57. szám 2008. február

A Supernova

Mikor tavaly meghallottam, hogy a suliban lehet jelentkezni Supernova alkotóra, az első gondolatom az volt, hogy ha valami csillagászat, akkor az csak unalmas lehet. De miután jobban utánajártam, kellemesen kellett csalódnom.

Már az első témahetünkön bemutatkoztak, és szimpatikusak is volt az előadók, de még mindig nem tudtak meggyőzni engem, hogy érdemes csillagászatra fordítanom amúgy is kevés időmet. És végül elérkezett az a helyzet, hogy nekem kell róla cikket írnom, ami nem könnyű úgy, ha az ember nem is jár az alkotóra. Elkezdtem tehát kérdezgetni supernovás évfolyamtársamat. Elmesélte nekem, hogy ők nem csupán csillagokat vizsgálnak meg fényéveket számolnak, mint ahogyan azt először gondoltam, hanem expedíciókat is terveznek a közeljövőre. Az órák – elmondása szerint – általában előadással telnek, és közben átbeszélik, hogy a hallgatók mit gondolnak a témáról, de riportalanyom mindig hozzátette, hogy ezt mind viccesen. Végül, ha már mindig hozzátette, hogy viccesek az előadások, kíváncsi lettem, ezért belátogattam az egyik órára. Kisebb késéssel, de megérkeztem. Nem kis meglepetésemre röhögésre értem oda. Bent a teremben egyből éreztem, hogy én nagyon félreismerhettem a csillagászatot, nagyon jó hangulat volt. Éppen egy olyan előadásra értem be, ahol az Európa expedíció előkészületeit beszélték meg. Az expedíció abból áll, hogy egy szondát, amit ők építenek meg két csapatban (mindkét csapat egyet csinál, már csak a versenyszellem miatt is, és hogy ne dolgozzanak rajta nagy létszámban) lesüllyesztenek a Balaton aljára, ezzel modellezve, hogy milyen lehet a Jupiter holdjának, az Európának a belseje. Az előadáson a szonda felépítéséről volt szó. Nem sokat értettem belőle, hogy hogyan fog kinézni, de azt észrevettem, hogy nagyon sokszor hangzott el az USB szó, valószínűleg a laptopok használata miatt. Valóban nevettető volt az óra, most már értem, hogy miről is beszélt riportalanyom. Az óra végén a hallgatóság két részre osztódott, csapatokba rendeződtek. Az egyik csapatnál fültanúja lehettem a technikai megbeszéléseknek, de tudatlanságom miatt itt se sokat értettem. Összefoglalva, a történtek után ma már tudom, hogy nagyot kellett csalódnom a csillagászatban, de kellemesen. Az előadás színvonala és a jó hangulat már bizonyítja nekem, hogy érdemes erre a foglalkozásra időt fordítani.

Almer Kitti

Supernova  természettudományos fakultáció
Csütörtökönként 15 és 16:30 között, 201-es terem