57. szám 2008. február
8.-os karácsonyi témahét
Újra itt van a várva várt ünnep, a karácsony. Ilyenkor van fenyőfa, süti, kaja (jaj a kilóimnak!). A család összejön, mindenki szeret mindenkit. Ennek jegyében telt a nyolcadik évfolyam témahete is: a jótékonysággal foglalkoztunk.
Patrónusaink elmondták, hogy mi lesz majd a feladatunk, de számomra nem volt minden világos. A jótékonyság nem ismeretlen előttem, hisz a szüleim is gyakran támogatnak alapítványokat, és az utcazenészeknek is szoktunk pénzt adni, de a kollektív jótékonykodással csak most ismerkedtem meg.
Patrónusaink felvették a kapcsolatot egy gyermekotthonnal, aminek adományozni szándékoztunk. Találkozót szerveztek a témahét előtti csibére, mi pedig később meglátogattuk őket az otthonban. A szerdai találkozó nagyon jó hangulatban telt, különféle játékokat játszottunk, ismerkedtünk egymással. Volt olyan csibe, ahol arról is beszéltek a gyerekek, hogy hogyan kerültek be az otthonba. Este elgondolkodtam azon, hogy milyen jó is, hogy én családban élhetek.
Laffi hosszú e-mailt írt, amiben a szülőket is kérte, hogy segítsenek. Odahaza összeállítottunk egy cipősdoboznyi ajándékot, meg ruha- és könyvadományokat. Ezt a tizedikesek vitték le egy Baranya megyei kis faluba. Én odaadtam a legkedvesebb meséskönyveimet és ruháimat is, amiket már kinőttem, de sokáig a kedvenceim voltak. Remélem, az a kislány, aki megkapta, ugyanúgy fogja szeretni ezeket, mint én.
A témahéten, szétosztva a feladatokat, különféle ajándéktárgyakat készítettünk, amiket a csütörtöki vásáron adtunk el, és a befolyt összeget ajánlottuk fel az otthonnak. Mindenki feliratkozott, hogy milyen munkát fog végezni egy napon keresztül. Én a memóriakártyák készítésére jelentkeztem. Az volt a feladat, hogy néhány ember lefotózta az évfolyam összes emberét, és ezeket a képeket kinyomtatva és keményborítóssá téve kupaconként becsomagoltuk. Volt még ezenkívül üvegfestés, karácsonyi díszek készítése, hűtőmágnest is gyártottak. A harmadik kupac képeslapokat és DVD-tokokat készített. A DVD gyártását már előző héten elkezdték. Belátogattak az órákra, és felvették, ahogy mi próbálunk figyelni és nem törődni azzal, hogy ők ebben igencsak megnehezítik a dolgunkat.
Elérkezett a vásár napja. Izgatottan vártuk, hogy elkelnek-e a portékáink. A memóriakártyákat még be kellett csomagolni, de szerencsére idejében készen lettünk. Volt büfé is, a látogatók lelkesen fogyasztottak és vásároltak. Nagyon jó hangulatú témahét volt, remélem, hogy a bevétel jó helyre került, és sikerült a gyerekeknek örömet szereznünk. Hisz ez volt a cél.