Tantárgyi programok
	Irodalom 7 éves gimnáziumi képzés

Iskolánkban a magyar nyelv és irodalom tantárgyat az első négy éves, lezárt képzési szakaszban epochálisan tanítjuk a folyamatos készségfenntartás, fejlesztés érdekében. Minden évben öt epochánk van, amely tematikusan építkezik. Az egyes modulok vagy egy-egy témát ölelnek fel vagy egy-egy műfajt járnak körül. A modulokon belül a műveket időrendben tárgyaljuk, igyekszünk minden modulba kortárs műveket is beépíteni. Nagyon hangsúlyos a szövegközpontúság, vállaltan nem használunk tankönyvet az alsó 4 évben. A gyerekeket jegyzetelésre próbáljuk tanítani, a füzet, a szövegek, az óra feladatok adják egy-egy epocha anyagát.

Az irodalom tanítás első szakaszának kiemelt feladata a készség, képességfejlesztés. Ez határozza meg az epochák értékelésének szempontrendszerét is: az első négy évben a füzet egyre önállóbb vezetésének ellenőrzése mellett (10%) a memoriterek megtanulása és értő reprodukálása (10%) valamint az órán végzett tevékenységek: csoportmunka, feladatlapos önálló feldolgozás, kötött szempontú esszé, illetve értekezés írása, műalkotás megjelenítése, művészi igényű megjelenítés színvonalának értékelése (20%) és egy nagyobb házi feladat (10%) egészíti ki a témakörönkénti számonkérést (50%). A záródolgozat nemcsak a megtanult művek, fogalmak, eljárások ismeretét kéri számon, hanem az epocha során elsajátított tevékenységformák reprodukálását is. Ezt egészíti ki az olvasó emberré nevelés jegyében az órán kívüli, önálló beszámolón ellenőrzött ajánlott olvasmányok listájáról választható könyv olvasása (10%).

Tanulásmódszertani bevezetés
Mesék, mítoszok, legendák
Történetek a görög mitológiából
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 1. A regény
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 2. Az anekdotától az anekdotikus regényig

Irodalom 8. osztály

A táj költészete
Humor az irodalomban
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 3. A novella változatai
A szerelem költészete - A népdaltól napjaink költészetéig
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 4. A világ gyerek szemmel

Nevetés a színpadon - vígjátékok
Bűn és bűnhődés
Nemzet és költészet
Eposz és komikus eposz
Tragikus szerelmek a színpadon

Versek titkai
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 5. Karriertörténetek
Tragédia a színpadon
A lét nagy kérdései a drámairodalomban
Az irodalom határán

- Az emberi, társadalmi problémákra érzékeny életismerettel, emberismerettel, önismerettel rendelkező, más emberek gondjaiba belehelyezkedni tudó, empatikus, humánus emberek nevelése

- A műélvezetben, a művészi önkifejezésben rejlő lehetőségek felszínre hozása, kiaknázása,

- A művészi kreativitás segítségével fejlett képzelőerővel rendelkező, ötletes, kreatív, határozott, választást segítő ízléssel rendelkező személyiségek nevelése

- Hagyományőrzés és közvetítés (a nemzeti és egyetemes kultúra legjelentősebb művészeti alkotásainak, folyamatainak megismertetése, rendszerezése)

- Olyan szabadidő-kultúra kialakítása, amely sokszínű kompenzációs tevékenységek igényével és készségével vértezi fel a tanulókat

- Olvasóvá nevelés, az értő befogadáshoz szükséges képességek fejlesztése

Ebben a négy évben nem a hagyományos kronologikus irodalomtörténeti szemlélet érvényesül, hanem egyrészt műnemek szerint, másrészt tematikusan csoportosítottuk a tananyagot.

A feldolgozandó művek megfelelnek a diákok életkori sajátosságainak, nemzeti és világirodalmi értéket képviselnek, valamint egy-egy adott kor reprezentánsai, amelyekre a 11-12. osztály kronologikus elrendezésű tananyagában építeni lehet.

A diákok a művek megközelítésének többféle lehetőségével találkoznak ebben a négy évben, s ezek közül az első időszakban túlsúlyban vannak az empátia kialakulását elősegítő nézőpontváltásos kreatív fogalmazások. Az irodalmi alapeljárásokat, műnemi, műfaji jellegzetességeket, poétikai eszköztárat is a saját, önálló, művészi alkotások létrehozásán keresztül tapasztalják először.

Az órák alapvetően nem a tanári közlésre épülnek, hanem a tanulói tevékenységre. A tananyag feldolgozásának elsődleges eszköze a feladatmegoldás, amely történhet csoportmunkában vagy egyénileg.

Az értékelés is differenciáltságra törekszik. Olyan pontozási rendszert dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi többféle tevékenységfajta, képességszint értékelését...

- Annak a nyitottságnak a kialakítása, amely az irodalmi művek befogadásához szükséges

- A befogadás tapasztalatainak tudatosítása

- A koncentráló-képesség, az emlékezet fejlesztése

- Az önismeret, az együttműködés fejlesztése

- A hétköznapi és a művészi kommunikáció közti különbség megfigyelése

- Különböző szempontú szövegelemző műveletek egyre önállóbb elvégzése

- A megfelelő szövegértés elsajátítása

- A szöveg megértést bizonyító hangos olvasás

- Világos szövegalkotás, kifejezőképesség

- Olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmód

- A memoriterek kifejező megjelenítése

- Szövegértési, szövegalkotási készségek elmélyítése

- Szókincs fejlesztése

- Vázlatkészítés gyakorlása

- Az alapvető műfajok és szövegfajták jellegzetességeinek felismertetése

- Az együttműködés kereteinek kialakítása

- Szövegek lényegi elemeinek felismerése

- Ismeretlen szavak megértése a szövegkonszenzus segítségével

- Önálló szövegalkotás megadott szempontok segítségével

- Kb. 1 oldalas szövegből vázlat készítése

- A műfajok, szövegfajták alapvető sajátosságainak felismerése

- Egy vers megtanulása

Művek: Tanár által választott rövid szövegek, amelyek alkalmasak a fenti célok megvalósítására

Fogalmak: szöveg, szövegfajták, kulcsszó, kompozíciós egység

Képességek és tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, műfajok felismerése, a cselekmény újraírása az eredetitől eltérő nézőpontból

- A mitikus gondolkodásmód elemeinek megértése

- Megismerkedés különböző teremtéstörténetekkel

- A mese és mítosz lényegi elemeinek felismerése

- A monda és a legenda fontosabb ismérveinek megismerése

- A tanulók képesek legyenek a mitikus gondolkodás elemeinek felismerésére

- Ismerjenek néhányat a különböző népek teremtéstörténeteiből

- Ismerjenek néhány mondát, legendát

- A megismert történeteket be tudják mutatni a művek fontos elemeinek megjelenítésével

- Tudják használni az adott műhöz kapcsolódó fontosabb fogalmakat

- Képesek legyenek egy kiválasztott szövegrészlet hű felidézésére

Művek: mesék és mítoszok, mítoszok a világ keletkezéséről, néhány történeti és természeti monda, néhány legenda

Fogalmak: mágikus és mitikus gondolkodásmód, mese és mítosz, monda és legenda motívum, toposz, cselekmény, világkép, bűn és bűnhődés, káosz és rend, félistenek, héroszok,

Képességek, tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, visszatérő motívumok, azonosságok és különbségek felismerése, dramatizálás, előadás

A trójai háború történetének, fontosabb szereplőinek megismerése

Az érdeklődés felkeltése

Annak megértetése, hogy a görög mitológia az európai kultúra szerves része

Ellentmondásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, megvitatása

Vitakészség fejlesztése, érvek megfogalmazása

A megjelölt művek értő befogadása

A történetek fontosabb csomópontjainak, szereplőinek ismerete

A mítoszokról tanultak alkalmazása

A görög mitológia legfontosabb ismérveinek ismerete

A megismert történeteket be tudják mutatni

Művek: a trójai háború története valamelyik tanár által választott feldolgozásból

Fogalmak: istenek, héroszok, mitikus lények, nézőpont, mitológia forrásai, motívumok

Képességek, készségek: szövegértés, szövegalkotás, érvelés, nézőpont váltás, önálló vélemény kialakítása

a választás tudatossága

a művekben megjelenő helyzetek, helyszínek, szereplők és cselekményelemek feldolgozása

ellentmondásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, megvitatása

a regény bemutatásának fontosabb eszközei

a valóság és a fikció viszonyának vizsgálata

a jellemzés eszközeinek feltárása

a megjelölt művek értő befogadása

az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése

a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő és eseményszerkezet követése a művekben

annak az írói szándéknak a felismerése, hogy a fikció eszközeivel, hogyan lehet a valóságot bemutatni

Művek: A gyerekek szabadon választhatnak a tanár által megjelölt négy regényből

Fogalmak: epika, próza, regény, mese és valóság, narráció, nézőpont, jellemek és a jellemzés eszközei, történetvezetés, konfliktusok és megoldások, fikció

Képességek és tevékenységek: szövegértés és szövegalkotás, a mögöttes jelentéstartalmak fölfedezése, a le nem írt, de a cselekményből kikövetkeztethető szövegrészletek megalkotása, vita, döntésjáték, jellemzés írása, elbeszélői hangnemek teremtése, együttműködés

az érdeklődés felkeltése a megjelölt művek értő befogadására

a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése és megértése

a mesei elemek felismerése

a szókincs fejlesztése

a megjelölt művek értő befogadása

a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának alkalmazása

a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások alkalmazása

a mesei elemek feltárása

Művek: Mikszáth: A néhai bárány, A bágyi csoda, Szent Péter esernyője

Fogalmak: adoma, anekdota, humor, elbeszélés, hangnem, írói magatartás, elhallgatás, sejtetés, idill és tragikum, érték, nyelvi archaizmusok

Képességek és tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, befejezés, változatok írása, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, a nyelvi archaizmusok szövegbe építése, a szövegben megformált magatartások kritikus értékelése

A tanulók rendelkezzenek a képzés szintjének megfelelő szövegértéssel

Tudják a szövegeket, memoritereket kifejezően megszólaltatni

Legyenek képesek világos szövegalkotásra írásban és szóban

Legyen igényük a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerésére és megértésére

Tudjanak használni néhány a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárást

Legyenek képesek önálló véleményalkotásra

Alakítsanak ki olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmódot

Legyenek képesek tanári irányítással jegyzetelni

Füzetüket önállóan, áttekinthetően vezessék

Az együttműködés különböző formáinak fejlesztése

A szó szerinti és a metaforikus jelentés felfogása és megkülönböztetése

A szöveg-feldolgozási eljárások tudatosítása és gyakoroltatása

A szövegmegformálás kreatív eszközeinek birtoklása

Az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás fejlesztése

Az önálló jegyzetkészítés fejlesztése

A tanulmányokhoz használható kézikönyvek használatának tudatosítása

A dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása

Az irodalmi kifejezésmódok személyes megtapasztalása

A fogalmak alkalmazása az adott mű értelmezésében

A táj költészete

Néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismertetése

A szó szerinti és a metaforikus jelentés felismerése és megkülönböztetése

Az önkifejezés képességének fejlesztése a szövegalkotásban

A lírai művekben megjelenő ritmusteremtő elvek felismerése

Adott művek szöveghű felidézése

Hasonló témák, motívumok felismerése

A szó szerinti és a metaforikus jelentés felismerése és megkülönböztetése

A megismert szóképek, stílusalakzatok felismerése és megnevezése

A memoriterek értő elmondása

Tananyag:

Művek: Balassi: Egy katonaének, Csokonai: Az estve, Petőfi: A puszta télen, Babits: Messze, messze, József Attila: Holt vidék, Radnóti: Nem tudhatom, illetve a tanár által választott egyéb művek.

Fogalmak: rím, rímképlet, motívum, Balassi-szak, lírai én, perspektíva, zeneiség, kép, nominalitás, hangszimbolika

Képességek és tevékenységek: értő, bemutató szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás, szabálytalan vagy bonyolult mondatszerkezetű szövegek megértése, lírai szövegmontázs készítése.

Az adott művek értő befogadása

Az olvasott műben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismertetése, megértetése

A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges üzeneteinek felfogása

Vélemények megfogalmazása az adott művek lehetséges üzeneteivel kapcsolatban

A dráma és az epika bizonyos műfaji jellegzetességeinek felismertetése

Az adott művekkel való szövegszerű megismerkedés

A tanulók ismerjék a dráma műfaji jellegzetességeit

A tanulók ismerjék és tudják megnevezni a dráma jellegzetes szövegtípusait

Meg tudják fogalmazni a művek lehetséges üzeneteit

Meg tudják fogalmazni a művek lényeges cselekményelemeit különböző szereplők nézőpontjából

Fel tudjanak idézni 15-20 sornyi szöveget valamelyik műből

Művek: Shakespeare: Szentivánéji álom, Karinthy: Tanár úr kérem, és a tanár által választott szövegek; pl. Varró Dani, Romhányi József versei

Fogalmak: humor és komikum, színház és dráma, vígjáték, helyzetkomikum, jellemkomikum, szereplők rendszere, szövegtípusok a drámában, monológ, paródia, groteszk, irónia, gúny

Képességek és tevékenységek: értő, bemutató szövegolvasás, a dráma sajátosságainak felismerése, a cselekményelemeinek felismerése és szerkezetének bemutatása, a komikum forrásainak és típusainak felismerése, instrukciók írása, színpadkép, jelmezek tervezése, azonosságok felismerése, részletek közös feldolgozása, bemutatása

- Az érdeklődés felkeltése szokatlan témájú és hangvételű művek befogadására

- Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, emberi kapcsolatok felismertetése, megértetése

- A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges jelentéseinek, üzeneteinek felfogása

- Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése

- A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepének felismerése az adott műben

- Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása az adott művet leíró, értelmező tevékenységben

- A novella műfaji jellegzetességeinek megismerése

- A megjelölt művek értő befogadása

- A tanulók legyenek képesek a művekben megjelenített élethelyzetek, emberi kapcsolatok felismerésére, megfogalmazására

- Az olvasott művek alapján ismerjék fel és nevezzék meg az abban megjelenő irodalmi témákat, motívumokat

- Ismerjék fel a közlésmód sajátosságait az adott művekben

- Tudják használni a fogalmakat az adott mű leírásában, értelmezésében

- Ismerjék a novella műfaji jellegzetességeit

- Tudjanak véleményt formálni a megismert művekről iásban és szóban

Művek: Boccaccio: Sólyom feláldozása, Gogol: Az orr, Csehov: Aludni szeretnék, Móricz: Hét krajcár, Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel, Örkény: Ballada a költészet hatalmáról, illetve a tanár által választott egyéb művek.

Fogalmak : novella, kötött motívum, szabad motívum, csattanó, fordulat, sorsok és élethelyzetek, groteszk, írói attitűd, lírizáltság, drámaiság, közlésfajták

Képességek és tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, elbeszélő műfajok felismerése, a cselekmény szerkezetének feltárása, az eredetitől eltérő befejezések írása, a cselekmény újraírása az eredetitől eltérő nézőpontból, élménybeszámoló és fiktív élménybeszámoló írása, vita, beszélgetés

- Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása

- Fogékonyság kialakítása a tragikumra, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre

- A téma hagyományainak és változatainak felismertetése

- Néhány lírai műfaj jellegzetességeinek felismertetése

- A már megismert szóképek felismerésének gyakorlása

- A ritmusteremtő elvek és elemek felismertetése

- A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások használatának elmélyítése

- A tanulók ismerjék fel a téma hagyományaiban illetve változataiban való továbbélését

- Ismerjék a feldolgozott művek műfaji jellegzetességeit

- Tudják felismerni és megnevezni a művekben domináns szóképeket

- Ismerjék fel és tudják reprodukálni a művek ritmusteremtő elveit és elemeit

- Tudják használni azokat a szöveg-feldolgozási eljárásokat, melynek segítségével a művek megközelíthetőek

- Legalább egy művet tudjanak értően, szöveghűen tolmácsolni

Művek: Júlia szép leány, Elment a két lány, Balassi: Hogy Júliára talála, Csokonai: A reményhez, A tartózkodó kérelem, Petőfi: Szeptember végén, Minek nevezzelek, Ady: Őrizem a szemed, József Attila: Ringató, Radnóti: Tétova óda, Weöres: Ciróka játék, illetve a tanár által választott egyéb művek.

Fogalmak: népköltészet, időmértékes és ütemhangsúlyos ritmus, metafora, metonímia, elégia, ballada, dal, művészi és poétikailag szervezett nem művészi szöveg, párhuzamosság, anafora, refrén, vershelyzet

Képességek és tevékenységek: értő, bemutató előadás, memoriterek megtanulása, a versek műfajának felismerése, szóképek azonosítása és funkciójuk megállapítása, rész és egész kölcsönhatásának vizsgálata (analízis és szintézis), képalkotási gyakorlatok, ritmus gyakorlatok

- A szöveg minél teljesebb megértését szolgáló olvasás

- A művekben megjelenített erkölcsi kérdések és motivációk, magatartásformák felismertetése és megértetése

- Fogékonyság elmélyítése a részvétre az igazságra

- Az önálló véleményalkotás, véleménynyilvánítás képességének elmélyítése

- Az élményt elmélyítő, a megértést elősegítő szövegelemző eljárások tudatosítása

- A regény műfaj néhány jellegzetességének felismertetése

- A ”rólam van szó ” élményének tudatosítása

- Betekintés egy írói pályaképbe

- A művek figyelmes, alapos elolvasása

- A tanulók legyenek képesek véleményt nyilvánítani a művekben megjelenített erkölcsi kérdésekről, magatartásformákról

- Tudják alkalmazni azokat a szövegelemző eljárásokat, amelyek a megértést segítik

- Ismerjék a regény néhány műfaji jellegzetességét

- Képesek legyenek a szövegformálás kreatív eszközeinek használatára

Művek: Kosztolányi: A kulcs, Szabó Magda: Abigél

Fogalmak: szerepek és normák, a felnőtté válás traumája, a felnőtt világ törvényei, döntéshelyzetek és reakciók, elbeszélői nézőpont, korfestés, leírás,

Képességek és tevékenységek: olvasmányélmény felidézése, a szövegben megformált magatartás és értékrend, értékelése, vita, a történet egyes elemeinek elmesélése különböző szereplők szemszögéből, a leírás eszközeinek gyakorlása, saját hasonló élmények megfogalmazása szóban és írásban

- A tanulók képesek legyenek az együttműködés minél több formájának alkalmazására

- Meg tudják különböztetni a szó szerinti és a metaforikus jelentést

- Tudjanak egy adott műről önállóan véleményt formálni

- Munkájukban tudják a különböző kézikönyveket használni

- Képesek legyenek a szövegformálás különböző eszközeinek használatára

- Képesek legyenek drámai műveket önállóan olvasni

- Tudjanak fogalmakat alkalmazni egy adott mű leírásában, értelmezésében

Képesek legyenek rövidebb, összefüggő szöveg jegyzetelésére

- A memoriterek értő hangoztatása

Az irodalmi műveltség iránti igény elmélyítése, új motívumokkal való gazdagítása

A szépirodalmi olvasmányok körének fokozatos tágítása

Hosszabb, ill. bonyolultabb szerkezetű irodalmi művek olvasása, feldolgozása a teljes mű és a részlet különbségének tudatosításával

A lírai, drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságának felismertetése, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezésük

A művek értelmezéséhez szükséges fogalmak használatának begyakoroltatása

A válogató olvasás képességének gyakorlása

Az erkölcsi, társas-társadalmi érzékenység, ítélőképesség fejlesztése

A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése

A történeti érzék, a térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése

Az esztétikai érzékenység növelése

Az önálló jegyzetkészítés technikáink tudatosítása

A tanulmányokhoz használható kézikönyvekben való biztonságos eligazodás

A szövegformálás képességének fejlesztése

Drámai szövegek értő olvasása

A tér, idő, cselekmény egységének felismertetése

A komikum eszközeinek és típusainak felismertetése

Az írott dráma és a színházi előadás viszonyának tisztázása

A drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságának tisztázása, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezésük

Kreatív írásgyakorlatok végzése

A drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságának tisztázása, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezésük

Kreatív írásgyakorlatok végzése

- A tanulók legyenek képesek a drámai szövegek értő befogadására

- Ismerjék fel a tér, idő, cselekmény egységének jegyeit

- Ismerjék fel és tudják megnevezni a komikum eszközeit és típusait

- Meg tudják fogalmazni az írott dráma és a színházi előadás kapcsolatát

- Ismerjék a drámai közlésmód lényegi sajátosságait

- Legyenek képesek élménybeszámoló írására egy általuk látott színházi előadásról

Művek: Shakespeare: Makrancos hölgy, Moliere: A fösvény

Fogalmak: a tér, idő, cselekmény egysége, eltúlzott tulajdonságok és a komikum viszonya, a commedia dell arte szereplőtípusai, vígjátéki szerepkörök, akció és dikció, az írott dráma és a színházi előadás viszonya

Képességek és tevékenységek: a komikum forrásainak és típusainak felismerése, monológ és a dialógus eltérő funkciójának felismerése, a szereplők szituációhoz kötődő ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása, instrukciók írása (díszlet, jelmez, színpadkép, színpadi mozgás), jelenetek előadása, egy színházi előadás közös megtekintése

Az erkölcsi törvények állandóságának, ill. korhoz kötöttségének megvitatása

Annak felismertetése, hogy az irodalomban állandó témák, archetípusok vannak

A normakövetés és a normasértés lehetőségeinek megvitatása

Ismerkedés a művekben megjelenő hiedelmekkel, babonákkal, népszokásokkal

Annak felismertetése, hogy a kor és a földrajzi környezet, hogyan hat a szokásokra, az értékrendre

A sejtetés, az elhallgatás stíluseszközének felismertetése

Az Arany János-i ballada jellegzetességeinek felismertetése

A művek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmak tudatosítása

A tanulók ismerjék fel az erkölcsi törvények állandóságát, ill. korhoz kötöttségét

Képesek legyenek a művek hasonlóságainak, ill. különbségeinek felmutatására

Ismerjék a művekben megjelenő hiedelmeket, babonákat, népszokásokat

Ismerjék fel és tudják megnevezni a művekben megjelenő stíluseszközöket

Ismerjék az Arany János-i ballada jellegzetességeit

Tudják használni a művek értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmakat

Szöveghűen ismerjenek legalább egy művet

Művek: bibliai történetek, mitológiai történetek, Kádár Kata, Rákóczi kis úrfi, Arany János: Tetemre hívás, Ágnes asszony, V. László, Mikszáth : Bede Anna tartozása, Péri lányok szép hajáról, Az a fekete folt

Fogalmak: erkölcsi törvények, archetípusok, normakövetés és normasértés, hiedelem, babona, népszokás, a kor és a földrajzi környezet hatása az értékrendre, sejtetés, elhallgatás, a büntetés és bűnhődés változatai, megbélyegzettség, eltérő emberi kultúrák (hitvilágok) különbségei és azonosságai.

Képességek és tevékenységek: szövegértés és szövegértelmezés, a hiányok kiegészítése a meglévő információkból, vita, vád- és védőbeszéd írása, tárgyalás, dramatizálás

A magyar irodalom e jelentős témájával való ismerkedés

Az olvasott művekben megjelenített téma, motívum révén a kapcsolódási pontok felismertetése

A hazafias költészet fogalmának tisztázása

A költői feladatvállalás megjelenési formáinak felismertetése

Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás gondolati, erkölcsi élmények forrása is

A lírai alkotások különböző műfajainak és hangnemeinek felismertetése

A történeti tájékozódás képességének fejlesztése

A művek értő befogadásához szükséges fogalmak tisztázása

A tanulók értő módon tudják megszólaltatni az adott műveket

Legyenek tisztában a magyar irodalom e jelentős témájának legfontosabb hagyományaival

Ismerjék fel az adott művek legfontosabb gondolati elemeit

Meg tudják fogalmazni a költői feladatvállalásban fellelhető hasonlóságokat és különbségeket

Ismerjék fel a tartalom és a forma kapcsolódási pontjait

El tudják helyezni történelmi korban az adott műveket

Legyenek képesek poétikai fogalmak használatával értelmezni az adott műveket

Legalább egy mű szöveghű ismerete

Művek. Berzsenyi: Magyarokhoz I. II., Kölcsey: Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Vörösmarty: Szózat, Előszó, Petőfi: Nemzeti dal, Világosságot!, Respublica, Európa csendes..., Ady: Nekünk Mohács kell, Magyar jakobinus dala, A magyar Ugaron, József Attila: Hazám, Márai Sándor: Halotti beszéd, Parti Nagy Lajos: Holaha zanzák

Fogalmak: nemzet és haza, hazafias költészet, himnusz, szimbólum, szonett, szonettciklus, retorizáltság, formai fegyelem, feladatvállalás, a történelmi kor meghatározó szerepe, nemzeti klasszicizmus és romantika, modern nemzetfogalom értelmezése, viták és véleménykülönbségek, költői összeütközések

Képességek és tevékenységek: értelmező előadás, memoriterek megtanulása, a művek elhelyezése az adott történelmi korokban, versek műfajának és szövegszervező elvének felismerése, szóképek és retorikai alakzatok felismerése és funkciójuk megállapítása

A művek, ill. a mű részletek értő befogadása

Ismerkedés az eposz műfaji jellegzetességeivel

Ismerkedés az irónia fogalmával

A magyar nyelv változásának tudatosítása, a változások néhány lényeges elemének felismertetése

A már korábban megismert versritmusok felidézése és gyakorlása

A már korábban megismert komikus eszközök felidézése és felismerése

A már korábban megismert szóképek felismerése

Az adott művek, ill. mű részletek elolvasása

Az eposz műfaji jellegzetességeinek ismeret

A tanulók legyenek képesek az irónia felismerésére és alkalmazására

Meg tudják jelölni a mai magyar nyelv és az adott művek nyelvhasználatában lévő fontosan különbségeket

Ismerjék fel az adott művekben a poétikai szervezettség eszközeit

Egy műből 15-2o sor szöveghű ismeret

Művek: Homérosz: Odüsszeia, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Csokonai: Dorottya (részletek, példák az eposzi kellékekre), Petőfi: A helység kalapácsa, Arany: A nagyidai cigányok

Fogalmak: eposz és eposzi kellék, a komikus eposz, a komikum forrásai, a műfaji konvenciók és komikus alkalmazásai, irónia

Képességek és tevékenységek: az eposz és a komikus eposz műfajának és műfaji kellékeinek azonosítása, a komikum forrásainak és változatainak felismerése, a komikus hatás okainak elemzése, metafora alkotás, hexameter írás, epikus hasonlatok írása, eposzi jelzők keresése önmagukra, társaikra, közismert személyiségekre, részletek dramatizálása, előadása, a jellemek és helyzetek értő felismerése, alkalmazása, a „hősiesség”, példaképek választása és a lerombolás „hozadékai”

A fogékonyság fejlesztése a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására

Annak megvitatása, hogy mikor miért ütközhet az egyén boldogságvágya a környező világgal

A drámáról tanultak felelevenítése

A tragikum és komikum egymásmellettiségének vizsgálata

A dramaturgia alapvető elemeivel való megismerkedés

A drámai szerkezet elemeinek felismertetése

Az adott mű egyéb (modern) feldolgozásaival való megismerkedés

Az adott művek értő befogadása

A tanulók tudjanak véleményt alkotni arról, hogy az egyéni boldogságvágy miért, hogyan ütközhet a környező világgal

Ismerjék fel a véletlennek mint dramaturgiai szervezőerőnek a jelentőségét

Az adott műveken keresztül tudják bemutatni a drámai szerkezet elemeit

Ismerjék fel a tragikus és komikus elemeket, és ezek egymásra hatását

Ismerjék az adott mű legalább egy más feldolgozását

Tudják ismertetni a történeteket különböző nézőpontokból

Szöveghűen ismerjenek egy 15-2o soros részletet valamelyik műből

Művek: Shakespeare: Rómeó és Júlia, Schiller: Ármány és szerelem

Fogalmak: tragédia, tragikus hős, konfliktus, véletlen és szükségszerűség, tragikum és komikum egymásmellettisége, az egyén boldogságvágya és a környező világ ütközése, dramaturgia, szcenika, prológus

Képességek és tevékenységek: a két dráma hasonlóságainak és különbözőségeinek elemzése, a véletlennek mint dramaturgiai szervezőerőnek a felismerése, a drámai tetőpont felismerése, a történet végkifejletének megváltoztatása és vita az új befejezés változatokról, a történet végiggondolása különböző szereplők nézőpontjából

A tanulók legyenek képesek az olvasott művek szabatos, tárgyszerű, kifejező ismertetésére szóban és írásban

Legyenek képesek bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatására

Ismerjék a lírai, drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságát

Tudják használni azokat a fogalmakat, melyekkel az adott művek szabatosan leírhatóak

Tudjanak önállóan véleményt alkotni

Egyes műveket, alkotókat térben és időben tudják elhelyezni

Tudjanak hosszabb, összefüggő szövegből is önállóan jegyzetet készíteni

Biztonsággal tudják használni a tanulmányokhoz segítséget nyújtó kézikönyveket

Szövegalkotásukban érvényesítsék az önkontrollt és a szövegjavítást

Szöveghűen tudjanak felidézni legalább 5 verset és 20 sornyi prózai szöveget

Az irodalmi műveltség iránti igény új műfajokkal, új motívumokkal való gazdagítása

A szépirodalmi olvasmányok körének fokozatos tágítása a régi és modern, magyar és más népek irodalmából egyaránt

Hosszabb, bonyolultabb szerkezetű művek olvastatása

Tájékozódás az európai kultúrában

Idézetek, szállóigék, hivatkozások felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben

A művek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmak pontos és szabatos használata írásban és szóban

Esszék, ill. részletek, ismeretterjesztő művek feldolgozása egy-egy téma elmélyítésénél

Az olvasott művek elhelyezése térben és időben

A magyar és világirodalom egymásra hatásának, néhány érintkezési pontjának felismertetése

Az önálló ismeretszerzés eszközeinek bővítése

Az olvasott művek szabatos, tárgyszerű, igényes ismertetése szóban és írásban

Bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatása

Önálló jegyzetelés technikáinak készség szintre emelése

Különböző műfajú művek vagy mű részletek szöveghű ismerete

A beszédpartnerrel való együttműködés igényének felkeltése

Ismerkedés új költői témákkal

Az allegória és a szimbólum különbözőségeinek felismerése

A szimbólum forrásainak felismerése

Ismerkedés a bonyolultabb, összetettebb lírai alkotások értelmezésének technikáival és lehetőségeivel

A magyar és világirodalom érintkezési pontjainak, egymásra hatásának vizsgálata

Új poétikai fogalmak elsajátítása

Az olvasott művek szabatos, tárgyszerű, személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban

A koncentráló-képesség, az emlékezet, az önbizalom fejlesztése

A másik ember véleményének mind értelmi, mind érzelmi követése

A tanulók legyenek képesek az új költői témák, az újszerű képalkotási technikákat alkalmazó művek értő befogadására

Ismerjék fel az allegória és a szimbólum különbözőségeit

Tudják megnevezni a szimbólum forrásait

Legyenek birtokában azoknak a technikáknak, amelyekkel bonyolultabb, összetettebb költői műveket is meg lehet közelíteni

Legyenek képesek az olvasott műveket a poétikai fogalmak segítségével szabatosan, tárgyszerűen a személyes érintettséget is kifejező módon leírni

Legyenek képesek a másik ember gondolatainak követésére

Használják a kommunikáció etikájának alapelemeit

Legalább 2 magyar és egy világirodalmi mű szöveghű ismeret

Művek: Baudelaire: Az albatrosz, Kapcsolatok, Verlaine: Költészettan, Őszi chanson, Rimbaud: Kóborlásaim, A magánhangzók szonettje, Ady: Góg és Magóg fia vagyok én..., A Hortobágy poétája, Párisban járt az ősz, A Tisza-parton, Harc a nagyúrral, Kocsi-út az éjszakában

Fogalmak: Újszerű képalkotás, megváltozott verszene, új költői témák, allegória, szimbólum, szinesztézia, elvont, belső tartalmak kifejezése, a szimbólum forrásai

Képességek és tevékenységek: az allegória és a szimbólum különbözőségeinek felismerése, a versek központi szimbólumainak értelmezése, a megváltozott forma és az új tartalom összefüggéseinek felismerése, egy mű önálló értelmezése írásban és szóban

Hosszabb irodalmi művek olvastatása

A regény műfaji jellegzetességeinek felismertetése

A romantikus és realista ábrázolás különbözőségeinek felismertetése

A jellemábrázolás eszközeinek vizsgálata

Visszatérő motívumok felismertetése

A regény szövegtípusainak, tér és időviszonyainak vizsgálata

A lélektani motívumok megvitatása

A problémák mai változatainak megvitatása

A vita, beszélgetés kommunikációs etikájának követése

Önálló véleményalkotás erkölcsi kérdésekben

A tanulók legyenek képesek hosszabb irodalmi művek befogadására

Ismerjék és az adott műveken tudják bemutatni a regény műfaji jellegzetességeit

Ismerjék fel és az adott művekből vett példákkal tudják bemutatni a romantikus és realista ábrázolás különbözőségeit

Tudják ismertetni az adott regények tér és időviszonyait, visszatérő motívumait,szövegtípusait

A kommunikációs etika betartásával vegyenek részt a vitákban, beszélgetésekben

Legyenek képesek az adott műveket megadott szempontok mentén végiggondolni, véleményüket szóban és írásban is szabatosan, tárgyszerűen megfogalmazni

Művek: Jókai: Az arany ember, Balzac: Goriot apó

Fogalmak: karrier-regény, romantikus regény, realista regény, jellemábrázolás, visszatérő motívumok, szimbolika, idő és térviszonyok, belső monológ, társadalmi környezet, regényzárlat, tabló, az ábrázolás stílusa

Képességek és tevékenységek: karrier-regény kötött motívumainak felismerése, a romantikus és realista vonások felismerése, lélektani motivációk értelmezése, a regényekben ábrázolt problémák mai változatainak megvitatása, a regényzárlatok összevetése, önálló értelmezése, tovább gondolása

A szórakoztató irodalom történetének, jelenségének vizsgálata

A történelmi kor és az irodalmi művek összefüggéseinek vizsgálata

A művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismertetése, megértetése

Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismertetése

Az esztétikai minőség felismertetése

A már korábban megismert poétikai fogalmak és szövegelemzési eljárások felidézése és használatuk gyakoroltatása

Annak az igénynek a felkeltése, hogy a témához kapcsolódó más műveket is megismerjenek a tanulók

A tanulók tudjanak tájékozódni a téma korábbi történetében

Ismerjék a népszerű irodalom műfajait

Tudjanak véleményt nyilvánítani a művekben megjelenített erkölcsi kérdésekről, magatartásformákról

Legyenek képesek a művek önálló értelmezésére a megismert poétikai fogalmak pontos és tárgyszerű használatával

Legalább két mű szövegszerű ismerete

Művek: A. Cristie: Tíz kicsi néger, Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány, Part Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala

Fogalmak: népszerű irodalom, krimi, kalandregény, lektür, ponyva,

Képességek és tevékenységek: a költői és írói szerep változásainak felismerése és értelmezése a történelmi kor függvényében, esztétikum és politikum összefüggéseinek analizálása

A drámai művek értő befogadása

Fogékonyság növelése a részvétre, az igazságra, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására

Ismeretek szerzése a görög és az Erzsébet-kori színházról és színjátszásról

Az idő, tér, cselekmény egységének vizsgálata az antik és shakespeare-i drámában

Esszék, ill. részletek feldolgozása a téma elmélyítéséhez

Egy a műből készült adaptáció feldolgozása

A szállóige kialakulásának vizsgálata

A művek értő befogadása

A tanulók rendelkezzenek ismeretekkel a görög és az Erzsébet-kori színházról és színjátszásról

Ismerjék fel az idő, a tér és a cselekmény elemeit a művekben

Önállóan dolgozzanak fel egy a témával foglalkozó esszét vagy részletet

Képesek legyenek szabatosan és tárgyszerűen véleményüket megfogalmazni a művekben megjelenő erkölcsi kérdésekről

Legyenek képesek a dráma műfajáról korábban tanultakat beépíteni az adott művek értelmezésébe

Néhány szállóige és 15-20 sor szöveghű ismerete az adott művekből

Művek: Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Hamlet

Fogalmak: eltérő értékrendek, a hatalom logikája és az erkölcs logikája, idő, tér és cselekmény az antik és shakespeare-i drámában, a görög és az Erzsébet-kori színház és színjátszás, a tragédia alapkérdése, konfliktusa és a konfliktus megoldása, a szereplők rendszere

Képességek és tevékenységek: a két különböző drámatípus jellegzetességeinek felismerése, értékrendek és magatartásformák elemzése, szituációs játékok (vita, tárgyalás), a különböző korok értelmezéseinek egybevetése, és a mai jelentések megfogalmazása

A művek értő befogadása

Az igény és érdeklődés felkeltése az emberi lét örök kérdéseivel való foglalkozásra

A művek műfaji sajátosságainak felismertetése

A művek kérdéseinek és lehetséges válaszainak vizsgálata

Annak felismertetése, hogy a művekben megjelenő kérdések rólunk is szólnak

A magyar- és világirodalom egymásra hatásának, kapcsolatainak vizsgálata

Kitekintés a téma más művekben való megjelenésére

- Az idézés jelentőségének megvitatása, használatának elsajátítatása

- A művek értő befogadása

- A tanulók ismerjék a művek műfaji sajátosságait

- Ismerjék a művek keletkezéstörténetének legfontosabb tényeit

- Tárgyszerűen és szabatosan tudják megfogalmazni a művekben megjelenő kérdéseket

- Képesek legyenek a művek jelentőségének megfogalmazására

- Tudjanak tájékozódni az adott művekben

- Tisztában legyenek az idézés jelentőségével és használatának módjával

- Szöveghűen ismerjenek 3-4 szállóigét, ill. 10-15 sort az adott művekből

Művek: Madách: Az ember tragédiája

Fogalmak: emberiség költemény, drámai költemény, az emberi lét örök kérdései, tézis, antitézis, szintézis, az egyén szerepe a történelemben, aktualitás és időtlenség, szállóige

Képességek és tevékenységek: a műfajhoz kötődő sajátosságok felismerése, kérdések és lehetséges válaszok megfogalmazása, különböző korok eltérő értelmezéseinek összevetése, a saját sorsát irányítani képes ember alakjának felvázolása, vita, szállóigék gyűjtése, a történet logikájához illeszkedő, meg nem írt részletek (pl. 16. szín) megírása

- A tanulók legyenek képesek bonyolultabb, hosszabb lélegzetű művek befogadására

- Az adott műveket tudják elhelyezni a magyar és világirodalom nagyobb áramlataiban

- Ismerjék a magyar és világirodalom egymásra hatásának és érintkezésének néhány lényegi pontját

- Képesek legyenek az olvasott műveket poétikai fogalmak segítségével szabatosan és tárgyszerűen leírni

- Ismerjék az esszé műfaji jellegzetességeit

- Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, esszék, ill. ismeretterjesztő művek olvasásának segítségével

- Tudjanak tájékozódni az alapvető forrásokban, kézikönyvekben

- Szövegalkotásukban jelenjen meg a szabatosságra, tárgyszerűségre törekvés igénye

- Tudjanak önállóan jegyzetelni

- Szövegszerűen ismerjenek legalább 10 lírai alkotást, 20-25 soros prózarészletet, ill. egy-két drámarészletet

- Legyenek képesek a másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogására, a másként vélekedők álláspontjának követésére

- Ismerjék és használják a kommunikáció etikájának alapelemeit

Óraszámok: alapszint: heti 3+1 óra (144 óra)
emelt szint: heti 4+2 óra (204 óra)

A magyar nyelv (+1 iletve +2 óra) tantárgyi programja a magyar nyelv tantervében található.

Ez a tanterv az előző négy évben megalapozott kommunikációs készségre, a műelemző olvasás képességére, az alapvető irodalomelméleti fogalmak ismeretére épít. A 7-10. évfolyamon folyó irodalomoktatás a művek belső élménnyé tételén kívül kialakítja a műnemi, műfaji, stilisztikai, irodalomelméleti fogalmak ismeretét, megismerteti a tanulókkal az önkifejezés írásbeli és szóbeli szövegműfajait, valamint a középiskolai tudományosság két alapvető műfajának – az esszének és az értekezésnek – szabályait. Az epochális oktatás lehetőséget ad az árnyalt, több stílusrétegben, nyelvi rétegben, szövegműfajban való jártasság megszerzésére.

Az eddigi tematikus, illetve műfaji csoportosításban, epochális keretek között megismert műveket most kronologikus felépítésben gondoljuk végig. A művek közül – melyek most irodalomtörténeti helyet nyernek - nagyon sok már előkerült az elmúlt négy évben, ezeket most csak kortörténeti szempontból vizsgáljuk. Az előző négy év során a feldolgozott művekhez olyan kreatív feladatok megoldása társult, melyek lehetővé tették az élmény maradandóvá válását, a műbeli tények tartós megőrződését.

A művek feldolgozása az utolsó két évben két új – bár eddigre nem ismeretlen – szemponttal gazdagodik: a művelődéstörténet, stílustörténet megismerésével és az alkotói életrajzokból pályaképekből a műre vonatkoztatható adatokkal. E szempontok fontosságára, a korszakbeli összefüggések megismerésének módjára ekkorra már eddigi társadalomtörténeti tanulmányaik mellett az addigi művészetismereti oktatásból (elsősorban az epochákhoz kapcsolódó rajzoktatásból, illetve a zenei képzésből), de főként az egy-egy művelődési korszakot komplexen feldolgozó témahetekből nyerhettek tapasztalatot.

Az alsó négy évfolyamon epochálisan, tantárgyblokkban (művészetismeret) tanított tárgy jellege alapvetően megváltozik a felső két évfolyamon. Két szint közül választhatnak a tanulók: az emelt tantervű magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatása heti hat órában valósul meg, míg az érettségire felkészítő alapszíntű oktatás heti négy órában történik.

A felső két évfolyam az előző négy évre épül és legfontosabb célja a rendszerezés. Az előző ciklusban a tanulók találkoztak különböző műfajú, tematikájú művekkel a világ- és a magyar irodalomból, elsajátították az alapvető fogalmi rendszert, jártasságot szereztek a művek megközelítésének különböző lehetőségeiben. A felső két évfolyam célja most már kronologikus sorrendben újragondolni, rendszerezni az eddig tanultakat, kiegészíteni olyan művekkel, amelyek korábban a tanulók életkora miatt nem szerepeltek a tananyagban.

Mivel ez a két év zárja a tanulók többsége számára az irodalmi tanulmányaikat, és mivel az érettségire való felkészítés is alapvető feladat, ezért minden oktatási-nevelési mozzanatnak rendkívüli jelentősége van. Úgy kell szolgálni a továbbtanulási igényeket, egy tanulási folyamat lezárását, hogy nem szabad lemondani a felnőttkor küszöbére érkezett diák és az irodalmi kultúra találkozásának igényéről sem. Pontosan arról, amiről ez ideig csak korlátozottabban lehetett szó, hiszen a gyermekkori irodalomszeretetnek kell itt átváltoznia a pályát, életutat választó fiatal számára élményt, erőt, tartást, igényességet adó viszonnyá.

1. Mitológia: a görög mitológia legfontosabb istenei, héroszai, emberi szereplői, történetei

2. Biblia: - a Biblia mint műalkotás és mint vallási és kultúrtörténeti forrás
- a Biblia irodalmi műfajai

3. Antikvitás: - líra: eredete, műfajok (Horatius, Vergilius)
- eposz: műfaji sajátosságai (Homérosz)
- dráma: kialakulása, műfaji sajátosságai (Szophoklész)

4. Középkor: legfontosabb világi és vallási műfajai (Dante, Villon)

5. Reneszánsz: legfontosabb stílusjegyei (Petrarca, Boccaccio, Shakespeare, Janus Pannonius néhány műve és Balassi Bálint pályaképe)

6. Barokk: legfontosabb stílusjegyei, szerzői, művei (Pázmány, Zrínyi)

7. Felvilágosodás kora: - szellemi irányzat irodalmi megjelenési formái, szerzői, művei (Voltaire, Rousseau, Defoe, Swift, Moliere, Schiller, Goethe)
- magyar sajátosságok, törekvések, problémák (Csokonai pályaképe, Berzsenyi)

8. Romantika: legfontosabb stílusjegyei, műfajai (Byron, Shelley, Keats, Hölderlin, Heine, Hoffmann, Victor Hugo, Puskin)

9. A magyar romantika (Katona József, Vörösmarty, Petőfi, Arany pályaképe, Jókai)

A korszak feldolgozásában építhetünk a 7. évfolyam második és harmadik epochájára, amely a mitologikus gondolkodással, teremtésmítoszokkal valamint a görög mitológiával és annak nagy mondaköreivel foglalkozott. Emellett a 9. évfolyam első epochájának Plautust feldolgozó óráira, és a negyedik epochára, amely az eposz műfaját vizsgálta, a 10. évfolyam negyedik epochájára, melyben az Antigonéval foglalkoztunk. A témahetek közül a Biblia-témahéten és a (nem minden évfolyamon tartott) görög témahéten szerezhettek e témakörhöz tudást.

egyistenhit, sokistenhit, eredetmonda, archetípus, mítosz, mitológia, mondakör, dalnok, eposz, eposzi kellékek, líra, dal, epigramma, himnusz, óda, dráma, tragédia, komédia, kórus, karvezető, előtörténet, expozíció, bonyodalom, tetőpont, végkifejlet, késleltetés, katarzis, komikum, tragikum

apokrif, kanonizálás, evangélium, zsoltár, archaikus és klasszikus kor, hellenizmus, ecloga, idill, jambosz, epigramma, elégia, próféta

Művek:

A már tanult szövegek:

Plautus: A hetvenkedő katona (9. évfolyam / első epocha) Szophoklész: Antigoné (10. évfolyam / negyedik epocha), Homérosz: Odüsszeia – 9-12 ének (9. évfolyam / negyedik epocha), Mózes I. könyve, Máté evangéliuma (9. évfolyam / második epocha és a Biblia-témahét)

Alkaiosz, Szapphó, Anakreón, Catullus, Vergilius, Horatius néhány műve, Zsoltárok könyve, Lukács evangéliuma

A korszak feldolgozásában a történeti tudás mellett építhetünk a Reneszánsz-témahéten szerzett ismeretekre. A feldolgozandó szerzők közül Shakespeare-ről 3 epocha alatt teljes életrajzi, pályaképi tudást szerezhettek a tanulók: 8. évfolyam második epochájában, a 9. évfolyam ötödik epochájában, valamint a 10. évfolyam negyedik epochájában.

szerzetes, szerzetesrend, kódex, mise, prédikáció, ima, himnusz, zsoltár, krónika, geszta, monda, humanizmus, reneszánsz, novella, számmisztika, shakespeare-i tragédia, legenda, reformáció, esszé

lovagregény, misztériumjáték, allegorikus jelentés, vallomás, Mária-kultusz, vágáns, alba, trubadúr, európai mondakörök, szonett, tercina, commedia dell arte, haláltánc, ballada (forma), rondó, octava

Legendák (7. évfolyam / második epocha), 3-4 Boccaccio-novella (8. évfolyam / harmadik epocha) Shakespeare: Szentivánéji álom, Rómeo és Júlia, Hamlet (8. évfolyam / második epocha, 9. évfolyam / ötödik epocha, 10. évfolyam / negyedik epocha)

Szent Ágoston, Assissi Szent Ferenc, Carmina Burana 1-2 verse, Dante: Pokol (részletek), Villon: Nagy testamentum, Petrarca néhány műve

A korszak megismertetésében az előző tanulási szakasz ismereteire valamint a történelemből szerzett tudásukra, forrásismeretükre építhetünk. A Balassiról nyolcadikosan kapott kép nagyon vázlatos, csak két verstípusának életrajzi hátterét világítja meg némileg.

őshaza, alapnyelv, nyelvcsalád, nyelvrokonság, sámánizmus, nomád kultúra,

ősköltészet, dal, munkadal, ráolvasó szöveg, alakzatok, metafora, Balassi-strófa

oklevél, nyelvemlék, szövegemlék, corvina, a magyar reformáció

széphistória, prédikátor-író, hitvita, hitvitázó dráma, manierizmus, históriás ének

A már tanult szövegek:

mondák, legendák (7. évfolyam / második epocha), Balassi-versek (8. évfolyam / első valamint negyedik epocha)

Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés, Gesta Hungarorum (részlet), Janus Pannonius, Balassi Bálint versei

A korszak megismertetésében csak történelmi és művészettörténeti ismeretekre támaszkodhatunk, valamint a (nem minden évfolyamon tartott) barokk témahéten tanultakra. Itt a konkrét életpályák, művek megismertetésénél fontosabb a korszakról pontos, árnyalt képet kialakítani.

Ellenreformáció, jezsuita, barokk, retorika

barokk eposz, fiktív levél, önéletírás, prédikáció

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek – 9. évfolyam / negyedik epocha)

Pázmány Péter egyik prédikációja, Bethlen Kata önéletírása, néhány kuruc vers, néhány Mikes-levél

A korszakból eddig tanított művek kapcsán csak korszakismerettől elszakított poétikai, műfaji jellegzetességeit vizsgálták a tanulók. Ezek felidéztetésével lehet a korszakról szerezhető elméleti anyagot konkréttá tenni.

szatirikus ábrázolás, hármas egység

Stílusirányzat, klasszicizmus, szerepkörök, racionalizmus, empirizmus, társadalmi szerződés, szentimentalizmus, elégikus ábrázolás, kaland-, utaztató-, utópisztikus, napló-, levélregény, klasszicista dráma, Enciklopédia, deizmus, a fausti ember

Művek:

Swift: Gulliver utazásai (1. és 2. könyv – 7. évfolyam / negyedik epocha), Moliere: A fösvény (9. évfolyam / első epocha), Schiller: Ármány és szerelem (9. évfolyam / ötödik epocha)

Voltaire: Candide, valamint Rousseau, Hölderlin néhány műve

A magyar felvilágosodás korszakainak megismertetésével egyidőben mutatható be ez a korszak mint a nyelvtörténet kiemelkedő időszaka, az önálló nemzeti irodalom egységesülésének kezdete. Ez újdonság a már ismerős nevek, címek ellenére.

klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, preromantika, népiesség elégia, óda, elégiko-óda, allegória, helyzetdal, jellemkép, dal, pictura, sentencia, szimultán verselés

Tudós Társaság, testőríró, nyelvújítás, ortológus, neológus, közéleti költészet

Csokonai- és Berzsenyi-versek (8. évfolyam / első és negyedik epocha, 9. évfolyam / harmadik epocha) Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (9. évfolyam / negyedik epocha)

Bessenyei, Batsányi, Kazinczy néhány műve, Csokonai, Berzsenyi pályaképe

A korszak központi kérdéseinek egy részéről a tanulók a magyar romantika egy-egy alkotásán keresztül kaptak képet az elmúlt időszakban, illetve kiemelten foglalkoztak a nemzettudat kialakulásának folyamatával, annak filozófiai és gazdasági hátterével. Arról most szerezhetnek tudást, mennyiben hordoz más jellegzetességeket a nyugat-európai irodalom fejlődése, és most ismerkedhetnek meg a romantika nagy alkotóival.

romantika, romantikus költői kép, kozmikusság, dal, ballada, példázat,

műfajkeveredés, romantikus regény mítoszteremtés töredékesség miszticizmus verses regény a „felesleges ember”, a dandy

Shelley, Byron, Keats, Goethe egy-egy verse, Hoffmann: Az aranyvirágcserép, Puskin:Anyegin, V.Hugo egy regénye

Az általános iskolában szerzett tudásuk mellett sok az epochális időszakban szerzett mozaikszerű tudásra is építhetünk. A nyolcadik évfolyam tájköltészettel illetve szerelmi lírával foglalkozó epochájában tematikus csoportosításban elhelyezve ismerhettek meg egy-két e korszakban született verset. A kilencedik évfolyamon a harmadik, Nemzet és költészet című epocha célja pedig a korszak alapeszméinek megértetése. Az eposzokat tárgyaló epochában a vígeposz műfajtörténeti keretbe illesztve volt feldolgozandó (kilencedik évfolyam negyedik epocha). A tizedik évfolyamon pedig e korszakból is megismertek ars poeticákat (harmadik epocha). Mindezek lehetővé tették Vörösmarty és Petőfi pályaképének megismerését is.

szerepvers, bordal, helyzetdal, életkép, rapszódia, komikus eposz, közéletiség, vátesz-, népvezér költő,

Akadémia, pályázat, kritika

Kölcsey-versek, Vörösmarty-versek, Petőfi-versek, A helység kalapácsa,

Katona: Bánk bán

Mikszáth-novellával és regénnyel először hetedik évfolyamon az ötödik epochában találkoztak a tanulók, elsősorban műfaji és poétikai vizsgálatokat végezve. A nyolcadik évfolyam tájköltészettel foglalkozó epochájában tematikus csoportosításban elhelyezve ismerhettek meg egy-két e korszakban született verset. Arany balladáit az erkölcs – bűn és bűnhődés - szempontjából vizsgálták s ekkor összefüggéseket teremtettek Mikszáth egyes novelláival is (kilencedik évfolyam, második epocha) Arany pályaképe újra és újra előkerülve gazdagodott az évek során. Az epochális irodalmi tanulmányaikat pedig Az ember tragédiája című mű értelmezése zárta.

elbeszélő költemény, románc, ballada, népballada, kihagyásos, párhuzamos szerkezet,

történelmi regény, narráció, anekdota, drámai költemény, jelképes hős, világ-, és életértelmezés

Arany-balladák, Jókai: Az arany ember, Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth-novellák, Szent Péter esernyője

Mikszáth: Beszterce ostroma, Arany János: A Toldi estéje
Témakörök - tartalmak

1. Realizmus: legfontosabb stílusjegyei, nemzeti sajátosságok:
- francia (Stendhal, Balzac)
- orosz (Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov)

2. A líra átalakulása a XIX. század második felében (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke)

3. Magyar irodalom a XIX. század második felében (Vajda, Mikszáth)

4. A XX. század első felének irodalmából:
- az avantgarde mozgalmak, líra a század első felében (Apollinaire, Lorca)
- a széppróza változatai (Thomas Mann, Kafka, Bulgakov)
- a dráma és a színház (Brecht)

5. A Nyugat kora: folyóirat és mozgalom (Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi pályaképe, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Krúdy, Karinthy)

6. Irodalmunk a két háború között: József Attila, Radnóti pályaképe, Szabó Lőrinc, Németh László, Márai Sándor, Illyés Gyula)

7. A XX. század második felének irodalma:
- a művészet helyzete a korszakban, a korszak szépprózája (Camus, Garcia Marquez)
- a korszak drámairodalma, színházi kísérletek (Beckett, Dürrenmatt)
- jelentősebb lírai törekvések

8. Nemzedékek a második világháború után (Ottlik, Weöres, Pilinszky, Örkény, Nemes Nagy Ágnes, Mándy, Nagy László)

9. Kortárs világirodalom (néhány szabadon választott mű)

10. Kortárs magyar irodalom (néhány szabadon választott mű alapján)

A korszak lírájának megismerése önálló epocha témája volt a tizedik évfolyamon, ahogy a romantikus és realista regény értelmezése is (első és második epocha). A novella e korszakban született vállfajaival már a nyolcadik évfolyam harmadik epochájában megismerkedtek.

korstílus, stílusirányzat, tipikus hős, környezetrajz, jellemábrázolás, írói kommentár, belső monológ, regény, kisregény, elbeszélés, novella, szinesztézia

kísérleti regény, realizmus, naturalizmus, tolsztojanizmus, elfojtás, ösztön, drámamodell, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, szimbolizmus, l art pour l art, zenei vers, dekadencia, impresszionizmus, szecesszió

Művek:

Baudelaire, Verlaine, Rimbaud versei Stendhal: Vörös és fekete; Balzac: Goriot apó, Gogol: Az orr, Csehov: Aludni szeretnék,

Gogol: A köpönyeg, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Csehov: A három nővér, Ibsen: A vadkacsa, a francia szimbolista költők néhány verse

A modernség izmusainak és eljárásainak ismeretén túl nincs előzetesen tudás amire építhetnénk.

avantgard, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus, kiáltvány

antropomorfizálás, absztrakció, nonfiguratív művészet, képvers, komplex kép, automatikus írás, tudattalan, elidegenedés,

újklasszicizmus, neoavantgard, posztmodern, sematizmus, deheroizálás

abszurd, groteszk, abszurd dráma, antihős, színház átalakulása, tudatregény, esszéregény

Művek:

Legalább két kisepikai mű, két regény, két dráma az alábbiak közül: Thomas Mann: Tonio Kröger, Mario és a varázsló, Halál Velencében;

Franz Kafka: Az átváltozás, A törvény kapujában, A per; Bulgakov: A mester és Margarita; Camus: A közöny, A pestis; Gabriel Garcia Marguez: Száz év magány; Hrabal: Sörgyári capriccio,

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei, Koldusopera; Beckett: Godot-ra várva, Dürenmatt: Fizikusok, Nagy Romulus; Mrozek: Tangó

Költészet: Apollinaire, Garcia Lorca, T.S.Eliot, G. Benn néhány verse

A 7. évfolyam első, bevezető, esztétikai alapfogalmakat is tisztázó epochájában találkoztak először a XX. századi magyar irodalom egy-egy művével, majd a 8-os epochák mindegyikén: Babits, József Attila, Radnóti Miklós, Balázs Béla, Ady Endre, Weöres Sándor, Örkény István, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső egy-egy, illetve Móricz Zsigmond két művével. A 9. évfolyamon a Nemzet és költészet, a 10. évfolyamon pedig az első és a harmadik epocha adott lehetőséget ezen ismeretek bővítésére.

Fogalmak:

konnotáció, denotáció, többletjelentés, szecesszió, szimbólum,

tudatlíra, költőszerep, dokumentum és fikció, élmény és mű, Nyugat, lélektani regény

újrealizmus, népies-urbánus, irodalmi szociográfia, komplex kép, síkváltás, önmegszólító verstípus, Holnap antológia, Szép Szó, Kelet Népe

Ady, József Attila, Radnóti tanult verseinek, Móricz tanult regényének, novelláinak felidézése

A századforduló novellisztikája: Petelei, Tömörkény, Ambrus, Gozsdu egy-egy írása

Ady, Móricz Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti pályaképe versek alapján

Krúdy, Karinthy, Csáth, Kassák, Németh László, Illyés Gyula néhány műve

Móricz: Tündérkert, Isten háta mögött; Krúdy: A vörös postakocsi, Karinthy: Utazás a koponyám körül, Kosztolányi: Édes Anna, Pacsirta, Esti Kornél, Németh László: Iszony

Fogalmak:

álom és képzelet, zenei szerkesztés, elemek variációja, szerepjáték, stílusutánzás, a létezés tragikuma, nyelvi ”szegénység”, szövegtelítettség, látomásszerkezet, szenvedéstörténet, víziószerűség, perspektívaváltás, négysoros versek, montázstechnika, sematikus irodalom, egyperces, vendégszöveg

Újhold, Válasz, Irodalmi Újság, Élet és Irodalom, Kortárs, Új Írás, Tiszatáj, Alföld, Jelenkor, Mozgó Világ

Határon túli magyar irodalom

Művek:

Weöres Sándor, Pilinszky János pályaképe művek alapján
Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Kormos István, Márai Sándor, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos néhány verse
Déry Tibor, Mándy Iván, Örkény István, Sütő András néhány írása
Ottlik Géza: Iskola a határon; Mészöly Miklós: Saulus, Film; Márai: Egy polgár vallomásai I. kötet, Örkény István: Tóték, Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia vagy Függő

Az irodalomtörténet folyamatosságának áttekintése, a korstílusok, stílusirányzatok jellegzetességeinek felismertetése, a világ- és magyar irodalom fontosabb szerzőinek pályaképének megismertetése. A poétikai, irodalomelméleti fogalmak felidéztetése, újragondoltatása a történetiségük szempontjából. Az önálló szövegalkotás képességének fejlesztése, középpontban az esszé műfaji sajátosságainak tudatosításával.

A tanulók ismerjék az irodalomtörténeti korszakok egymásutániságát, az egyetemes és a magyar irodalom kapcsolatát, a korstílusok esztétikai jellemzőit. Legyenek tisztában a világ- és a magyar irodalom nagy alkotóinak pályaképével, művészetük jellegzetességeivel. El tudjanak igazodni egy-egy korszakban, ismerjék az adott korszak jelentős alkotóit, a korstílusok és stílusirányzatok jellegzetességeit, fontosabb törekvéseit. Legyenek képesek egy-egy művet önállóan értelmezni, ill. egy-egy írói pályaszakaszt, motívumtörténetet, tématörténetet önállóan végiggondolni, gondolataikat az esszé vagy az értekezés műfaji szabályainak betartásával megfogalmazni.

Ennek a kurzusnak alapvető célja, hogy a tanulók képesek legyenek az irodalmi művek értő befogadására, önálló véleményalkotásra. Tudjanak tájékozódni a világ- és a magyar irodalom korszakaiban, ismerjék a fontosabb irányzatokat, tendenciákat, írókat és műveiket.

Legyenek képesek arra, hogy ismereteiket, gondolataikat világosan, érthetően, követhetően ki tudják fejezni, különböző műfajú (leírás, ismertetés, esszé, értekezés) szövegek alkotásával, illetve képesek legyenek gondolataikat a beszédhelyzetnek megfelelően árnyaltan és világosan kifejezni.

Ismerjék az esztétikai, műfajelméleti, poétikai, verstani fogalmakat és ezek alkalmazására is képesek legyenek.

Legyen kitekintésük az irodalom határterületeire (film, színház).

Ennek a kurzusnak a követelményrendszere természetesen magában foglalja mindazt, amit az alapszintnél leírtunk, az eltérés az elérendő tudás mélységében és szélességében van, valamint az alkalmazás követelményi szintjének különbségében. nagyobb azoknak az alkotóknak a száma, akikről teljes pályaképet kell felrajzolniuk, nagyobb azoknak a szerzőknek a száma is, akikről tudniuk kell, s természetesen nagyobb azoknak a műveknek a száma, melyeket el kell olvasniuk és értékelniük kell. A hangsúly azonban az elmondottak ellenére nem a mennyiségi többleten van. Az emelt szint feltételezi az irodalom tantárgyban elérhető szakmai teljesítmény közvetlen alkalmazhatóságát és érvényességét a felsőfokú továbbtanulásban. Így természetesen a legfontosabb követelmény az irodalomértés magasabb szintje, amikor is az elemzés alapvető mozzanatai kimunkált készséggé válnak, amikor a diák az irodalom és a világ közötti kapcsolatok önálló, alkotó elemzésére is képes, amikor az irodalomelemzés szaktudományaiban jártasságra tesz szert, amikor az irodalomtanulás által kiművelt nyelvi és szóbeli készségei a humán irányú felsőoktatás legmagasabb igényeinek is megfelelnek.