Szubjektív

Tartalom

53. szám 2007. április

AKG szülinap

Életem második AKG-s szülinapja igazán fergeteges volt. Bár lekéstem az évfolyammal megbeszélt időpontot 20 perccel, gyorsan felvettem jelmezemet, és rohantam le az aulába. Semmiről se maradtam le, ez megnyugtatott, de már indult is a műsor. Minden évfolyam bemutatta a jelmezét, illetve a produkcióját. Szerintem az összes előadásban volt valami nagyon jó. A közönség is nagyon kitett magáért, ha lett volna olyan előadás, amely kicsit rosszabb lett volna, akkor is úgy érezhették volna magukat az előadók, mintha minden úgy ment volna, ahogy eltervezték. De ilyen előadás nem volt, mert mindegyik úgy sikerült, ahogy az ki lett találva. Ezután jött az ebéd. Az iskola mindenkit meghívott egy kis harapnivalóra. Volt ott minden, fasírt, hal, számtalan szendvics, gyümölcs, minden, ami szem-szájnak ingere. Nos, nekem ezt is sikerült lekésnem, ugyanis úgy gondoltam, hogy nagyobb szükségem van egy átöltözésre, mint egypár finom falatra. De ebből tanultam, jövőre nem fogom ezt a hibát elkövetni. Miután a konyhás nénik elpakolták a maradékot, kezdődött a tombola. Végig a 12.-esek árulták a tombolát, vettünk 10 darabot 200 forintért, ebből három volt a nyerő. Szerencsésnek érezhettük magunkat, ugyanis nem semmi ajándékokat nyertünk. Miénk lett a kígyó levedlett bőre, egy epres leheletfrissítő cukorka, 3 darab CD és egy frizbi, ami még felavatására vár. Következett egy új, ámde nagyon érdekes program, az óriás Twister. Az aula közepén színes lapokból volt kirakva a pálya. Minden évfolyamot képviselte pár ember. A tanári teraszon néztem, hogy éppen kinek milyen kéz vagy láb variáció jutott. Sokszor volt olyan, hogy az egyik embernek nagyon kedvezett a pozíció. Sokszor már a fájdalomtól meggyötörve kiáltoztak, hogy kicsit gyorsabban, mert már nem bírják. Volt, aki bírta, mégis mondta, volt aki mondta, és végül feladta. Összefoglalva, én nagyon jól éreztem magam, várom, hogy jövőre is február elseje legyen!

Horváth Dóri