53. szám 2007. április
Muzika-lista
Emo
vagy miamanó?
Fall Out Boy – Infinity On High
Az MTV-n láttam először a klipjüket, este, félálomban, és legelőször az
ultrahelyes pasi negyvenöt fokos emóhaja tűnt fel. Ez lett a fő szempontom a
Fall Out Boy megítélésében. Aztán másnap reggel megint a This Is Ain’t a Scene
című klipjüket láttam, és azóta kb. még hússzor. A zenekarról azt kell tudni,
hogy ők sem bízták magukat a véletlenre (azaz csak a zenei tudásukra), hanem a
külsejükre is sok pénzt fordítottak, hogy a tizenéves kis emogirlök
veszekedhessenek azon, hogy a tagok közül melyik is a legszebb. Emellett azonban
a Fall Out Boy (most, hogy végighallgattam az albumot, végül is kiderült, tudnak
zenélni is – jaj, azok a csúnya előítéletek, ejnye) mondhatni igazán színvonalas
zenét játszik. Hogy az együttes valóban emozenekar-e, vagy csak úgy néznek ki a
tagjai, nem tudom, de a zenéjük igényes. Aki szereti a metroszexuális, éneklős
rockzenét, annak be fog jönni az album.
Értékelés: 3/5
Az
étvágygerjesztő
Infected Mushroom – Becoming Insane EP
Aki csak egy kicsit is ismeretségben van a zenének ezzel a színes és
egyszerre sötét oldalával, a goa és psytrance műfajjal, annak nem lehet újdonság
az Infected Mushroom neve az iparban. Aki nincs, annak elmondom, hogy a goa az
sokaknak egy életstílus, általában olyan embereknek, akiknek nem akadály, hogy
némely dolgok ártanak az egészségnek, olyanoknak, akik a lumpenelemek minden
válfajával közeli barátságban vannak. A zenéről tudni illik, hogy: géppel
készített; egyszerre agytépő és pszichedelikus; az ember lelkének legmélyéről is
elő tudja hozni a dolgokat, általában egy-egy hallucinációban letükrözve azt. Az
Infected Mushroom nem mai robotcsirke, és az évek során albumok és mixek
tömkelegén keresztül olyan fokra fejlődtek, ami túl forró lehet egy ártatlan
dobhártyának. A most megjelent kislemezen megtalálható egy igazán slágergyanús
szám, a Becoming Insane, és annak egy hosszabb, még zúzósabb változata. Ezen
felül extraként megajándékoztak minket két régi számuk újramixelésével is, ezzel
feszítve annak a néhány éjjelnek a hangulatát, amiket még át kell aludnunk (vagy
mi) az új nagylemez megjelenéséig. Lázba hoz, még ha a goás stílusjegyeket nem
is viselem magamon, nagyon várom az albumot.
Értékelés: 4/5
Nem
kellett volna...
Linkin Park – Minutes to Midnight
A Linkin Park tipikus példája azon együtteseknek, amiket vagy imádnak, vagy
utálnak, de hidegen senkit nem hagynak. Évek óta nem hallottam róluk, erre mit
látnak szemeim, egy hússzámos nagylemez 2007-ben. Felidéződtek bennem az emlékek
arról az időről, amikor még alig ismerték őket. Én hallottam az első albumukat,
és nagyon megfogott. Rongyosra hallgattam a kazit. Aztán elterjedt a Linkin Park
mánia, és én abbahagytam a rajongást. De a zenéjüket alapvetően szerettem, tehát
egy pozitív kép ugrott elém, mikor láttam az új albumot. Aztán meghallgattam.
Nem kellett volna. Először azt hittem, valami vicc az egész, ez nem lehet Linkin
Park, ennél a nagymamám is jobbat csinálna egy fakanállal. Aztán felismertem az
énekes hangját, meg a hangzás is stimmelt, de valahogy az egész inkább
hasonlított egy rap/rock-paródiára, mint egy komoly együttes diszkográfiájának
építő darabjára. Dióhéjban: unalmas, klisé, elcsépelt, zsenge… stb. Csak az
vegye meg az albumot, aki máig nagy LP rajongó, és mindenáron az is akar
maradni, halljon tőlük bármit is. Nem hinném, hogy ettől újraindul a nagy divat,
ahhoz ez nagyon kevés lesz.
Értékelés: 2/5
Visszakacsintó
csillagok
Placebo – Covers
Hatalmas tisztelet jár a Placebo együttesnek, hogy már hosszú ideje a csúcson
való zenei működésük ellenére sem szálltak el maguktól, sőt, ők maguk is inkább
tiszteletüket teszik le más együttesek elé. A most megjelenő, Covers című album
nem más, mint neves (vagy méltatlanul nem ismert) zeneszerzők, zenészek
számainak „placebósított” átdolgozása, teljes mértékben tribute lemez. Olyan
együtteseket idéznek meg, mint a Gainsbourg, a Pixies, a Boney M vagy a Depeche
Mode, de itt a számok már úgy szólalnak meg, hogy ha ismerjük is az eredetieket,
elgondolkozunk: vajon melyik is a jobb? Ebben ítélni már nem áll szándékomban,
inkább föl azzal a fülhallgatóval újra; egy pohár víz, és jöhetnek tőlem azok a
pszichikai reakciós tünetek! (Nyugalom, ez a Placebo valódi gyógyszer…)
Értékelés: 5/5