57. szám 2008. február Labor – szubjektíven
Aztán – egy kis késéssel – megkezdődött az óra. Mindenki leült, és a tanár úr bejelentette, hogy titrálni fogunk. Egy kis számolgatás következett, melynek következtében a táblán megjelent néhány titkozatos kémiai képlet, majd belevágtunk a kísérletbe. Előhoztuk a raktárból a mindenféle – számomra többnyire ismeretlen – üvegeket és műszereket, na meg persze kimértük a mennyiségeket az alig-alig funkcionáló mérlegen. De ezután már tényleg nekiláttunk. A csapvíz és az ásványvíz klórtartalmát vizsgáltuk. A munka is jó hangulatban zajlott, nem volt feszült csend, lehetett felszabadultan beszélgetni. Kísérletezés közben nekem is volt alkalmam kipróbálni a titrálást – több-kevesebb sikerrel. Az óra végén levontuk a következtetéseket, elmosogattuk az edényeket, aztán mindenki hazament. A tantárgyat Nádori tanár úr volt évfolyama találta ki körülbelül hat éve, mert úgy gondolták, hogy kéne egy külön óra a kísérletezésre is. A társaság vegyes, nincs „elfiúsodva” a labor, mindkét nemből egyenlően vannak. Sajnos csak három évig lehet járni, de azért addig is beleszámít a termtud jegybe. Az osztályzás a tanár úr saját bevallása szerint nem szigorú, bár volt már arra példa, hogy valaki nem lett ötös. A tananyag változatos, és a kísérletek is érdekesek, megcáfolnak vagy bebizonyítanak egy-egy „legendát”, megmutatják a termékek igazi valóját (pl.: ásványvíz). Van, aki komoly okokból jár, van, aki csak szórakozásból, de az a lényeg, hogy mindenki szerint jó hangulatúak az órák, sok a nevetés. Sajnálom, hogy én nem járhatok, de akinek belefér az idejébe – és ilyen érdeklődésű –, annak csak ajánlani tudom. Labor természettudományos fakultáció |