Számomra ez a nap is ugyanúgy indult, mint máskor (leszámítva az orkán erejű szelet). Reggel hatkor edzés a Dagályban, utána rohanás a suliba, hogy minél kevesebbet késsek. Még egész hamar beértem. Osztálytársaim a kisiskolában dolgoztak. Az ajtó nyitva volt, a munka ment rendesen. Csönd volt. Lassan az is elmélyült a feladatban, akinek ez ritkán szokott menni. De most sikerült elmélyülnie. Aztán jött az áttörés. A nagy bumm, és egy enyhe földrengésszerű dolog. Összenéztük. Mi lehetett ez? Sokáig nem is sejtettük, csak azt tudtuk hogy egy nem minden napi dolog lehetett. Katasztrófa? Földrengés? Autóbaleset? De hisz abba nem rengett volna bele az épület! Ezek a kérdések másodpercek alatt száguldottak át a fejemen. Ezután két barátnőm jött be sikítozva, hogy leesett a Ford tábla. A Ford tábla? Nekem kellett egy kis idő, amíg leesett a tantusz. Jöttek az újabb rettentő kérdések. Leesett a Ford tábla, és mi van, ha valaki épp a CBA-ba akart menni, vagy bárhova máshova, és épp ott volt? Vagy hogy esetleg a tábla a CBA tetejére vagy a sarkára esett. Nem lesz hova járnunk, mikor Ildinél nagy a sor, és már csak 10 perc van a szünetből. Ebbe még belegondolni is rossz volt. Jó öt perc elteltével megbízható hírek érkeztek hozzánk. Senki sem sérült meg. Nagy kő esett le a szívünkről, nagyon nagy. De ezután mondták, hogy a CBA ablaküvege betört. Elég nagy gond ez is. Vége lett az órának, a másik kupacteremből úgy jöttek ki, hogy: éreztétek? Kérdeztük, mit? Hát hogy az épület berengett! És ekkor közöltük velük a tényt, hogy leesett a Ford tábla. Voltak, akik azt hitték, hogy ez jó vicc, de nem az volt. A történtek után jóval később még volt olyan, akihez ez a hír nem jutott el. Este siettem edzésről, hogy minél hamarabb otthon legyek, és elérjem a híradót. Elértem, épphogy. Jöttek a szokásos hírek, politika, balesetek stb. De mikor jön a Ford tábla? Utoljára mutatták, az országban még számos helyen okozott az erős szél károkat. Nekem az a pár perc nagyon feszült volt, ugyanis ha meghalt volna egy ember, akkor ebből sokkal nagyobb ügy lett volna, bár szerintem így se egy olyan dolog, amit el kéne engedni a fülünk mellett.

Horváth Dóri