AKG pedagógiai program
	5. A hely ahol élünk – ahol jó lenni

A történetileg kialakult iskola egyik legstabilabb őrzője az épület, az osztályterem, az iskolapad. A betonba, téglába, épületszerkezetbe rögzült tradicionális iskola, még akkor sem engedi a változást, ha benne lévők mindannyian mást és másképpen szeretnének. Fontos, hogy a megszilárdult múlt őrizze a tradíciót, de ugyanilyen fontos az is, hogy megfeleljen az ott élők szükségleteinek. Sajnos a jogalkotók nem segítik elő a változást. Számtalan jogszabályi előírás szabályozza, milyen legyen egy iskolaépület. A kötelező négyzetméter előírástól, a mellékhelyiségek számáig, a benapozástól a magasságon át, a kötelező eszközjegyzékig, mintha a jogalkotók fejében lévő iskola független lenne az ott élő gyerekektől, tanároktól, mintha csak egyféle iskola lehetne az országban, olyan amilyet a hivatal iskolának szeretne látni. Ha áttekintjük az előírások ezreit, s azokból vezetjük le a magyar iskolát egy jól működő gyerekgyár, egy hatékony hivatal képe bontakozik ki előttünk, a központilag előírt „tanulásbarát” iskola képe. A kötelezően előírt pedagógiai programok és az iskolák belső elrendezése, a lehető legritkábban feleltethetőek meg egymásnak. Nem is lehet gyerekközpontú iskolát szervezni hosszú folyosókból nyíló osztálytermekre, nem lehet személyközpontú egy iskola, ha elidegenítő környezetben kell felnőnie a gyerekeknek. A pedagógia számára kemény korlát a környezet, a forráshiány miatt még a lassú átalakulás is csak illúzió. Ezért nem része az iskolák pedagógiai programjának, a tér elrendezésének terve, a funkciók meghatározásának programja.

Az AKG programjában kiemelt jelentősége van a környezet megtervezésének. Az iskola szakmai programjában, pedagógiai, képzési feladatainkhoz hozzárendelt térelrendezést, programadekvát környezetet terveztünk, annak ellenére, hogy iskolánk közel száz éve az akkori követelményeknek megfelelően épült.

Követelmények, elvárások

1. A kiterjesztett iskolafunkció kiterjesztett feltételeket követel
2. Mindenki számára biztosítson saját helyet.
3. Az állandó közösségeknek állandó saját helye legyen
4. Legyen otthonos az iskola, átlátható, biztonságot adó hely legyen.
5. Szabad felhasználást biztosítson mindenki számára
6. Érezzék sajátjuknak a gyerekek az iskolát, igazodjon igényeikhez, életkorukhoz, ízlésvilágukhoz
7. A tereket úgy építsük ki, hogy abban legyen mód a magánbeszélgetésre, a kiscsoportos beszélgetésre, és az egész iskola közös programjára egyaránt.
8. Legyen mód a rekreációra és a figyelmet igénylő koncentrált munkára egyaránt
9. Biztosítson helyet az elbújásra, és a közösségi életre egyaránt
10. Tegye lehetővé a munka és a szabadidő egyidejű nyugodt környezetét
11. A funkcionális terek az adott feladat követelményeinek megfelelő feltételeket biztosítsák
12. Az elkülönült terek önálló és összekapcsolt használatára egyaránt biztosítson lehetőséget
13. Biztosítson a differenciált tevékenységformáknak differenciált feltételeket.
14. Legyenek átjárhatóak egymásba a tanári és tanulói terek
15. Biztosítsa munka közben a tanulók egymás közötti sokoldalú kommunikációját (páros, csoportos)
16. Folyamatosan rendben kell tartani az épületet, és minden eszközt, mert az igényes környezet, igényes embert nevel.

A követelmények teljesítése lassan, az éppen az iskolába járó érdekeinek, és a nehezen biztosítható források felhasználásának figyelembevételével történik. Az 1988-ban használatra átvett rettenetesen leromlott állapotú épület teljes felújítását, bővítését, átalakítását vállaltuk, s lényegében 18 éve folyamatosan építkezünk, ügyelve arra, hogy tanítási idő alatt ne legyenek munkák az iskolában. Az eredetileg alig 4000m2 épület mára 9000m2-re nőtt, megőrizve a régi architektúrát, alapvetően megváltozott. Az átépítés, felújítás során mindvégig figyelemmel voltunk a műszaki, munkavédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. stb. szabályokra. A folyamatosság biztosítása érdekében sajnos nem egyszer át kellett építenünk olyan helyeket is, ahol korábban már építkeztünk, s több funkció költözött az épületen belül a programváltozása miatt.

5.1 Az AKG környezeti jellemzői

1. Az AKG „bérháziskola”. A meglévő épület adottságait használva iskolánkban hét önálló lakást építettünk minden kisiskolának. A kisiskola helyet biztosít az állandó közösségnek. Egy-egy kisiskolába beköltözik hét évre 62-66 tanuló és hat patrónus, s ez idő alatt sajátjukként használják. Egy kisiskola kb. 3-400 m2, minden kisiskolában van szabad felhasználású közösségi tér, öltőző - szekrény rész, tantermek, dolgozóhelyiség, kapcsolódó mellékhelyiségek, „konyha”. A szabad felhasználású tereken szőnyegpadló van, s elbújásra, pihenésre szánt galéria, vagy más helyiség.

2. Az AKG-ban „nyitottak az ajtók”. Az iskola bejáratától kezdve valamennyi ajtóig nyitva tartjuk a helyiségeket. A csukott ajtó azt jelenti, hogy abban a helyiségben éppen akkor csendet igénylő munka folyik. A nyitott ajtó vonatkozik a tanárikra, tantermekre, irodákra, közösségi terekre egyaránt. (a kivételt csupán a nagy értékű berendezéseket tartalmazó stúdiók, szerverhelyiség jelentik).

3. Szabad felhasználású többfunkciós közösségi terek. A kisiskolák társalgóin túl az épületben számos differenciát, „zegzugos” teret építettünk, az AKG épületében kb. annyi hely áll rendelkezésre ezekre a célokra, mint szervezett tanulásra. Így rendelkezésre áll a gyerekek által tervezett klubhelyiség, többterű, összefüggő nagy aula, több szinten társalgó, a folyosókat szőnyegpadló borítja, figyelembe véve a tizenévesek bárhol „ elnyúló” szokásait. Itt próbáltunk helyeket biztosítani az elvonulásra és a kisebb nagyobb közösségi rendezvényekre egyaránt. Ezek a tereket is használjuk egyben csoportfoglalkozásokra, csibefoglalkozásokra, egyéni tanulásra is.

4. Szabadok az információs fórumok, terek. Minden folyosón, lépcsőházban, s más tereken faliújságokat raktunk ki bárkinek szabad közlésre. Az épület minden pontján, szabadon hozzáférhető a vezeték nélküli internet. Egész napos nyitva tartású a könyvtár és az informatikai terem. Belső rádiót és zártláncú televíziót építettünk ki, amit az arra szerveződött diák alkotókörök használnak.

5. A funkcióknak megfelelő belső térelrendezés és felszerelés. A termeket flexibilis módon rendeztük be, könnyen mozgatható egyéni tanulóasztalokkal, gyerekekre tervezett székekkel, hogy a különböző létszámú és tevékenységformájú csoportok minél könnyebben igazíthassák önmagukra az elrendezést. Nem biztosítottunk a tanárnak kitüntetett helyet a termekben, igyekeztünk a mindenki kapcsolatba kerülhet mindenkivel alapelvet érvényesíteni. Valamennyi tantermet alapellátásban felszereltük Tv-vel, videóval, mindenhol elérhető az internet, mindenhol van projektor.

6. Az identitás eszköze a tér tanulókkal közös berendezése. A kisiskolák egyéni elrendezése mellett talán a legfontosabb jellemzője az AKG tereinek, a diákok alkotásainak megjelenítése a tér minden pontján. Az epocha zárók, témahetek, művészeti alkotókörök eredményeinél törekszünk a tartósságra, s arra, hogy minden gyereknek legyen egyéni és csoportos alkotása az iskola falain, a padlástól a picéig, a plafontól, a padlóig.

7. A közösségi-tanulási tereket egészíti ki a szolgáltatóhálózat. A kisiskolák a közösségek életének színterei, tanulásra és szabadidőre biztosítanak lehetőséget, érezzék benne otthon magukat a gyerekek. De egyben az igényes, színvonalas tanuláshoz – kiegészítő szolgáltatásként – a szakma specifikus igényeket kiszolgáló hálózat megteremtése is fontos volt. Így lehet egyszerre, a kicsi, otthonos, átlátható és átjárható iskolát alkalmassá tenni a magas színvonalú képzésre és a hétköznapi lét feltételeinek biztosítására is. Erőfeszítéseink eredményeképpen mára már az AKG rendelkezik:

A művészeti képzéshez
• Jól felszerelt 200 főt befogadni képes színházteremmel, öltözőkkel, tükörszobával
• Négy videó stúdióval
• Két hangstúdióval
• Rajzteremmel, összekapcsolt kiállító teremmel
• Zeneteremmel
• Fotólaboratóriummal
• Kézműves műhelyekkel
• Alkotóháznak helyet biztosító „háztartási szobával”
A csoportos és az egyéni tanuláshoz
• Könyvtári olvasóval
• Könyvtári számítógépteremmel
• 20 000 kötetes könyvtári kölcsönzővel
A szakmai-informatikai képzéshez
• Öt szakképző teremmel
• Négy számítógépteremmel
• Egy multimédiafejlesztő teremmel
• Gyakorlóirodával
A sporthoz
• 600m²-s osztható, lelátóval ellátott tornacsarnokkal
• Tornaszoba, tükörszobával, mozgásra, edzésre
A természettudományos képzéshez
• Két 30 fő befogadására alkalmas természettudományos laboratóriummal
• Csillagászati eszközökkel, meteorológiai állomással
200 fő befogadására alkalmas étteremmel, saját konyhával, önálló büfével

A pedagógusok munkáját a kisiskolai dolgozók mellett minden funkcióhoz hozzárendelt tanári dolgozók, tanári társalgó, közös előadó terem segíti.

5.2 A követelmények biztosításának ellentmondásai, nehézségei

1. A célok érvényesítése csak lassan fokozatosan biztosítható, a mindenkori iskolapolgároknak jár a teljes értékű környezet, nekik az-az iskola, amelyikbe éppen járnak, nincs erre vonatkozó jövőképük így türelmük sincs. Ezért kellett lényegesen többet költeni a folyamatosan „végleges állapotra”, és az állandó átépítésre, egyes funkciók folyamatosan költöztek az iskolában.
2. A tizenévesek tipikus rendérzete teljesen más, mint a felnőtteké, a közös igazodás állandó konfrontációval tartható csak fenn, az erre irányuló pedagógusi teendők jelentős erőket kötnek le.
3. A nyitott ajtók és az eszköz, tulajdonvédelem szempontjai sokszor összeütközésbe kerülnek (megjegyzendő, az elmúlt tizenhét évben a középiskolákban megszokottnál lényegesen kevesebb rongálás, eltűnés volt az AKG-ban).
4. A közösségi terek közös megjelenítése az eltérő ízlésvilág okán csak konfliktusokon keresztül biztosítható, egyben alkalom az alkalmazkodás, az együttélés napi gyakorlására.
5. Ahol nincs felnőtt gazdája az adott térnek lényegesen nagyobb az amortizáció, mint ott ahol van.
6. Nem tudjuk eltolni a nagy forgalmú Szentendrei utat – csak hangszigetelt ablakokat tudtunk beépíteni
7. Viszonylag korlátozott mennyiségű helyet tudunk csak elmélyülésre is alkalmas egyéni tanulásra biztosítani napközben
8. Nincs udvarunk - bár építettünk egy 7-800 m2-s emeleti sétálókertet, s a kerület jóváhagyásával, új rendezési tervet készítettünk az utca átépítésére ( ha lesz pénzünk abba is belevágunk)
9. Nincs saját szabadtéri sportpályánk- a szomszédban lévő gyerekjátszótér pedig – mint mindenütt a fővárosban-nem alkalmas a kamaszok számára.