gimnáziumi szakaszban tartott óráitól, a tanulók által választott programoktól.
Ebben csupán a kezdési időpont biztos, mert függetlenül az évfolyamtól minden kisiskola minden reggel együtt, közös megbeszéléssel, saját rítusokkal kezdi a napot. A konkrét munkarendet a kisiskolák egyeztetik a pedagógusokkal, egymással. A kisiskolai autonómia biztosítása – és jogának fenntartása – mellett is a praktikus szempontok alapján az alábbi módon stabilizálódott az AKG hétköznapi rendje.

Témaheteken a projektek programja határozza meg az egész napos munkarendet, iskolán kívül, többször táborjellegű, bentlakásos projektheteket tartunk.

Az AKG egész napos nyitva tartással üzemel. A rendszeres programok 7 órától 18 óráig tartanak. Az eseti rendezvények, klubok, esti órákban is tartanak. Színházi próbákat, alkotó köri, sportköri rendezvényeket, versenyeket is rendszeresen tartunk az esti órákban, hétvégén.

Az iskola funkcionális egységei is egésznapos nyitvatartással üzemelnek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulóknak is egésznapos az oktatás.

Az AKG lehetőségeket kínál tanítványai számára és mindezt az egyes gyerekek olyan mértékben használják ki amennyire azt a kisiskolai programjuk, életkoruk, szándékaik, érdeklődésük lehetővé teszi.

Általános munkarend

Megj:
1. A kezdési időpontok eltérésének oka az eltérő hosszúságú óra
2. 12-13. évfolyamon az ebédidőt egyénileg építik be a munkarendjükbe a tanulók
3. A kötött sávban az előírt órák választhatóak

12-13. évfolyam

Állandó óra és munkarenddel dolgozunk. A sávos órarendet a tanulók választási lehetőségének biztosítása érdekében alakítottuk ki. Módjuk van minden tárgyra önállóan jelentkezni, ennek megfelelően, eltérő összetételű csoportokban tanulják valamennyi tárgyukat. A meghirdetett tárgyak jelzik a programot, a tanító tanárt egyaránt.

A szabad sávban minden meghirdetett program megjelenik - még az alapórák is- s a tanulók választásának függvénye egyéni órarendjük, napi terhelésük. A szabad sávban kötelező választani az idegen nyelvet, részt venni csibefoglalkozásokon, Amennyiben valaki középszintű ( 3-4 órás ) programot választ az alaptárgyakból, mód van szabad sávos órák megtartására is az alapórák idejében, megfelelő létszám esetén, időpont egyeztetéssel.