57. szám 2008. február
Sej-haj, huzatos a ház!
Egy sok szempontból egyedi darab leírására kerítek most sort. Nekem tetszett – ezzel elárultam konklúziómat, de nem baj –, talán nem is vagyok egyedül ezzel, talán később még többen leszünk így.
Magyarország történelme. Ha egy darabot, bármit látok erről
a témáról – főleg ha az 1900-as évekről van szó –, és magyar készítette a művet,
már borítékolom a depressziós, önsirató, másfél óráig tartó unalmat.
A darabra egy korábbi megegyezés miatt mentem el, kicsit félve. Egy hűvös szerdai estén odamentünk, beültünk a darabra, majd egy kis furcsaság történt: két idős asszonynak a mi helyeinkre szóltak a jegyei. Kiderült, a mi jegyeink csütörtökre szóltak, de a jegyszedők ezt nem vették észre. Másnap visszamentünk, akkor már végre a mi műsorunkat adták.
A darab egy nagy rózsadombi villa lakóinak életét göngyölíti fel: egy arisztokrata családét, egy újgazdag házaspárét, a házmesterét, az inasét és a szobalányét, és később leszármazottaik is bekerülnek a képbe.
Öt idősíkban zajlik a cselekmény: 1939, 1945, 1952, 1956, 1990 az 5 mini-felvonás témája. Vicces volt látni, ahogy a harminckilencben gazdag arisztokrata család döglött lovakért fut a városba, hogy legyen mit enni, hogy 52-ben ők lesznek a házmesterek, az inasból már proletárt csináltak, és a házmesteréké lett a villa. Persze ez nem marad így örökké.
1990-re már megjelennek a fiúk, lányok, unokák, úgyhogy a szereplőgárda teljesen megbolondul, és kapkodni kell egy kicsit a fejünket: „Ez most ki, és hogy kerül ide? Mit csinál? És miért az játssza, aki korábban X-et?”
Nagyon érdekes húzás volt beépíteni a darabba egy rendezőt mint szereplőt. Ugyanis néha be-bejön, változtat a történeten, megkeveri a dolgokat.
Poénokat nem szeretnék lelőni ugyan, de mondjuk azt megemlíteném, amikor 1952 végén bejön a rendező, és közli az akkor igen magasra emelkedett házmesterrel, hogy 56 van, és kitört a forradalom – egyszerűen zseniálisan van megkoreografálva, ahogy a házmester összekapja minden cókmókját, majd emigrál. Vagy amikor a 90-ben megjelenő gazdag amerikai tőkés mindig „hazát” mond „házat” helyett, érdekes szövegkörnyezetben, az se rossz!
Összességében egy szerintem egészen jó, de sok kiemelkedő résszel nem rendelkező, megnézni érdemes darabot írtam le fentebb, és bár nem vonul valószínűleg be a nagy klasszikusok sorába, mégis annak, aki megnézte, kellemes perceket nyújthat a későbbi nosztalgiázás.
Huzatos ház (Budaörsi Játékszín)
Író, rendező: Görgey Gábor
Szereplők: Trokán Péter, Bánfalvy Ági, Farkas Zoltán, Koncz
Gábor, Nyertes Zsuzsa