54. szám 2007. június
Zene és szöveg
Amikor először láttam a filmajánlót, azt gondoltam: ezt muszáj megnéznem. Aztán ez a hirtelen jött érdeklődés a következő egy hónapban eléggé elhalt bennem. De váratlanul jött a lehetőség, hogy megnézzem, és azt mondtam: már csak Hugh Grant miatt is megéri elmenni.
Azt
hittem, hogy ez a film nem azt fogja nyújtani, amire számítok, hanem sokkal
kevesebbet, esetleg rosszabbat vagy csak unalmasabbat… de hál’ istennek
tévedtem. Kellemes csalódás volt ez a tipikusan szombat esti lightos kis
vígjáték. Főleg a karakterek és a kisebb-nagyobb poénok fogtak meg. Kedvencem
Rhonda volt, aki családanyaként, fogyi-szalon vezetőként és tini módjára rajongó
középkorú nőként is remekelt. Rajongásának tárgya pedig nem volt más, mint a
nyolcvanas évek szupersztárja, Alex Fletcher (Hugh Grant), aki a fiatalok
körében már teljesen elvesztette hírnevét, de a harminc körüli nők rajonganak
érte. Alex élte a nyugdíjas zenészek visszafogott életét, néha fellépésekkel, ám
egyszer az új befutó tinilány énekes felkérte, hogy írjon egy számot új
albumára, merthogy nagy rajongója a zenésznek, és szívesen énekelné fel „a nagy
Fletcher dalát”. Alex, bár elvállalta, nem tudott mit kezdeni a feladattal,
ugyanis énekelni tudott, de szöveget írni nem, ezért felfogadott maga mellé egy
profi szövegírót, hogy remekeljen, ám sehogy sem sikerült összehozniuk a dalt.
Már-már feladták, amikor bejött a képbe a virággondozó lány, Sophie (Drew
Barrymore), aki minden gondot megoldott, vagyis segített megírni Alexnek a
szöveget. Természetesen a dal tarolt, és a romantikus szálak sem maradhattak le
a film végéről. Megkaptuk a sok feszültséget okozó „örökre vége mindennek”
veszekedést a befejezéshez közeledve, aztán a mindent eldöntő és „mélységesen
sajnálom” stílusú szerelmes dalt egy szövegírásra képtelen, de nagyon szerelmes
ex-zenész tollából, és a legvégén, még desszertnek mindenki boldogságát is, és a
nagy kibékülést. Hát, ezt a filmet mindenkinek tudom ajánlani, elsősorban annak,
aki meg akarja cáfolni azt a hitet, hogy az angol-amerikai romantikus vígjátékok
csak elviselhetők és visszafogottan viccesek lehetnek.
Zene és szöveg (Music and Lyrics, 2007, 96”)
Rendezte: Marc Lawrence
Főszereplők: Hugh Grant, Drew Barrymore, Jason Antoon
