Második idegen nyelv
5 éves gimnáziumi képzés
|
|
Tantárgyi programok | ||
|
A képzésben a második idegen nyelv tanítása a 10. évfolyamon kezdődik, ahol francia, német és spanyol nyelv közül választhatnak a tanulók. Megelőzi egy nyelvi kommunikációs év, egy intenzív, heti 18 órás idegen nyelv tanulás, amely során valamennyi tanuló angol nyelvet tanul. Továbbra is megmaradnak az AKG pedagógiai céljai, a személyre szabott oktatás, az egyéni értékelés, a differenciált tanításra való törekvés és az életkori sajátosságokhoz igazodó pedagógiai gyakorlat. Az első idegen nyelv tanulása során a tanulók megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások céljával, feladat- és szövegtípusaival. Cél, hogy az adott nyelvet írásban és szóban, hétköznapi szinten alkalmazzák. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A tanulók nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogatják az újabb nyelv tanulását. A serdülőkorra magas szintű kognitív készségek alakulnak ki. A tanuló képes logikus, absztrakt gondolkodásra, igényli a nyelv rendszerszerű áttekintését. Emlékezete megbízhatóbbá válik és tartósabb lesz, tudása nagyobb összefüggésekbe ágyazódik. Anyanyelvi szókincse gyorsan bővül, és idegen nyelvi szókincse is nagymértékben bővíthető. Figyelme kitartóbb, de igényli a változatosságot. Ha sikerül motiválni, együttműködését megnyerni, a fegyelmezési problémák csökkennek, számíthatunk a belső fegyelem kialakulására. A kognitív készségek fejlesztése mellett a nyelvóra különösen jó lehetőségeket ad az érzelmi, esztétikai, erkölcsi érzékenyég és kifejezőkészség, a szociális készségek fejlesztésére.
Ahhoz, hogy a diákok később a munkájuk során az idegen nyelveket eszközként használni tudják, kommunikatív és gyakorlati nyelvtudással kell rendelkezniük. Egyéb műveltségi területeken szerzett tudásukat más nyelveken is képesnek kell lenniük kifejezni, használni.
Célunk tehát természetesen a nyelvtan, a szókincs, a nyelvi készségek megtanítása mellett az, hogy diákjaink beszéd és kommunikációs szándékaikat, érzelmeiket, interakciós szándékaikat, gondolataikat, vitakészségüket, véleményüket idegen nyelven is képesek legyenek kifejezni.
A nyelvoktatás során az interdiszciplináris elveket figyelembe véve igyekszünk a más tárgyaknál tanított anyagokat integrálni a nyelvórákba.
A célnyelvtanításban fontos szerepet játszik a célnyelvhez kapcsolódó kultúra és országismeret felfedezése és megismerése, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség magas szintre történő fejlesztése. A diákok megtanulják, hogy gondolataikat írásban is, szóban is nyelvtanilag helyesen, megfelelő szerkezeteket használva, folyékonyan, összefüggően és érthetően, a megfelelő előadásmódban és stílusban fejezzék ki; érveiket logikai szabályoknak megfelelően, meggyőzően, példákkal alátámasztva fejtsék ki; ill. a megvizsgált szövegek és témakörök közötti összefüggéseket felfedezzék és éretten megfogalmazzák.
Ahhoz, hogy a fenti célkitűzések megvalósulhassanak, figyelni kell a tanuló személyiségére, érdeklődésére valamint élettapasztalataira. Biztosítani kell számára, hogy a nyelvtanulás során valós problémákkal szembesülhessen, önálló véleményt alkothasson és nyilváníthasson, valós élethelyzetekben próbálhassa ki magát, ill. önálló tanulási és életstratégiákat dolgozhasson ki.
A nyelvoktatás célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.
A kommunikatív nyelvtanítás célja a hatékony kommunikáció; a hangsúly a tartalmon, a mondanivalón van. Cél a kommunikatív kompetencia valamennyi összetevőjének harmonikus fejlesztése. A kommunikatív kompetencia fejlesztését elősegíti, ha a tanulók valós feladatok megoldásához, valós szituációkban használják a nyelvet, vagyis eszközként használják saját kommunikációs céljaik eléréséhez. Ugyanilyen fontos, hogy minél több lehetőségük adódjon arra, hogy autentikus nyelvi mintákkal találkozzanak a tanulás során.
A gyakorlásra fordított idő sokszorosára növelhető az óra céljainak megfelelő változatos interakciós formák alkalmazásával. A nyelvórán a csoport- és pármunka fokozott hangsúlyt kap; előtérbe kerül a tanárnak a tanulási folyamatot segítő szerepe. A nyelvi kommunikáció természetéből adódóan alapvető a résztvevők együttműködése.
Ez a korosztály látványosabb tempóban képes haladni az előző évfolyamokon jellemzőnél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvből a 13. tanév végére az B1/B2 szintet elérje.
Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:
a kötelező nyelvi oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;
a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni.
Általános célok és feladatok
Cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése, megszüntetése, és így –a lehetőségek szerint,- igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív viszony kialakítását.
A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös odafigyelés területén.
Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi ország kultúrájára.
Célunk, hogy a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi ismeretekkel rendelkezzenek, valamint elsajátítsák az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.
Részcélok
érdeklődés felkeltése az idegen nyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása
a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult, bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával
különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket
A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban a német nyelv használatának előnyeire való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét.
A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével, gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet
Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni, illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak tanulása során.
Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni.
A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul, hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb. Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.
Interkulturális ismeretek
Kívánatos, hogy a diákok betekintést kapjanak a célország(ok) mindennapjaiba, irodalmába, művészetébe, történelmébe, jelenkori problémáiba, megismerkedjenek a fontosabb régiókkal, intézményekkel, híres emberekkel, stb. Fontos az is, hogy a tanulók saját kultúrájukba is betekintést tudjanak nyújtani.
Az interkulturális készség a tanuló azon készségét jelenti, hogy képes más kultúrák tagjaival sikeres kapcsolatot felvenni, ápolni és megtartani. Bátorítani kell tehát akár a közvetlen (diákcsere), akár a közvetett (levelezés) kapcsolat felvételét más kultúrák tagjaival, és módszereket kell adni a tanulóknak ahhoz, hogy minél hatékonyabban megismerjék a másik kultúra sajátosságait.
Tanulói tevékenységek, készségek fejlesztése
Tanulói tevékenységek
A kommunikatív nyelvtanítás célja a hatékony kommunikáció; a hangsúly a tartalmon, a mondanivalón van. Cél a kommunikatív kompetencia valamennyi összetevőjének harmonikus fejlesztése. A kommunikatív kompetencia fejlesztését elősegíti, ha a tanulók valós feladatok megoldásához valós szituációkban használják a nyelvet, vagyis eszközként használják saját kommunikációs céljaik eléréséhez. Ugyanilyen fontos, hogy minél több lehetőségük adódjon arra, hogy autentikus nyelvi mintákkal találkozzon a tanulás során. A gyakorlásra fordított idő sokszorosára növelhető az óra céljainak megfelelő változatos formák alkalmazásával. A nyelvórán a csoport- és pármunka fokozott hangsúlyt kap, előtérbe kerül a tanárnak a tanulási folyamatot segítő szerepe. A nyelvi kommunikáció természetéből adódóan alapvető a résztvevők együttműködése, kooperációja. A nyelvóra egyúttal jó lehetőség ezeknek a készségeknek a fejlesztésére.
A készségek fejlesztése
A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan fordulnak elő a különböző tevékenységek során: egy levélre szóban válaszolunk, vagy egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb. Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket a tanórán is lehetőleg integráltan fejlesszük. Azt is fontos figyelembe venni, hogy a receptív készségeknek jelentős szerepe van a produktív készségek megalapozásában.
A hallott szöveg értése és a beszédkészség
A beszédértés és a beszédkészség egymással szorosan összefüggnek, és egymást kiegészítik. A természetes interakcióban a kommunikáció résztvevője az egyik pillanatban beszélő, a másikban hallgató Ezt figyelembe véve a két készséget integráltan kell fejleszteni. Egyaránt törekedni kell arra, hogy a tanulók a beszélgetésekben részt tudjanak venni, azaz néhány szóval, egy-két mondattal be tudjanak kapcsolódni, reagálni tudjanak és arra, hogy egy összefüggő esemény- vagy gondolatsort megértsenek, illetve folyamatos beszédben kifejtsenek (különböző játékos feladatok, rögtönzések, szerepjátékok, kiselőadások, problémamegoldó feladatok, kötetlen beszélgetések és viták).
A különböző típusú magnós és videós szövegek hallgatása egyaránt fontos részei a hallott szövegértés fejlesztésének. A szöveghallgatás mindig legyen előkészített, a feladatok legyenek változatosak és segítsenek a figyelem irányításában, a lényeg kiszűrésében (pl. vizuális és hallott információ összevetése, információk sorrendbe rakása, igaz-hamis válaszok, táblázatkitöltés stb.)
A beszédértés területén ki kell fejleszteni azokat a stratégiákat, amelyek segítségével a tanulók ki tudják szűrni egy hosszabb közlés lényegét, megtalálják a keresett információt, követni tudnak hosszabb, összefüggő szövegeket, esetleges vizuális információk fölhasználásával.
A hallás utáni értés és az interakciós készség fejlesztésének elengedhetetlen eszköze a célnyelvi óravezetés és kommunikáció.
Az olvasott szöveg értése
Az olvasásának sokféle célja van, a szövegértésnek sokféle módja. Ennek megfelelően sokféle szövegfajtával kell megismerkedni. Már kezdő szinttől szorgalmazni kell a globális és a részletes szövegértést segítő feladatok végzését. Minél magasabb szintre jutnak el a tanulók a nyelvtanulásban, annál nagyobb jelentősége van az olvasásának.
Az íráskészség
Az íráskészség fejlesztése során valós feladatok megvalósítására van szükség (rövid üzenetek, utasítások, üdvözletek, levelek írása stb.). Lényeges, hogy a témák megfeleljenek az életkornak, nyelvi szintnek és egyéni érdeklődésnek és ne csak a tanárnak, hanem valódi olvasóközönségnek szóljanak (levelezőpartner, faliújság stb.).
Fontos, hogy a tanulók koherens szövegeket tudjanak alkotni, tudják alkalmazni a megfelelő stílust, és eleget tegyenek a helyesírás, nyelvhelyesség, külalak követelményeinek.
Szabadon tervezhető tanórai foglalkozások anyaga
A szabadon tervezhető órák témái (például):
vizsgára való felkészülés,
versenyekre való készülés,
irodalmi szövegek feldolgozása,
idegen nyelvű műsorok készítése iskolai rendezvényre,
zenehallgatás,
daltanulás,
országismereti témák feldolgozása,
színház-/ mozilátogatás,
filmvetítés,
idegen nyelvű tv-műsorok megtekintése,
tanulói igény szerint a már tanult témák ismétlése,
Évenkénti célok
Az évenkénti célok meghatározásánál az Európai Tanács által meghatározott nyelvi szintleírásokat vettük alapul.
10. évfolyam: Cél a tanév végére az A1-es szint elérése.
11. évfolyam: Cél a tanév végére az A2-es szint elérése.
12. évfolyam: Cél a tanév végére a B1-es szint elérése.
13. évfolyam: Cél a tanév végére a B2-es szint elérése.
Órakeret
A második idegennyelv tanítása az angol nyelvvel párhuzamosan történik. A nyelvi kommunikációs év (9. évfolyam) után a 10. és a 11. évfolyamon heti 4-4 órában tanulják a tanulók a második idegen nyelvet. A 12. és 13. évfolyamon a második idegennyelv óraszáma eggyel növekszik, azaz 5 órát jelent hetente.
Értékelési rendszer
Egyik legfontosabb értékelési forma a nyelvórákon a folyamatos értékelés, melyet a tanár végez annak érdekében, hogy tanulóit a tanulásban segítse, ösztönözze. Visszajelzéseinek fontos része a bíztatás, mely a szükséges javításokkal, tapintatosan megfogalmazott bírálattal együtt arra irányul, hogy segítse a helyes önértékelés és önbizalom kialakulását.
Másik értékelési forma a félévenkénti szöveges értékelés, ahol a nyelvtanár a kommunikatív kompetencia valamennyi elemét és a nyelvi készségeket értékeli. Értékeli a tanuló előrehaladását önmagához és a csoport egészéhez képest, valamint a jó előre megfogalmazott követelmények szempontjából.
Az értékelés kitér a kommunikatív kompetencia valamennyi elemére, tehát méri a tételes tudást (szókincs, nyelvtan, helyesírás, kiejtés, szövegalkotás és nyelvhasználat szabályai), valamint a nyelvi készségeket és tevékenységeket (hallott és olvasott szöveg értése, beszéd, írás, közvetítés).
A napi gyakorlatban előforduló ellenőrzések alkalmával a nyelvórákon nem osztályzattal, hanem százalékokkal jelzi a nyelvtanár az elvégzett feladatok minőségét. Év végén (12.-13.-ban félévkor is) a tanulók éves teljesítményük alapján osztályzatot kapnak.
Tanórán kívüli tevékenységek
A nyelvi órák mellett az iskolában működő idegen nyelvi színjátszó csoportok, az idegen nyelvterületre tervezett tanulmányutak elősegítik a nyelv iránt való érdeklődés fenntartását, a tanultak elmélyítését. Tanulóinkat a nyelvtanárok ösztönzik a tanulmányi versenyeken való részvételre.
Szükséges tárgyi feltételek, taneszközök
A nyelvoktatás megfelelő fizikai környezetben zajlik. Az adott létszámot elbíró termekben tanulnak a diákok. Minden terem felszerelt magnetofonnal, videolejátszóval, írásvetítővel és diavetítővel. Minden évfolyam rendelkezik saját laptoppal, projektorral és CD-lejátszóval ezenkívül lehetőség van DVD-lejátszó használatára. Az idegen nyelvi munkaközösség rendelkezik három CD-lejátszóval, amit bármely nyelvtanár szabadon használhat. Az iskola könyvtára jól felszerelt idegen nyelvű irodalommal, szótárakkal, napilapokkal, aktuális folyóirattal. Az iskolában használt tankkönyvekhez minden nyelvtanár rendelkezik tanári kézikönyvvel, ezenkívül a könyvtárban fellelhető számos kiegészítő anyag, amely folyamatosan bővül. A tanári szobákban lehetőség nyílik számítógép- és internethasználatra. A diákok számára egy számítógépterem és a könyvtár biztosít számítógép- és internethasználati lehetőséget.