AKG pedagógiai program
	7. Tanulóközpontú, önigazgató iskolaszervezet

Minden intézmény egyben szervezet is, s elengedhetetlen minimális követelménye a szervezeti, irányítási rendszernek, hogy jogszerűen működjön és az intézményi célok hatékony teljesülését segítse elő. Az iskola, hasonlóan a színházhoz, vagy talán még inkább templomhoz csak nagyon nehezen mérhető hatékonysággal működik, legfeljebb pedagógiai programjában meghatározott céljainak feladatainak teljesülése kontrollálható, de az abban foglaltakat számos intézményen kívül álló előírás, tényező befolyásolja. Alig van szabadsága egy-egy intézménynek, összetett feladatai prioritásainak meghatározásában. Talán ezért, talán a gyorsan változó világ miatt, de ma az iskola szervezetét alapvetően nem a funkciója, hanem a törvényi, jogszabályi korlátok, előírások, valamint tradíció, a megszokás határozza meg, ezért számunkra alapvető fontosságú volt az intézményi szervezet célorientált kialakítása, s ehhez először az iskola általános sajátosságait kellett megfogalmazni.

7.1. Az iskolák szervezetét általában befolyásoló tényezők:

• Az iskola a családok nevelési feladatait veszi át olyan mértékben, amennyit az állam előír számára, ehhez közösségi forrásokat használ fel egyéni „fogyasztásra”.
• Az iskola rigid, nehezen változó intézmény, hiszen lényegét tekintve a stabilitásban érdekelt. Alapvető feladata a status quo közvetítése a jövő számára.
• Közszolgálati feladatot látnak el, működésük túlszabályozott, tevékenységük döntő elemeire kicsi a befolyásuk (törvény, tartalmi szabályozás, output feltétel, tankönyv, tárgyi feltételek, finanszírozási mód, mérték, stb.)
• Az iskolák monopolhelyzetben vannak (tankötelezettség), ezért nehéz csak az iskolahasználókra szervezni az intézményt, a családok többsége számára az iskola az állam helyi megjelenése.
• Tisztázatlan szakmailag, jogilag egyaránt, hogy meddig terjed/het az iskola a gyerek életében. A tradicionális feladataira már, az új feladataira még nincs felkészülve.
• Az iskola viszonylag kis szervezet, amely méreteihez képest rendkívül összetett feladatot lát el. Funkcióit sem a tulajdonos, sem a használói kör, sem a szakma, sem a közfeladatot meghatározó állam nem tudja külön- külön meghatározni, így mind a szabályozás eljárásrendje, mind tartalma rendezetlen, tisztázatlan.
• Az eltérő és összetett célok, és feladatok, a differenciált elvárások, nem teszik lehetővé egyértelműen a hatékonyságkritériumokat
• A szervezetekre általában egyáltalán nem jellemző sajátossága az iskolának, hogy a munkavállalói kör törvényileg is legitimált tulajdonosi jogosítványokkal is rendelkezik. (stratégiai célok szervezeti rendszer meghatározása, vezetői program véleményezése)
• Hosszú távú szakfeladata van tevékenységének eredményessége közvetlenül nem mérhető. Kontrollálható eredményeinek megítélése differenciált.
• A rögzített szakmai, pedagógiai programját mindenképpen végig kell csinálnia, (amit elkezdtünk, azt be kell fejezni), rendkívül kicsi a változás képessége.
• Drága és nem megtérülő a feladatellátásához szükséges infrastruktúra. Igen magas induló tőkére van szüksége, jelentős a működési költsége is, közvetlen jövedelem nem várható tőle, tulajdonosának (fenntartó) elvárásai jelentősen eltérhetnek az iskolahasználói kör elvárásaitól.
• Az egyes munkavállalók nagyfokú autonómiát élveznek, egyben a legfontosabb feltétele a hatékony működésnek a szakfeladatot ellátó munkavállalók munkájának összehangoltsága.
• Szuverén szakértelmiségi feladatot látnak el a pedagógusok, kollektív (nevelőtestületi) autonómiával, és az együttműködők térben és időben nem is találkoznak a munkavégzés során, mégis munkájuk eredményének feltétele az együttműködés
• Az iskola nem, vagy csak nagyon ritkán vállalhat kockázatot, a gyerek ugyanis csak egyszer 12-13-14-...-18 stb. éves.
• Nagyon széles, több szereplős horizontális, egylépcsős vertikális döntési lánc jellemzi működését. Szigorú hierarchiával, hivatali alá fölé rendeltséggel. A vezetés teendőinek többsége államigazgatáshoz, tanügyigazgatáshoz köthető.
• Áttekinthetetlen, vizsgálhatatlan az egyes napi cselekedetek, hosszú-, rövidtávú hatásmechanizmusa.
• Kisszervezet jellegéből következően, amennyiben formális struktúrája jelentősen eltér az informálistól működésképtelenné válik.
• Nagyon eltérő helyzetűek, informáltságúak, és érdekűek az iskolahasználók domináns csoportjai.

Napjaink középiskoláinak közös jellemzője továbbá, hogy az iskola belső döntésjogi rendszere ellentmond az általunk meghatározott feladatoknak.

A szigorúan hierarchizált, igazgatási szempontoknak alárendelt, információs, érdekeltségi és döntési rendszer egyaránt tantárgyakra szerveződött. A tanárok együttműködése egy-egy tanuló fejlesztése érdekében rendkívül nehéz. A munkaközösség a legfontosabb szervezeti egysége az iskolának. A munkaközösségekhez rendeltek az anyagi érdekek (óraszám, jövedelem), a munkarendi kérdések (órarend), a munkafeltételek (kabinet, taneszközök stb.), valamint a munkahelyi siker (átlagok, eredmények, tanulmányi versenyek stb.) és a kudarcok (bukások, lemorzsolódás stb.). A jelenlegi gimnáziumi belső szervezeti rendszer kontra-produktív a tanuló szempontjából, az iskolák tantárgyakat tanítanak és nem gyerekeket. A matematika, vagy testnevelés stb. munkaközösségeknek az a közös vonása, hogy azok a tanárok vannak benne, akik biztosan nem tanítják ugyanazt a gyereket. Nem is ismerünk hasonló – törvény által is megerősített – intézményi formát, amelyben definíciószerűen ellentmond a szervezet a törvényben előírt és szakmailag szabályozott feladatnak. Az iskolaszervezet nem teszi érdekeltté a munkavállalókat az egyes tanuló összehangolt fejlesztésére, a differenciált tevékenységformák kialakítására, sőt kifejezetten akadályozza a szakemberek együttműködését a tanulók fejlesztése érdekében. Az iskola pedagógiai elveinek, képzési céljainak érdekében újra kellett gondolni az iskolaszervezet működésének egészét, beleértve a belső érdekviszonyokat, az információs rendszert, a döntés előkészítés, és a döntés mechanizmusait éppúgy, mint a korrekciós, önszabályozó technológiát – azaz az iskolafunkciók újrafogalmazása, az iskolaszervezet átalakítását is jelentette egyben.

Amikor kialakult az AKG programja, figyelembe kellett venni, az iskola általános sajátosságait, s ennek keretében kellett kialakítani a saját programunk szervezeti rendszerét. Az AKG eredendően nem szakmai, pedagógia, hanem a szervezeti, modernizációs program. Az iskolaszervezet átalakítása időben meg is előzte a pedagógiai program létrehozását, tekintettel arra, hogy az AKG a középiskola kritikájából fejlesztette ki önmagát. Tapasztalataink alapján axiómaként kezeltük, hogy az évszázada kialakult iskolai szervezeti rendszer nem alkalmas az AKG pedagógiai programjának teljesítésére.

Az AKG személyközpontú pedagógiai program alapján működik szervezetét is ennek a feladatnak rendeli alá. A jelenelvűség, a jogi eszközökről való lemondás a pedagógiai folyamatban, kiterjesztett iskolafunkció, a személyközpontúság, a tanulók differenciált támogatása, stb. mind más szervezeti irányítási rendszert követelnek.

7.2. Az AKG szervezeti alapelvei, követelményei

Iskolánk szervezeti irányítási rendszere hosszú idő alatt alakult át, az eredeti kis – együttműködő pedagógusokból álló – műhelyből a jelenlegi összetett sokfunkciós szervetté. Ezt a folyamatot valamennyi öndefinícióval rendelkező önálló alkotóműhely átélte, s a szükségszerű változásokat számos – szakításig menő – konfliktus terhelte mindenhol, így az AKG-ban is. A stabilitást azonban mindvégig biztosította, hogy már a kiinduló helyzetben megállapodtunk a legfontosabb alapelvekben, mind a programot, mind a szervezetet illetően, így a folyamatos korrekció, mindvégig a változatlanságot volt hivatott biztosítani.

1. Az AKG alapvető hatékonysági kritériuma az egyes tanulók optimális fejlődésének támogatása, az egyes iskolahasználók elégedettsége, más kritériumok csak ennek alárendelten érvényesíthetők.

2. Az AKG-ban tanulóközpontú iskola szervezetet kell létrehozni. A szervezeti, irányítási rendszernek a szakmai programot kell szolgálnia, csak olyan érdekeltségi, döntési rend hozható létre, ahol a tanügy-igazgatási, gazdálkodási, szervezeti és más szempontok nem kerekedhetnek a pedagógiai szempontok fölé.

3. Az AKG pedagógusok iskolája. Míg az egyes tanulókra vonatkozó döntéseket csak az érintett családdal, tanulóval közösen lehet meghozni, addig az iskola egészére, vagy egyes közösségeire vonatkozó egyedi és stratégiai döntések szakmai feladatok, ebben az AKG nevelőtestülete, illetve az adott szakmai közösség a kompetens, döntéseit az iskolahasználói kör nem írhatja felül, hiszen a program ismeretében választották az AKG-t.

4. Az önigazgatás alapja a testületi döntési rendszer. Az AKG szuverén szakmai programra épül, ennek létrehozója nevelőtestület, így minden kérdésben a legfelső döntéshozó testület a nevelőtestület. A szervezet minden elemét – információs rendszer, döntés előkészítés, érdekeltségi rend, döntési hatáskörök kijelölése, visszacsatolás, korrekció – a nevelőtestület alá kell rendelni. A formális szervezeti struktúrában az informális struktúrát kell megjeleníteni. A személyesség pedagógiája csak önigazgató nevelőtestülettel, egymást ismerő, egymással mindennapos munkakapcsolatban levő pedagógusokkal valósítható meg. Az iskola az ami az ott dolgozó pedagógusok együttese, saját személyes kvalitásaikkal, motivációjukkal, kapcsolataikkal. A nevelőtestületen belül a különböző szakmai feladatokra önálló testületeket kell létrehozni.

5. A nagy és a kisszervezet egyidejű érvényesítése. A szervezeti rendszenek össze kell kapcsolnia a kis iskolák barátságos, mindenki számára átlátható, érezhető napi gyakorlatát, személyes együttműködési formáit a magas színvonalú képzés tárgyi és személyi szervezeti feltételeivel. Szervezetet a pedagógiai feladatokra csak a szervezet határára szabad szervezni.

6. A nyilvánosság követelménye. Tekintettel arra, hogy döntést csak megfelelő információ birtokában lehet hozni. Bármely egész iskolát érintő kérdés valamennyi iskolahasználó, munkavállaló számára hozzáférhető kell, hogy legyen. A teljes nyilvánosság alapelve, minden döntésben az érintettek teljes körét jelenti, abból kiindulva, hogy információnak ott kell lennie, ahol a döntés születik. (a nyilvánosság követelménye azt is jelenti, hogy az egyes tanulót érintő kérdésekben viszont más nem informálható csak az érintett szülők, pedagógusok)

7. A testületi döntés és egyéni felelősség. Az AKG szakmai döntési rendszere hierarchiamentes. Az egyes pedagógiai szakfeladatok ellátására csak testület utasíthat munkavállalót. A feladatokat ellátó munkavállalókat az érintett közösség választja, a hierarchiát a funkcionális felelősség váltja fel, alapja a bizalmi elv érvényesülése, az érintettnek a feladatért akkor is teljes felelősséget kell vállalnia, ha az adott döntéssel nem ért egyet.

8. Az autonómia és együttműködés. A pedagógia összehangolt munkát, a tanárok együttműködését igényli, olyan szervezetet kell működtetni, amelyben a program keretei között az egyes feladatot ellátó szakmai testületek, pedagógusok autonóm módon döntenek, és együttműködésüket kikényszeríti a döntési, információs rendszer. Az AKG egyik kiinduló alapelve, hogy szuverén pedagógusok együttműködésére alapozva autonóm iskola jön létre, melyben az egyes pedagógusnak a közösen megállapodott keretek között önállóságot biztosítunk, saját munkájának, feladatainak meghatározásához és végzéséhez. Alapelv, hogy szabad iskolában csak szabad emberek élhetnek.

9. Folyamatos önkorrekció képességének szervezeti biztosítása. A program és a szervezeti alapelvek érvényesítése érdekében, önálló visszacsatolási rendszert kell létrehozni, és biztosítani kell az adott jogi, gazdasági, szakmai körülményeknek megfelelően az alapelvek érvényesülését. A korrekcióra csak az érintett testület jogosult.

10. Az AKG sajátosságaira való tekintettel ( lemondás a jogi eszközökről a pedagógiai folyamat során, önigazgatás, hierarchiamentesség stb.) biztosítani kell az önálló jogérvényesítés, a fellebbezés megfelelő fórumait, eljárási rendjét.

11. A pedagógiai feladatok feltételeit biztosító háttérszervezetnek (gazdasági iroda, gondokság stb.) szigorú munkamegosztással, határozott munkaköri előírásokkal, a jogi, munkavállalói követelményeknek megfelelően hierarchizált szervezetként kell kialakítani, alárendelve a nevelőtestület által választott ügyvezetésnek.

7. 3. Az AKG szervezeti rendszere

7.3.1. Az önigazgató nevelőtestület

Bár a közoktatási törvény általában is jelentős autonómiát biztosít a nevelőtestületek számára, az AKG ezen túlmenően az iskola valamennyi területének legfelső döntésjogi testületeként határozza meg a tantestületet. Az AKG nevelőtestülete összehangolt pedagógiai műhelyként működik, amely egyben a tanárokkal, felelősökkel kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja, költségvetési, munkamegosztási, feladat meghatározási ügyekben is döntési joggal rendelkezik. Az AKG szakmai, pedagógiai, gazdasági egyeztető, döntéshozó, információs, koordinációs fóruma a nevelőtestületi konferencia. A nevelőtestület hozza létre az AKG pedagógiai programját, tanterveit, lehetőséget biztosít minden pedagógusnak az egész iskola ügyeiben való tájékozódásra, szakmai pedagógiai kezdeményezéseinek iskolai bevezetésére, problémáinak megvitatására. A nevelőtestület feladatait heti rendszerességű konferenciáin teljesíti. A konferenciák a személyi ügyek (tanuló, pedagógus) kivételével nyilvánosak. A konferencián az iskola minden pedagógusa részt vesz. Az intézmény valamennyi kérdésében, szakterületén döntési jogosultsága van. Minden más testületi, szakfelelősi, egyéni döntéssel szemben a nevelőtestülethez lehet fellebbezni. Határozatait nyilvánosságra kell hozni. Döntéseivel szemben az Iskolabírósághoz lehet fellebbezni. Az AKG stratégiai ügyeiben döntéseit a Kuratórium ellenjegyzi. (Egyet nem értés esetén közösen kiválasztott személy, vagy intézmény döntéseit el kell fogadni). A nevelőtestület a tanév zárását követően több napos konferencián értékeli az AKG munkáját, meghatározza a következő időszak feladatait, meghallgatja és jóváhagyja az egyes feladatok beszámolóit, szakmai eredményeit. Jogosultságainak megtartásával feladatait önálló kisebb testületeknek, felelősöknek delegálja, előírva a rendszeres beszámolást. Évente választja az iskola pedagógiai vezetőjét, ügyvezetőjét, testületi tikárát.

Pedagógiai Tanács (PT): A nevelőtestület döntés előkészítő, operatív szervezete. Tagjai a kisiskolák vezetői, az ügyvezető, a testületi titkár, a pedagógiai vezető. Önálló döntési jogosultsága nincs, heti rendszerességű egyeztetései során előkészíti a nevelőtestületi konferenciára kerülő gyakorlati, operatív, pedagógiai, szervezési kérdéseket. Ajánlásokat tesz a nevelőtestület számára.

7. 3.2. Pedagógiai műhelyek

7.3.2.1. A kisiskola

Az AKG legfontosabb szervezeti alapegysége, önálló pedagógiai műhely, amely biztosítja az azonos gyerekeket tanító tanárok, és tanulók személyes kapcsolatra épülő mindennapos együttműködését. Iskolánk nyolc önálló kisiskolából áll. A kisiskola tagja hat patrónus, és egy évfolyam tanulói. Egy homogén korcsoportra hét évre szerveződik. A kisiskolák létrehozását a pedagógiai program tette szükségessé Az AKG a program keretei között autonómiát biztosít a kisiskoláknak, saját feladataik meghatározására, a program önálló adaptációjára, a kerettanterv a kisiskolák önálló programjainak alapjául szolgál. A kisiskola felel tanulóinak a teljes képzési időszakban való eredményes neveléséért, az egyes tanulók fejlesztéséért. A kisiskola állítja össze a tanulók programját, felkéri az ott tanító tanárokat, biztosítja a működés feltételeit, ellenőrzi a szaktanári munkát. A személyközpontú elvek hordozója, a gyerekközpontú alkotóműhely megjelenési formája. Nincs belső hierarchiája, a kisiskola jogosítványait a konferencia gyakorolja. Feladata a pedagógiai, képzési folyamat tervezése, megszervezése, feltételeinek biztosítása, koordinálása, pedagógiai szakmai problémák megvitatása. Kiemelt teendője az egyes gyerekekre vonatkozó feladatok tervezése, egyeztetése, eseti feladatok meghatározása, szülőkkel való egyeztetése. A kétheti rendszerességű kisiskolai konferencia az operatív feladat meghatározáson túl egyes tanulókra vonatkozó esetmegbeszéléseket tart, összehangolja a patrónusok munkáját, értékeli az egyes tanulók fejlődését, kijelöli a velük való foglalkozás legfontosabb teendőit. Feladatai közé tartozik továbbá az év feladatainak meghatározása, a munkarend kialakítása, a tanulási folyamat zavartalanságának biztosítása, a képzés, a differenciált tevékenységformák megszervezése, feltételeinek biztosítása. Működésének rendjét maga határozza meg, s választja meg felelőseit, belső munkamegosztását. A kisiskola konferencia döntéseit – a pedagógiai program keretei között – teljes érvénnyel a kisiskola minden kérdésében, szakmai, gazdasági területen egyaránt, önállóan hozza. Koordinálja, segíti a patrónusok munkáját, előkészíti megszervezi a témaheteket, egyezteti a patrónusi foglalkozások témáit. Döntéseit önmagára vonatkozóan teljes jogkörrel, gazdasági ügyekben – szükségleteinek önálló meghatározásával, de a PT által kijelölt keretek között, a nevelőtestület által jóváhagyott költségvetési normákat betartva hozza. A külvilág felé nincs önálló képviselete, de a gyerekek, szülők felé minden képviselettel felruházott és önálló döntési joggal rendelkezik. Döntéseivel szemben a nevelőtestülethez lehet fellebbezni. Döntéseit nyilvánosságra hozza, s szükség esetén egyezteti a többi kisiskolával, szakmai műhellyel. Képviselője tagja a PT-nek.

7.3.2.2. A szakmai műhely

A pedagógiai programban önálló szakmai területként, tevékenységformákként, műveltségi területenként, meghatározott képzési feladatokat ellátó szervezeti egysége az iskolának. Autonóm szaktanárok egyeztető fóruma, a képzés eredményessége érdekében, a hatékony tanulás feltételeinek megteremtése céljából. Önigazgató módon, hierarchiamentesen működik. A szakmai műhelyek a tantárgyblokkok képzési feladatainak magas szintű ellátásáért felel. Az AKG szaktanárai számára biztosítják az együttműködés, a szakmai fejlesztés és egyéni fejlődés feltételeit. Feladatai közé tartozik. a tantárgyi programok elkészítése, karbantartása, fejlesztése, a tantárgyi követelmények meghatározása közzététele, a szaktanári utánpótlás biztosítása, szaktanári értékelés, a szakkabinetek működtetése, felszerelése, karbantartása, tankönyvek, ismerethordozók készítése, fejlesztése, választása, szakmódszertani fejlesztés, képzés, továbbképzés, külső és belső vizsgák tartalmi előkészítése, lebonyolítása, közös belső és külső ösztöndíjpályázatok, ill. az egyéni pályázatok szakmai minősítése, javaslattétel. A témaheteken való részvétel, illetve azok szakmai kontrollja. A szakmai műhely maga alakítja ki saját programját, s a pedagógiai program keretei között.

7.3.2.3. Az összpatrónusi konferencia

A pedagógiai feladatok egyeztető, az egyes tanulókon túlmutató szakmai fóruma. A kisiskolákban felmerülő képzési, fejlesztési feladatok, problémák, konfliktusok túlmutatnak a kisiskolán, s fontos a kisiskolák szakmai tapasztalatainak közzététele, eseti megoldásainak általánosítása. Az információ átadásán túl lényeges feladata a tanácsadás, a teendők tipizálása, a patrónusok továbbképzése, módszertani támogatása. Az összpatrónusi konferencia az AKG egyik fontos szakmai összetartó fóruma. Havi rendszerességgel tartja megbeszéléseit. Döntéseket nem hoz, de előkészíti a nevelőtestület szakmai döntéseit.

7.3.3. Testületi kompetenciák – egyéni feladatok

A tanítás- tanulás szervezése, a gyerekek személyiség fejlődésének támogatása összetett feladat, ennek iskolai szintű koordinálása, a tanárok munkájának segítése nem végezhető el hivatali típusú bürokratikus vezetéssel. A vezetés, irányítás csak az iskolai infrastruktúra létrehozásában, működtetésében, valamint a tanügyigazgatásban képes világos hatásköröket, egyértelmű teljesítményelvárásokat megfogalmazni. Az irányításnak a pedagógusok támogatásához sokkal inkább folyamatos szakmai instrukciókat, koordinációt, az együttműködés elősegítését kell biztosítania. Az iskolavezetés talán legfontosabb teendője, hogy a program keretei között tartsa az egyes tevékenységformákat. Hasonlóan például a rendező- producer- gyártás- színész munkamegosztáshoz. Tekintettel arra, hogy az iskola hosszú távra szerveződik, szemben a színdarabbal, még a színész- rendező hierarchiát is korlátozni szükséges. Az AKG-ban a testületi önigazgatásra épülő döntési rendszer elkülönült szerepeket hozott létre az igazgatási típusú vezetés helyén. A belső hierarchia helyére az AKG a munkamegosztást, a különböző feladatokhoz testületeket, önálló szerepeket rendeli hozzá. Elkülönítettük a szakmai- pedagógiai vezetést az operatív feladatoktól, és a pedagógusok munkájáthoz szükséges egyéb feladatoktól. Iskolánkban önálló szerepdefiníciója van a pedagógiai vezetőnek, az ügyvezetőnek és a testületi titkárnak. Minden szerepet testületi döntési jogkör alá rendeltünk.

Az ügyvezetés illetve az ügyvezető megbízásával, leválasztjuk az operatív, szervező, feltételteremtő munkát a szakmai feladatokról. Pedagógiai folyamat koordinációja, szupervíziója, a szakmai kontroll, önálló testület (pedagógiai tanács), illetve szakmai vezető (pedagógiai vezető) hatáskörébe kerül, a tanulás legfontosabb feltételének a pedagógusoknak és testületeiknek a támogatása koordinációja a testületi titkár feladata. Az AKG nevelőtestülete évente titkosan választja meg az iskola pedagógiai vezetőjét, ügyvezetőjét, testületi titkárát, akikkel kapcsolatban gyakorolja a munkáltatói jogokat, és elbírálja döntéseiket.

7.3.3.1. Pedagógiai vezető

Az iskola nevelőtestülete által évente titkosan megválasztott szakmai vezető. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az alapítvány Kuratóriuma gyakorolja – a nevelőtestület egyetértésével.

Feladatai:
A pedagógiai program összeállítója, megvalósításának őre. A pedagógiai munka koordinációja, pedagógiai problémák program szerinti kezelése, szakmai tanácsadás. A nevelőtestületi konferencia, és a PT ülések vezetője. A patrónusi feladatok támogatása, a patrónusi kinevezéseknél egyetértési joga van. Pedagógiai szupervízió, a patrónusok szakmai problémáiban segítséget nyújt. A kisiskolák programjának kontrollja, tanácsokkal való korrekciójának elősegítése. Kisiskolai szakmai tanácsadás, a kisiskolák pedagógiai munkájának ellenőrzése. „Első és utolsó szóló” . A képzés tartalmi koordinációjának felelőse. A tanárfelvételkor véleményezési joga van. A szakmai műhelyi fejlesztések koordinátora, ellenőre. Az iskolabíróság elnöke. Felelős az ösztöndíjak kiírásáért, a fejlesztési irányok meghatározásáért. Az iskola képviselete és az alapítvány ügyvezetőjeként külön szabályzatban rögzített feladatai vannak. Feladata továbbá az AKG felvételi előkészítése. Az iskolai hagyományok őrzése, szervezése.

7.3.3.2. Ügyvezető

Az iskola operatív ügyeinek vezetője, koordinátora. A nevelőtestület évente titkosan választja.

Feladatai:
A pedagógiai- képzési feladatok feltételeinek megteremtéséért, a működés zavartalanságáért létrejött területek felelős vezetője ( gazdasági iroda, gondokság). A gazdasági igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja. Az iskolatitkárság felelős vezetője, a tanügyigazgatási feladatok irányítója, ellenőre. Az SzMSz összeállítása, betartásának ellenőre. Az iskola képzési rendje megvalósulásának felelős koordinátora. Az iskolai órarendek kialakítása, a különböző alternatív programok meghirdetése. A szakmai műhely-vezetők egyeztető fórumának vezetője. A különböző tevékenységformák, tantárgyak felügyelete, koordinációja. A követelmények közzétételének ellenőre. A vizsgák, az érettségi megszervezésének ellenőre. A tanulók továbbtanulási irányainak információs rendszere, felvételik adminisztrációja. Iskolai, országos tanulmányi és más versenyek előkészítése, szervezése Az iskolai tankönyv, taneszköz lista összeállítása. A PT tagja

7.3.3.3. Testületi titkár

A nevelőtestület működéséért, a pedagógusok munkajogi, szakmai, mentálhigiéniai állapotáért felelős személy. A nevelőtestület évente titkosan választja.

Feladatai:
Az új tanárok beilleszkedésének elősegítése, támogatása, a tanárfelvételkor véleményezési joga van. Az egész iskolát érintő önálló területek személyi feltételeinek biztosítása (pl. pszichológus, könyvtár stb.). Az iskolai munkamegosztás, tantárgyfelosztás, iskolai szintű koordinálása, kisiskolai egyeztetése. A tanári munkarend meghatározása A tanári bérezési, érdekeltségi rendszer kidolgozásáért, a személyi bérek meghatározásáért felelős. A tantestületen belüli konfliktusok, tanári problémák kezelése. A tanári munka értékelési rendjének kialakítása, működésének felügyelete. A tantestületi döntések előkészítése. A tantestületi rendezvények megszervezése, előkészítése. A tantestületi döntések, határozatok nyilvántartása, a határozatok végrehajtásának teljesülésének formai ellenőrzése. A szakmai fejlesztési programok egyéni feladataival kapcsolatos szerződések, ösztöndíjszerződések megkötése, az azokban foglalt feladatok formai ellenőrzése. A tanári továbbképzések megszervezése, a továbbképzési költségvetés jóváhagyásának előkészítése. A PT tagja.

7.3.4. Az iskolahasználói kontroll

7.3.4.1. Iskolahasználói kontroll a fenntartó szervezetben

Az Alapítvány kuratóriuma gyakorolja a fenntartói jogokat, működését a jogszabályi előírások, az alapítvány alapító okirata, szabályzatai határozzák meg. Fenntartóként, önként vállalt korlátokkal, felügyelő bizottsági jogosítványokkal tevékenykedik. A kuratórium fenntartói jogosítványait korlátozza, így a vezető választásban a nevelőtestület döntéseit fogadja el. A kuratóriumnak egyszerre kell biztosítania az iskola szakmai, gazdasági autonómiáját és az érdemi iskolafenntartói és iskolaszéki funkciókat. Így az iskola és az alapítvány közötti megállapodás biztosítja a Kuratórium számára az ellenőrzési jogot, de szakmai, gazdasági kérdésekben autonómiát biztosít az iskolának. A megállapodás része, hogy amennyiben a kuratóriumnak a jogszabályokban a fenntartónak biztosított területeken van más álláspontja, mint a nevelőtestületnek, akkor külső tanácsadó segítségével jutunk közös döntésre. A kuratórium ugyanakkor kontroll szervezetként működik. Tagjai között a tanulók, a szülőkés a nevelőtestület képviselői is vannak. (a diákoknak 2, a szülőknek és a nevelőtestületnek3-3 képviselője van) A kuratóriumnak tagjai továbbá későbbi foglalkoztató vállalatok, a főváros és az OM képviselője, akik közvetlenül érvényesítik a tágabb megrendelői környezet elvárásait, összesen 7 fő delegálttal és szavazattal. Ez a szervezet az iskolánk hatékony működésében érdekelt valamennyi terület nevében folyamatosan ellenőrzi, felügyeli az AKG működését, megjeleníti a különböző érdekcsoportok szempontjait, érvényesíti az iskolahasználók érdekeit, biztostja az AKG programszerű működését.

7.3.4.2. Iskolahasználói kontroll a működés során

A programszerű működés elemi feltétele, hogy őszinte nyitott légkörben, mindenki számára módot adjunk az AKG hétköznapi és stratégiai típusú problémáinak megvitatására, a számára fontos problémák megoldására. Az AKG ezért szervezett formákat biztosít, a folyamatos kommunikációra, az egyedi eseti problémák megoldására.

1. Tanulóra vonatkozó döntés nem születhet az érintettek véleményének meghallgatása nélkül, és csak a szülők egyetértésével hozunk fontos döntést bármely tanítványunkról, így például a tanulók órarendjének kialakítása a családok, a tanulók és a patrónusok közös döntésén alapul. A gyerekek egyéni választásukkal egyben visszajelzést adnak az egyes tárgyak elfogadottságáról, az egyes szaktanárok munkájáról is. Azok a tanárok, akiket kevesen választanak, kevesebb órához jutnak, s alacsonyabb jövedelmük lesz.
2. A minden napos közös nyitáson a patrónusok, és a tanulók egyaránt jelzik a napi problémákat, megoldásra váró kérdéseket. Az információk közlésén túl a közösséget vagy az egész iskolát érintő kérések is rendszeresen felszínre kerülnek
3. A csibefoglalkozásokon a tanulók kiscsoportos - egyéni- beszélgetéseken jelzik egyéni problémáikat, s ezek szakmai következményeit a patrónusok jelzik a kisiskolai, nevelőtestületi megbeszéléséken. Rendszeresen tájékoztatják az érintett szaktanárokat
4. Félévente a tanulók értékelik az előző időszak teljesítményét, s a csibék álláspontját a kisiskolai konferencia ismerteti az érintett szaktanárokkal.
5. A patrónusok közvetlenül tartják a szülőkkel a kapcsolatot, s egyéni megoldásokkal segítik őket gyermekük nevelésében, problémáikra megoldásokat keresnek, szaktanárokkal, programokkal kapcsolatos kritikai észrevételeiket jelzik az érintett döntéshozóknak.
6. A tanulók évente hétfokozatú skálán éremjeggyel minősítik a szaktanárok patrónusok munkáját, előre megadott öt szempont alapján. A szaktanárok, patrónusok, kézhez kapják az összesített eredményüket, a kisiskolák közösen értékelik az egyes tanárokat. Az iskola honlapján évről évre közzéteszi az egyes kisiskolák, szaktárgyak átlagait.
7. A nevelő testület minden iskolahasználói (tanuló, szülői) előterjesztést az azt követő ülésének napirendjére vesz, és indoklással döntést hoz róla.
8. Az AKG képzési szakaszonként szülői, tanulói elégedettségvizsgálatot tart, Ezen keresztül is biztosítja az egyéni vélemények szervezett formában való megjelenését.

7.3.5 Visszajelző-önkorrekciós rendszer

A programszerű működésének biztosításához, a folyamatos információáramláshoz, a megfelelő korrekciók biztosításához összetett többelemű garanciális rendszert hoztunk létre. Az iskola pedagógiai céljainak teljesülése érdekében mind a program, mind a megvalósítás minden érintett részvételével rendszeres kontroll alatt áll, s a korrekciónak egységes eljárásrendjét is alakítottuk ki.

7.3.5.1. A nyilvánosság mindenekelőtt

Az önigazgató nevelőtestület a pedagógiai feladatai között kiemelt jelentőséget tulajdonít a transzparens működésnek. Az AKG közzéteszi önálló kiadványként, és a honlapján a pedagógiai programját, tanterveit, munkarendjét, rendezvényeit, a nevelőtestület döntéseit. A teljes képzési időszakra közzé tesszük valamennyi tantárgy követelményeit, s évente önálló kiadványként minden tanuló kézhez kapja a teljes napra szóló AKG programot. A programokra való tanulói jelentkezés kétkörös, tehát a meghirdetett programokból csak azok indulnak el, amelyekre van kellő számú jelentkező. Szabadságot biztosít, az iskolai közösségeknek, önkéntes diák és tanulóköröknek a honlapon belül önálló honlap megjelentetésére, iskolai sajtó, a faliújságok cenzúrátlan szabad használatára. Közzéteszi az iskola átvilágítását, a tantárgyak, kisiskolák tanulói értékelését. Szabad bejárást biztosít minden érdeklődőnek az iskolába.

7.3.5.2. Szakmai önvizsgálat-korrekció

1. Az AKG rendszeresen teljes átvilágítást rendel önmagáról, és eredményét közzéteszi. Az elmúlt 17 évben három teljes átvilágítást vállaltunk, melyek közül kettő könyv alakban meg is jelent a nyilvánosság számára. Eredményeit pedig beépítettük az iskola pedagógiai programjába. Az önkorrekciós rendszer sajátos önellentmondást tartalmaz, ha ugyanis egy adott programra van engedélye az AKG-nak és folyamatos változásképesség biztosítása érdekében 5-10 éves szakaszokban felülvizsgálatra kerül a program egésze, akkor alkalmazkodás a kihívásokhoz, a problémakezelés lényegi korrekciót is eredményezhet, s ez esetben szinte állandóvá válik az engedélyezési eljárás is.
2. A kisiskolák patrónusai egy teljes képzési ciklus lezárásaként esettanulmányban összegzik a hat év tapasztalatait, s az év végi konferencián javaslatot tesznek a korrekcióra a képzés egészére vonatkozóan.
3. Az AKG Alapítvány által folyósított kutatási ösztöndíjak támogatásával a képzési program folyamatos tartalmi, módszertani korrekcióját, az új eljárások kipróbálását biztosítjuk. A program korrekciót a szakmai műhelyek, kisiskolák terjesztik a nevelőtestület elé. A háromnapos nevelőtestületi konferencián a tipikus problémákra a nevelőtestület közös döntés alapján keres megoldásokat.
4. Az epochák, témahetek tapasztalatait, tartalmi, módszertani problémáit szervezők, tanítók írásban összegzik, s közzéteszik a sikeres és kevésbé sikeres programokat.
5. Az egyes szaktanárokkal kapcsolatos visszatérő, tipikus problémákat a kisiskola vezetők jelzik a szaktanárok felé, s tartós probléma esetén javaslatot tesznek, nevelőtestületnek, PT-nek
6. Hétévente az Alapítvány a teljes ciklust befejező patrónusoknak egy év kutatási, továbbképzési, tapasztalatösszegzési lehetőséget biztosít. Előre megállapodott programra vonatkozó szerződéssel
7. A belépő tanárok mellé az iskola az AKG program és sajátos módszertan elsajátítása érdekében patronáló tanárt biztosít. A belépő tanárok egy év próbaidővel kezdenek. A programot alacsony hatásfokkal érvényesítő szaktanárok mellé kisiskolai, javaslatra a PT patronáló tanárt jelöl egy évre, ez alatt a szaktanár a próbaidős javadalmazásban részesül. A PT javaslatához meg kell szereznie a nevelőtestület egyetértését is.

7.3.5.3. Egyedi döntések – jogi korrekciója

Tekintettel arra, hogy az AKG lemondott a jogi eszközök alkalmazásáról a pedagógiai- képzési feladatainak teljesítése során, s a szülőkre, tanulókra, pedagógusokra, a pedagógusok testületeire bízta, hogy milyen módon tudja az egyes tanítványaink optimális fejlődését elősegíteni, az iskola alapvető feladatait teljesíteni. A jog helyére a személyességet, az érdekeltséget, és az érdeklődést tettük. Vannak esetek amikor a többlépcsős folyamatos egyeztetés, a különböző szempontok figyelembevétele együtt sem biztosítják feltétlenül az esetlegesen hibás, vagy a jog előírásait nem figyelembe vevő döntsek felülbírálatát, korrekcióját. Akárcsak a családon belül, az iskolai konfliktusok elsöprő többsége megoldódik a napi együttműködés, a szakszerű döntések, a kompromisszumok és a szeretet segítségével. De vannak olyan esetek, amikor már az összes érintett jó szándékú és szakszerű megközelítése sem segít, ilyenkor kénytelenek vagyunk külső támogatást keresni, a jog segítségét kérni. Ezért hozta létre az AKG az Iskolabíróságot, amely arra hivatott, ha bárki - az iskolával jogviszonyban lévő személy- úgy ítéli meg, hogy nem képes a meglévő eszközök segítségével problémáját megoldani, vagy a számára hátrányos döntéssel egyetérteni, annak döntéseivel nyújtson segítséget, felülbírálva, vagy megtartva az eredeti döntést, eljárást. A döntések felülvizsgálat végző iskolabíróság kilóg az AKG rendszeréből, de szükség van a létrehozására, akárcsak a családon belüli ügyek bíróság elé vitelére, ha már más megoldás nincs. Az iskolabíróság feladatait eljárásrendjét az SzMSz szabályozza, de fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 17 évben egyetlen alkalommal sem volt szükség az összehívására
Az igazságszolgáltatás legfelső döntéshozó szerve az AKG-ban az Iskolabíróság. Döntéseinek egyetlen korlátja a kuratóriumi vétó. Ebben az esetben közösen választott, külső természetes, vagy jogi személy döntése a végleges döntés Az iskolabíróság tagjai a kisiskolák diákjai által választott egy – egy diákbíró, a kisiskolai szülői értekezlet által választott egy – egy szülőbíró, az iskola dolgozói által választott hét pedagógus, valamint a Kuratórium nem pedagógus, nem szülő és nem diák tagjai. Az Iskolabíróság tagjait arra az időre választják ameddig az illetőnek az AKG-val jogviszonya van, de legfeljebb hét évre. Az Iskolabíróság elnöke a pedagógiai vezető, aki azonban nem rendelkezik bírói jogosítványokkal. Feladata az Iskolabíróság működési feltételeinek megteremtése, az adott ügyben bíráskodó négy bíró kiválasztása. Az Iskolabírósághoz bármelyik iskolapolgár, vagy intézményi szervezet fordulhat, aki bármely ügyben – pedagógiai, képzési, munkavállalói, gazdasági stb. – az érvényes nevelőtestületi döntést megváltoztatni kívánja. A beadványt benyújtónak ill. az ellenérdekű feleknek joguk van a kiválasztott bírákkal szemben kifogással élni, s új bírákat kérni a megválasztott bírók közül. Az adott ügyben a négytagú bíróság elnököt választ aki az eljárást végigviszi. Az elnöknek a döntéskor – szavazat egyenlőség esetén – minősített szavazata van. Az Iskolabíróság ügyrendjét, szabályzatait maga határozza meg.

7.4. Pedagógusi feladatok az AKG-ban

A program az előírt teendőknél lényegesen több munkát és jelentősen eltérő feladatok teljesítését várja el az iskola pedagógusaitól. A személyes pedagógia alapvető követelménye a tanárok és a diákok rendszeres, szinte folyamatos együttléte, mert az interakció elemi követelménye az AKG pedagógiájának. Azzal, hogy az iskola kiterjesztette önmagát a gyerek teljes személyiségére, a differenciált tevékenységformákkal, az egész napos iskolával nem csupán a tanulók, hanem a pedagógusok is teljes személyiségükkel kell, hogy részt vegyenek az iskola életében. A kisiskolai együttlét, a témahetek, epochák egész más feladatokat is rónak a tanárokra. Az önigazgatás az egész intézmény működésében való közvetlen részvételt igényel, elvárja a tanároktól program ismeretét, az eseti döntésekben való részvételt, az együttműködési kényszer pedig folyamatos alkalmazkodást, toleranciát, kompromisszumokat követel. Ezek a sajátosságok minden reformpedagógiai irányzatban megtalálhatóak, az AKG-ban az a sajátos elvárás, hogy elitgimnáziumi célokat is megfogalmazott, s egymástól eltérő szakmai követelményeket állít a nevelőtestület tagjai elé. Az iskola szervezeti szabályzata különböző munkaköri előírásokat fogalmazott meg a szaktanárok és a patrónusok számára, de az egyes szakfeladatokon belül is megjelenített sajátos elvárásokat.

7.4.1. A gimnáziumi szaktanári feladatok

Az elitgimnáziumi funkció nélkülözhetetlenné teszi, a záró szakaszban a direkt szaktárgyi felkészítést a felsőoktatásra, azaz igazi jó gimnáziumi tanárként helyt kell állniuk az AKG pedagógusainak egy alternatív iskolában. Hangsúlyos elvárás a múlt század eleji klasszikus gimnáziumi tudós tanári szerep (kiemelkedő szaktudományos szakértelem, tudományos kutatói eredmények, és a tág értelemben vett értelmiségi attitűd, műveltség, értékrend) megjelenítése. A szaktárgyát ismerő, aktuális eredményeiben is tájékozott szakértelmiségi szerep távolságtartó, tekintélyt parancsoló érvényesítését nehezíti, a folyamatos együttlét, a szoros személyes nexus, a napi kapcsolat követelménye, mert közvetlen közelbe hozza a tanárokat a gyerekekkel, szülőkkel, szinte lehetetlen csak egy-egy tantárgyban helytállni, annak tudását maximális szinten birtokolni. A pedagógus nem lehet csupán a szaktárgy igényes megtestesítője. Csak az a tanár képes hitelesen közvetíteni az értelmiségi normákat, elvárásokat, aki maga is rendelkezik az értékekkel. A pedagógia kulcsa a hitelesség, ennek hiányában rendkívül alacsony a serdülők elfogadási készsége. A tantárgyát tanító tanár, aki abszolút prioritást ad szeretett tudományának napról napra összeütközésbe kerülhet a gyereket tanító tanárral, akinek figyelembe kell vennie a többi tevékenységformát, akinek fontosak az adott feladatra nem nyitott, vagy abban kudarcos tanulók is. A szaktanárnak figyelembe kell vennie tanítványainak életkorát, más típusú tevékenységekben elért eredményeit, terhelését. A szakértelmiségi, tudós tanári funkció, mint elvárás megjelent abban az értelemben is, hogy az AKG maga alkotta meg tantárgyainak jelentős részét, a szaktanári funkció kiemelt követelménye a tantárgyi program készítése a pedagógiai program keretei között, sőt mint az első alternatív iskola az AKG rákényszerült a szükséges taneszközök, ismerethordozók létrehozására is. Az AKG tanárai több mint ötven szak és tankönyv szerzői, a kiadónk számos könyvet adott ki, és az itt kifejlesztett tárgyak, az AKG pedagógusai által írott tankönyvek az ország szinte minden részén használatosak. Kiemelten a tradicionális tárgyak tantárgyblokkjainak kialakításában, pl. gyakorlatorientált matematika, a tematikus irodalom, a forrásközpontú történelem, az összehangolt természetismeret, ill. a modernizációs tárgyak pl. tanulásmódszertan, gazdasági ismeretek, társadalomismeret, médiaismeret, gépírás, szövegszerkesztés tantárgyak kifejlesztésében vállaltak az AKG-s tanárok jelentős szerepet. A szaktanári feladatok teljesítésének fontos része az azonos tárgyakat tanítók feladatait koordináló a szakmai műhelyekben való részvétel, a szaktárgyi követelmények közzététele, valamint a tanulók félévenkénti szöveges értékelése is.

7.4.2. Tréneri, animátori feladatok

A differenciált tevékenységformák az AKG teljes órakeretének mintegy felét töltik ki. Az epochális tanulás, a projektek, a kisepochák, témahetek a tantárgyi tanítás által követelt szaktanári funkcióktól jelentősen eltérő szakmai feladatok teljesítését követelik az AKG pedagógusaitól. Megnő a szervezési, koordináló, előkészületi munka aránya. A tudatosabb tervezés, a minden részletében átgondolt előkészületek után pedig nagyobb szükség van az improvizációs képességre, a spontán helyzetek kezelésére. A tantárgyi tananyagra fordított idő meghosszabbodik, láthatóvá válik az egyes tanulók eltérő ütemű haladása. Megváltozik a szakfeladatok időigénye, a jogszabályban előírt heti óraszám előírás messze nem fedezi egy témahét előkészületeit. A fejlesztési célok összetettebbé válnak, az iskolai tanulás és az otthoni tanulás aránya megváltozik. Az egy tankönyves tanulást a feladatlapok, a projekttervek váltják fel. A szaktanár háttérbe vonul, jelentősen csökken a tudáshordozó szerepe. A pedagógusok tekintélye csökken, feladataik összetettebbé válnak. A szakmai követelmények megváltoznak. A szaktárgyak kiemelkedő tudása mellett, szervezési, kommunikációs szakismeretek, az együttműködési készség és képesség, a kérdéskultúra fejlesztése válnak elsőrendű követelménnyé. Az eltérő haladási ütem, a differenciált fejlesztési feladatok megosztott figyelmet követelnek. A megváltozott feladatokat egyre nagyobb arányban kell egy időben több tanárnak ellátnia, megnő a munkamegosztás, az együttműködés szerepe. Különösen a témahetek szervezése, megvalósítása igényli a tanárok közötti együttműködést. A közös szaktanári munka, a horizontális tanulás szervezése alapkövetelményként írja elő a folyamatos konzultációt, az előzetes és utólagos értékelését a feladatoknak. Elvárás a kooperatív tanulásszervezési eljárások, a projektmódszer tanulmányozása. A programmal való azonosulás elvárása mellett fontossá válik a tanárok különbözősége. Az eltérő felkészültség, az eltérő attitűdök, az eltérő szakmai tudás, az eltérő személyiségjegyek egyrészt megnehezítik az együttműködést, másrészt ettől válik valóban megvalósíthatóvá az iskola alapcélja, hogy minden gyerek más, minden gyereknek más mintára, más személyiségre van (lehet szüksége).

7.4.3. Patrónusi feladatok

Az AKG a patrónusi feladatkör meghatározásával a középiskolákban nem megszokott munkakört hozott létre, munkája alapvetően eltér az osztályfőnöki teendőktől. A patrónus az egyes tanuló felnőtt szakértő segítője, nevelője hét éven át. A patrónus munkáját a kisiskolai pedagógusközösség tagjaként, a többi patrónussal, más szaktanárokkal összehangolva közösen velük egyeztetve végzi. A pedagógiai funkciók megjelenítője, az iskolai értékek feladatok közvetítője a patrónus. Intézményesülés hiányában, a szülők, a tanulók számára a patrónus " maga az iskola". A patrónusi szakfeladat sajátos szakmai követelményeket állít a tanárok elé, ezért szükséges az AKG-ra felkészülni, próbaidővel, továbbképzéssel.

Feladatai:

1. Részt vesz a tanulók felvételijében, a felvételi előkésztésében, lebonyolításában. Az egyik szóbeli bizottság vezetőjeként döntéshozó felvételi ügyekben.

2. Minél előbb (legfeljebb az első félév alatt), minél alaposabban ismerje meg a tanuló személyiségjegyeit, életét, szociális körülményeit, a család anyagi, kultúrális viszonyait, a tanuló adottságait, érdeklődési körét, motivációs bázisát.

3. Közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a szülőkkel egyeztetve személyre szóló hosszú távú fejlesztési programot alakít ki, melyet - az új információk alapján - folyamatosan korrigál. Az egyéni fejlesztési program igazodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez. Figyelembe veszi a kisiskolai szaktanárok véleményét, a gyerek változásait. Tartalmazza a tanuló hatékony tanulása, sikeres iskolai élete, s az élet egyéb területein való boldogulása érdekében elvégzendő feladatokat, a direkt és indirekt pedagógiai eljárásokat, teendőket.

4. Kiemelt feladata, közvetlen - tevékenységekben és verbálisan megjeleníthető- és a közvetett érték és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiéniés, önismereti és kommunkációs fejlesztés egyaránt. Kiemelt feladata továbbá a tanuló pályaválasztásának kialakítása, segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztésének tudatosítása, a reális énkép, a racionális jövőkép megfogalmazása.

5. Személyes ráhatással, egyéni és közös beszélgetésekkel, egyéni és közösségi programokkal, rendszeres kapcsolattartással, - mind a szaktanárokkal, mind a szülőkkel-, folyamatos ellenőrzéssel, rendszeres írásbeli és szóbeli értékeléssel, direkt és indirekt pedagógiai eszközökkel törekszika gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani. Élet és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.

6. Képviseli az iskolában a tanulókat. Képviseli érdekeiket, közvetíti – ha szükséges – problémáikat.

7. Egy patrónustanárhoz tartozó 8-10 gyerek, egy „fészekaljat” alkot. Egy fészekalj nem feltétlenül közösség, mert minden tanulónak külön patrónusa a patronáló tanár. Az évek alatt kell, hogy legyenek közös programjaik, közös vállalásaik, feladataik, de a fészekalj nem tanulmányi, képzési egység, nem közös feladatra szerveződött.

8. A tanuló minden iskolai döntésében részt vesz. Nélküle a tanulót érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.

9. A patrónus heti rendszerességű „csibefoglalkozáson” találkozik közösen patronáltjaival. A csibefoglalkozások tematikáját, módszertani ajánlásait a kisiskola patrónusai közösen fogalmazzák meg a hat évre szóló közös program, éves munkatervének keretei között. A patrónus a fészekalj beszélgetéseken tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet információiról, a következő időszak feladatairól is.

10. A patrónus hetente legalább egyszer alkalmat biztosít a gyerekek számára beszélgetésre, négyszemközt is és az egész fészekaljjal közösen is, függően a beszélgetés témájától.

11. Az iskolai házirend hiányában a kisiskolák patrónusai közösen alakítják ki az egyes életkorokra, gyerekekre vonatkozó eljárási szabályokat, normákat. Az egyeztetett feladatokat a kisiskola valamennyi patrónusának el kell látnia.

12. Egyéni fejlesztési program keretében kialakítja az egyéni foglalkozás módját, s ezt a tanulóval - életkorához igazodó formában- megbeszéli. A patrónus az adott keretek között a szabály és normatudat kialakulása és érvényesítése érdekében- függően a tanuló életkorától , adottságaitól, motivációjától, körülményeitől- egyéni eljárásokkal, személyes eszközöket alakít ki, és azt a tanulóval megállapodás napi együttműködés keretei között betartatja, a hétköznapok során ellenőrzi.

13. A patrónus jogosult és kötelezett a tanuló minden iskolai ügyében eljárni. Pl. jutalmazni, fegyelmezni stb. Rendkívüli esetekben (pl. kiemelkedő eredmények, jutalmazás, büntetés, a megállapodásoktól a tanuló érdekében való eltérés stb.) köteles a kisiskola vezetőjével, szükség esetén a többi patrónussal, szaktanárokkal, szülőkkel, általánosan az adott ügyben érdekeltekkel egyeztetni.

14. A patrónus tartja a kapcsolatot a szülőkkel . Tájékoztatja őket a tanuló iskolai munkájáról, pedagógiai, képzési ügyekről éppúgy mint anyagi kérdésekről , vagy más programokról. A rendszeresen tájékoztatás kötelezettsége azt jelenti, hogy a szülőket a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, legalább havi rendszerességgel értesíti, s félévente legalább kétszer személyes megbeszélést is folytat, s minden lényeges kérdésben egyeztet velük.

15. A patrónus gazdasági ügyekben megállapodik a szülőkkel a költségtérítés módjáról, mértékéről, nyomon követi a megállapodás betartását, a tanuló kiadásait, a szülői befizetéseket. Az iskola nevében állapodik meg a szülőkkel. Szükség esetén szociális támogatást, ösztöndíjat kér a szociális bizottságtól a tanuló számára.

16. A kisiskola patrónusai közösen végzik a munkájukat. A kisiskolai konferencián, egyeztetik a kisiskola feladatait, megbeszélik a következő időszak munkáját, közösen értékelik az előző időszakot, legalább havi rendszerességgel megbeszélik az egyes tanulókkal kapcsolatos teendőket

17. A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.

18. A patrónus félévente írásban értékeli a tanulók fejlődését, személyiségének változásait, munkáját, s javaslatot tesz a feladatokra a további időszakra. Ezt az értékelést a tanulóval egyezteti, s megismerteti a szülőkkel, más szaktanárokkal. Az értékelésből származó feladatokat rövidebb hosszabb távra megtervezi, s az érintettekkel egyezteti.

19. A patrónus rendszeresen tájékozódik a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, órai, otthoni munkájáról, dolgozat és beszámoló eredményeiről, iskolán kívüli elfoglaltságairól. A tanuló éves munka- és órarendjét, a patrónussal közösen, vele egyetértésben állíthatja csak össze. A 11-12. évfolyamon a tanuló órarendjét, választott programjait, a szülők, a patrónus és a tanuló közösen állítja össze. A végső döntés – egyeztetés után – a tanulóé.

20. A patrónusnak tudnia kell, hogy iskolaidőben hol tartózkodik a tanuló, ellenőrzi a hiányzásait, nyilvántartja azokat. Információ hiányában azonnal tájékoztatja a szülőket, ill. tájékoztatást kér tőlük.

21. A patrónus részt vesz a tanuló iskolai döntéseiben, ellenőrzi azok teljesülését, nyilvántartja előrehaladását programjait, tanácsaival segíti döntéseit.

22. A patrónus döntései a tanulóra vonatkozóan kötelező jellegűek. (De velük kapcsolatban a tanuló fellebbezhet a kisiskolai nevelőközösséghez , a pedagógiai vezetőhöz, valamint az Iskolabírósághoz.)

23. A patrónus a gyerekek egyetértésével és együttműködésével csibeprogramokat szervez. A gyerekek életkorának, szükségleteinek megfelelő kulturális, közösségi rendezvényeket készít elő, bonyolít le. Amennyiben a programot a tanulók szervezik az előkészítést, feltételeket ellenőrzi ill. részt vesz a csibeprogramokon.

24. A patrónusi munka része az egyéni és csibefoglalkozásokon túlmenően a kisiskolai programok szervezése, lebonyolítása - a többi patrónussal közösen - az azokon való részvétel, ill. a tanulói részvétel biztosítása. A patrónusok feladata továbbá az össziskolai programok , hagyományok kisiskolára háruló részének előkészítése, lebonyolítása az azokon való részvétel.

25. A tanulóra vonatkozó minden hivatalos intézményi, szakmai, pedagógiai, döntésben részt vesz, a velük kapcsolatos pedagógiai, szakmai, adminisztrációs feladatokat is ellátja. Így pl. kiemelten a továbbtanulás, pályaválasztás, érettségi, nyelvvizsga, Más külső tanfolyamok, vizsgák, OKTV, helyi tanulmányi versenyek, külföldi utak, programok.

26. A patrónusnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló hivatalos nyilvántartásával, tanulói jogviszonyával kapcsolatos feladatokat (gazdasági ügyek, adminisztráció, diákigazolvány, biztosítás stb.) A törzslap vezetése, a bizonyítvány kiállítása a patrónus feladata.