7-12. osztály
A Természettudományi Tantárgyblokk
tantervének általános jellemzői
Földrajz tanterv
Fizika tanterv
Kémia tanterv
A tanterv használható a hatéves gimnáziumok első négy évében, a 12-16 éves
korosztály tanítására.
Téma mélységig van kidolgozva
Készítette: Oroszlány Péter és Ruprecht Katalin
Iskola: Alternatív Közgazdasági Gimnázium, 1035 Budapest, Raktár u. 1.
A tanterv magába foglalja a NAT által kívánt tananyagot és fejlesztési követelményeket, azonban a tananyag felépítésében sajátosságokat mutat. Az iskolában epohális tanítás folyik, a tananyagot így 30 órás egységekben (naponkénti dupla órában, három héten keresztül) tanítjuk. Minden tanévben 1-1 epoha és 1-1 úgynevezett témahét (vagy terepgyakorlat) van biológiából (tehát évenként összesen 60 óra), kivétel a 7. évfolyam, amikor 2 epohát tartunk (ebben az évben tehát az óraszám 90). A terepgyakorlatok során a tantermi és a terepen végzett munka arányát az elvégzendő tananyag jellege és a terep adta lehetőségek határozzák meg.
Az otthoni munka és a feladatok szabadon választhatók, így a biológia tanulására fordított óraszám a tanuló képességeitől és ambícióitól függ. A tanár arra törekszik, hogy a tanulás fő színtere a tanítási óra legyen. Az otthoni munka azt a becsült óraszámot jelzi, amely egy átlagos képességű diáknak szükséges lehet a tananyag biztos rögzítéséhez. A feladat kategóriánál azt jelzi az óraszám, hogy a tanár milyen időtartam erejéig ajánl fel szabad választású szorgalmi feladatokat.
Óraszám: 270 óra
Otthoni: 90 óra
Feladat: 45 óra
Cél
A biológia tanításának célja – összhangban az iskola pedagógiai felfogásával és programjával – kettős: 1) a biológia tanítását minden kínálkozó módon felhasználjuk a gyermeki személyiség kibontakoztatására és tanulási képességének fejlesztésére; 2) megismertetjük a gyerekeket a földi környezet élővilágával, az életet mozgató erőkkel, az élet fennmaradásának föltételeivel és ezek védelmével, saját testünk fölépítésével, működésével, egészségünk fenntartásával.
Követelmény
A kettős célból kettős követelményrendszer adódik: a tanulási, az ismeretfelvevői- és kifejezési képesség fejlődése; a Nat-ban megfogalmazott ismeretek birtoklása. Mindemellett kiemelendő annak a szemléletmódnak az elsajátítása, amelynek sarokköve a természet védelme, a bioszférát veszélyeztető civilizációs törekvésekkel szembeni elköteleződés. Ehhez szorosan hozzá tartozik az élet kialakulásának történeti szemlélete, az evolúciós folyamat nyitottságának felismerése.
Függőség
Tantárgyon belül szoros összefüggés és egymásraépülés van az emberi test résztémái, a normális és a zavart működés, a sejt működése és a biokémiai alapfolyamatok, az ökológiai folyamatok és az életközösségek funkcionálása között.
A tantárgyak közötti kapcsolatokban nélkülözhetetlenek a szerves kémiai ismeretek a biokémia tanításához, a geológiai és földtörténeti ismeretek az evolúciós témakörhöz. Az ökológiai ismeretek adják a környezetvédelmi tevékenységek alapját.
Tartalom
A 12-16 éves, serdülését átélő korosztály számára életkori szakasza következményeként a legizgalmasabb téma természetszerűen az emberi test felépítése, működése és egészségének megtartása. Ezért az emberi test témaköre három tanéven át szerepel, sőt áttételesen a negyedikben is megjelenik. A 7-8. évfolyamokon történik az emberi test nagyléptékű anatómiai és élettani áttekintése és ehhez kapcsolódóan az egészség megőrzésével és a betegségekkel kapcsolatos ismeretek megbeszélése. A 9-10. évfolyamon a nagyobb elvontságot kívánó tudományos igényű megközelítés érvényesül.
Az ökológiai, a növénytani és az állattani ismeretek külön vonulatot alkotva évről-évre továbbépítve szerepelnek a tananyagban. Az evolúció témakörére befejezésként, a 10. évfolyamon kerül sor.
7. évfolyam
8. évfolyam
9. évfolyam
10. évfolyam
Értékelés
Ellenőrzési-értékelési rendszerünkben elkerüljük a folyamatos stresszt okozó naponkénti, osztályzatra való feleltetést. Helyette pontozási rendszert működtetünk, ami a követelmények és pontszerzési lehetőségek előzetes ismertetésén alapul. Pontokat egy-egy témakörhöz kötődően változatos tevékenységi formákkal lehet szerezni (pl.: témazáró dolgozatok, tesztek, órai munka, kiselőadások, tanulmányok, témabeszámolók, szövegfeldolgozás, gyűjtőmunka stb.). Témakörönként 100 pont gyűjthető össze, s ez az alábbi ponthatároknak megfelelő osztályzatokat jelenti:
| 40 pont alatt | 0 | (elégtelen) |
| 41-55 pont között | 2 | (elégséges) |
| 56-70 pont között | 3 | (közepes) |
| 71-85 pont között | 4 | (jó) |
| 86-100 pont között | 5 | (jeles) |
Az iskola értékelési rendszerében, kiemelkedő teljesítményre a tanár adhat 6 pontos is (kitűnő). A témánként szerzett pontok összeadódnak, az év végi osztályzat ezekből képződik.
A témahét tevékenységét a produktumok és a végzett munka alapján 0-6 osztályzattal értékeljük, amely egyenértékű az epohavégi osztályzatokkal.
Félévkor és év végén írásbeli értékelést adunk tanítványaink munkájáról, mely a tanulónak és szüleinek egyaránt szól. Ebben értékeljük a gyermek tevékenységét, aktivitását, viszonyát a tantárgyhoz, a tanuláshoz, képességeinek fejlődését; megnevezzük azokat a területeket, amelyekben változtatást tartunk szükségesnek.
Az ember szervezete és egészsége
Jellemzők
Óraszám: 120
Otthoni: 40
Feladat: 20
Cél
A serdülőkor testi és lelki folyamatai megváltoztatják a gyerekek önmagukhoz való viszonyát. Az önreflexiós képesség kialakulásával egészen máshogy kezdik nézni magukat, mint néhány évvel korábban. Fontos, hogy ehhez a szemléletváltáshoz idejében konkrét és pontos ismereteket és megfelelő szemléletmódot kapjanak. Csak így alakulhat ki pozitív testképük, testükhöz való harmonikus viszonyuk, mely az önbecsülés egyik alapja. “ Úgy néztem magamra mindig,/Ahogy csodára nézni illik.” (Szécsy Margit) – ez lehet e témakör tanításának mottója.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg. Általános követelmény, hogy a tanulók ismerjék az emberi test minden szervét, szervrendszerét, azok elhelyezkedését, működésük sajátosságait, leggyakoribb betegségeit. Részletesen kell ismerniük a nemi működéssel és a szerelmi élettel kapcsolatos minden lényeges fogalmat, folyamatot. Ismerniük kell egészség megőrzésének általános elveit, az ezzel kapcsolatos elemi fogalmakat és tennivalókat, az elsősegély nyújtásának fogásait. Ugyancsak követelmény – bár ez természetszerűen csak indirekt módon jelentkezhet – a célokban megfogalmazott szemlélet kialakulása minden serdülőben.
Tartalom
A tanterv felöleli és megvalósítja a Nat-ban Az ember szervezete és egészsége és az Általános egészségtan című témakörökben megjelölt tananyagot. Az altémák címei a következők:
Értékelés
Az értékelés az általános részben leírtaknak megfelelően történik. Külön értékeljük az alapképességek (koncentráció, megfigyelés, önkifejezés, olvasás, emlékezet, gondolkodás, tájékozódás, önművelés) színvonalát és az ezekben elért fejlődést. A tényszerű biológiai tudást tesztekkel, kisesszékkel, szóbeli beszámolókkal ellenőrizzük. Számos produkciós lehetőséget kínálunk a gyerekeknek (rajzolás-festés szervekről, izmokról, csontokról, csont- és izomismeret, tájékozódás az emberi testen, órai munka, anyaggyűjtés, szövegelemzés, egyéni szövegfeldolgozás, képelemzés stb.), melyekben nemcsak verbális képességeiket használhatják, hanem mozgási, érzelmi, művészi érzékeiket is fejleszthetik a biológiai objektumok megismerése során.
Feltételek
Jellemzők
Óraszám: 10
Otthoni: 5
Feladat: 2
Cél
Az élet kémiai alapjainak megismerése a biológia tananyag legnehezebb (a Nat által is mellőzött), de egyúttal talán legizgalmasabb része is, mely nélkül nem teljes a biológia oktatása. Értelme azonban csak akkor van, ha nem enciklopédikus tudást kívánunk adni tanítványainknak a rendelkezésre álló csekély időben, hanem valóban átélhetővé tesszük azt az izgalmat, amelyet a molekuláris, atomi és szubatomi történések és a különböző biológiai szerveződési szintek működése közötti összefüggések felfedezése okoz.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény a biomolekulák és -struktúrák szerveződési szintjeinek és a sejt felépítésének ismerete, a kémiai energia előállítási és hasznosítási folyamatainak jellemzése, a sejt információtárolási mechanizmusának megértése, a fehérjeszintézis folyamatának bemutatása.
Függőség
Ez a témakör a szerves kémia tanulmányozása során szerzett ismeretekre épül; szerencsés, ha időben szorosan követi azt.
Tartalom
Bár a rendelkezésre álló idő rendkívül kevés ahhoz, hogy a bonyolult biokémiai folyamatokat a gyerekek mélyebb szinten követni tudják, föltétlenül meg kell ismerkedniük az alapvető életfolyamatok kémiai hátterével. A szerves kémiában áttekintett anyagok élő szervezetekben való átalakulásainak, áramlásának nyomon követése segít kialakítani azt a szemléletmódot, melyet az élet tisztelete, megbecsülése jellemez. Altémák:
Értékelés
A tanulók a téma kezdetekor kézhez kapják az ún. minimális követelményeket, mely az altémáknál részletezett fogalmak, folyamatok, műveletek, attitűdök legfontosabb részét foglalja magába; ezeket mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy érvényes osztályzattal zárja az epohát. Az ellenőrzés során arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek mélyen rögzüljenek. Témazáró esszé, teszt, órai munka, beszámoló, ábramagyarázat, modellkészítés, egyéni szövegfeldolgozás kínál változatos pontszerzési lehetőségeket az értékeléshez.
Feltételek
Jellemzők
Óraszám: 10
Otthoni: 5
Feladat: 3
Cél
Az élet konzervativizmusának és a változások dinamizmusának és föltételeinek megismerése filozófiai jelentőséggel is bír. A földi élővilág génállományának megőrzése, az élet folyamatosságának fennmaradása az emberen is múlik. E gondolatok felismertetése a témakör fő pedagógiai célkitűzése a biológiai törvényszerűségek megismerésén túl.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény biológiai információk tárolási, megőrzési és továbbadási módjainak ismerete, az élővilág változatossága és változékonysága okainak, megvalósulási mechanizmusainak ismerete.
Függőség
A sejttani és biokémiai ismeretek feltétlenül szükségesek az öröklődéssel kapcsolatos kérdések tárgyalásához.
Tartalom
Altémák:
Értékelés
A tanulók a téma kezdetekor kézhez kapják az ún. minimális követelményeket, mely az altémáknál részletezett fogalmak, folyamatok, műveletek, attitűdök legfontosabb részét foglalja magába; ezeket mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy érvényes osztályzattal zárja az epohát. Az ellenőrzés során arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek mélyen rögzüljenek. Témazáró esszé, teszt, órai munka, beszámoló, ábramagyarázat, modellkészítés, egyéni szövegfeldolgozás kínál változatos pontszerzési lehetőségeket az értékeléshez.
Feltételek
Jellemzők
Óraszám: 15
Otthoni: 10
Feladat: 5
Cél
Az élővilág megismerése, környezetünk objektumainak érzékszerveinkkel való felfogása nemcsak az ember természetéből következő tulajdonság, hanem tudatos irányultságú tevékenység is. Az erre való vágyat kell ennél a témakörnél mélyen tanulóinkba oltani. 11-13 éves korban a gyerekek hallatlanul nagy ismeretanyagot képesek szinte tanulás nélkül is fölvenni. Ezt az életkori jellemzőjüket kell kihasználnunk a tájak és életközösségeik megismertetésekor: minél több növény- és állatfajt ismerjenek tehát meg, a hazai fajokat közvetlen tapasztalatból, látva és kézbefogva, más tájak élőlényeit könyvekből, filmekből bemutatva.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény a hazai tájak és a nagy biomok megnevezése, környezeti adottságaik és bennük élő főbb növény- és állatfajok jellemzése, a megjelölt fajok felismerése a természetben és rajzról, fényképről, filmről. Fel kell ismerni és tudni kell röviden leírni, jellemezni a leggyakoribb hazai kultúrnövényeket is.
Tartalom
A Föld élővilágának teljességét kell bemutatnunk a életkörülmények változásának tükrében. A hazai tájakból és azok életközösségeiből indulva jutunk el a biomok sajátosságainak megismeréséig. Altémák:
Értékelés
Az értékelés az általános részben leírtaknak megfelelően történik. Külön értékeljük az alapképességek (koncentráció, megfigyelés, önkifejezés, olvasás, emlékezet, gondolkodás, tájékozódás, önművelés) színvonalát és az ezekben elért fejlődést. A tényszerű biológiai tudást tesztekkel, kisesszékkel, szóbeli beszámolókkal ellenőrizzük. Számos produkciós lehetőséget kínálunk a gyerekeknek (rajzolás-festés növényekről, állatokról, gyűjtőmunka, növénypréselés, órai munka, videofilm-elemzés, egyéni szövegfeldolgozás, képelemzés stb.), melyekben nemcsak verbális képességeiket használhatják, hanem mozgási, érzelmi, művészi érzéküket is fejleszthetik a biológiai objektumok megismerése során.
Feltételek
Az életközösségek általános
jellemzői. Az állatok viselkedése.
Jellemzők
Óraszám: 15
Otthoni: 10
Feladat: 5
Cél
Az élővilág változatosságának megismerése után áttekintjük azokat az általános környezeti feltételeket, amelyek az élet lehetőségét és fennmaradását biztosítják a Földön. Az ökológia egyensúly fennmaradásának jelentőségét és ebben az ember felelősségét fel kell ismerniük tanulóinknak. Ez a témakör alapozza meg a későbbi környezetvédelmi tanulmányokat. Az etológiával való ismerkedés előkészíti az emberi magatartás tanulmányozását, az önreflexiós és önismereti képesség kibontakozását.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény a környezeti tényezők és az élővilág jellegzetességei közötti összefüggés felismerése, a változások következményeinek és okaink azonosítása. Ismerni kell a táplálékhálózatok felépítését, az egyensúly-bomlás következményeit és okait.
Tudni kell megfigyelni, leírni, jellemezni az állati magatartásformákat, megnevezni a viselkedési sajátosságok okait, a fajok és fajtársak együttélésének formáit, változatait.
Függőség
A témakör a Tájak és életközösségek című altéma folytatásának tekintendő. Időközben a tanulók megismerkedtek a földrajzi övezetesség témakörével, mely nagy segítséget nyújt az ökológiai folyamatok áttekintéséhez.
Tartalom
Az ember által ismert Világegyetemben csupán a Földet körülvevő vékony gömbhéjon belül uralkodnak olyan körülmények, amelyek közepette lehetséges az élet. Mi jellemzi az élőlények élettelen környezetét, milyen föltételek szükségesek az élőlényeknek, hogyan változik az élővilág a körülmények változásával.
Az élő szervezetek számára nemcsak az élettelen, hanem az élő környezet is meghatározó: az élőlények szoros kölcsönhatásban, kölcsönös függésben élnek egymással. Az egymáshoz való viszony jellegzetesen – az ember számára sok tanulságot hordozva jelenik meg az állatvilágban.
A földi ökoszisztéma végtelenül bonyolult folyamatok szövevényes rendszere, mely csak akkor marad fenn az ember számára is életteret adó környezetként, ha tevékenységünkkel nem szakítjuk meg az összefüggések láncolatát.
Altémák:
Értékelés
Az értékelés az általános részben leírtaknak megfelelően történik. Külön értékeljük az alapképességek (koncentráció, megfigyelés, önkifejezés, olvasás, emlékezet, gondolkodás, tájékozódás, önművelés) színvonalát és az ezekben elért fejlődést. A tényszerű biológiai tudást tesztekkel, kisesszékkel, szóbeli beszámolókkal ellenőrizzük. Számos produkciós lehetőséget kínálunk a gyerekeknek (rajzolás-festés növényekről, állatokról, gyűjtőmunka, órai munka, videofilm-elemzés, egyéni szövegfeldolgozás, képelemzés stb.), melyekben nemcsak verbális képességeiket használhatják, hanem mozgási, érzelmi, művészi érzéküket is fejleszthetik a biológiai objektumok megismerése során.
Feltételek
Bevezetés a növénytanba és
állattanba
Jellemzők
Óraszám: 20
Otthoni: 10
Feladat: 5
Cél
A közvetlenül, a természetben való sétáink során fellelhető növények és állatok minél szélesebb körének megismerése, testfelépítésük, életmódjuk tanulmányozása, életciklusuk követése.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény a megfigyelésben való jártasság megszerzése, az élő objektumok pontos leírásának képessége, a leíráshoz szükséges szakszavak és nomenklatúra megismerése és használata. Tudni kell bánni a preparáló mikroszkóppal. A látottak megjelenítése vázlatos, illetve részletező képi formában szintén követelmény.
Tartalom
Növény- és állatfajok meghatározott körének megismerése, egyedek megfigyelése, leírása, különböző fajok összehasonlítása. A növényhatározás és az állathatározás elvei gyakorlata, határozókönyvek használata. A rendszerezés alapjai. Vázlatkészítés, rajz és festés (különböző technikák), a jellemző vonások megtalálása.
Altémák:
Értékelés
Az értékelés az általános részben leírtaknak megfelelően történik. Külön értékeljük a témakör feldolgozásában jelentős szerepet játszó alapképességek (koncentráció, megfigyelés, önkifejezés, emlékezet, tájékozódás, önművelés) színvonalát és az ezekben elért fejlődést. A tényszerű biológiai tudást tesztekkel, szóbeli beszámolókkal ellenőrizzük. Számos produkciós lehetőséget kínálunk a gyerekeknek (rajzolás-festés növényekről, állatokról, gyűjtőmunka, órai munka, videofilm-elemzés, szövegfeldolgozás, képelemzés, növényhatározás, állathatározás stb.), melyekben nemcsak verbális képességeiket használhatják, hanem mozgási, tájékozódási, érzelmi, művészi érzéküket is fejleszthetik a biológiai objektumok megismerése során.
Feltételek
Az állatok teste és életműködése
Jellemzők
Óraszám: 30
Otthoni: 10
Feladat: 5
Cél
Az állatvilág megismerése és megszeretése. Az elmélyülés, az élőlények működésének vizsgálatában való elmerülés szépségének átélése. A természeti objektumok tudományos megközelítési attitűdjével való ismerkedés és gyakorlat megszerzése.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény az állati szervezet tudományos igényű leírásához szükséges szempontrendszer ismerete, a felépítés és működés közötti összefüggések felismerése és jellemzése. Ismerni kell a nagy rendszertani egységeket, tudni kell azokat jellemezni, felsorolni jellegzetes képviselőinek meghatározott körét.
Függőség
Ez a témakör a Bevezetés a növénytanba és az állatanba című témakörre épül. Fontosak még az ökológia témakörök során tanult ismeretek is.
Tartalom
Az állati létforma minden jellemzőjét bemutatjuk és megismerjük a törzsfejlődés különböző fokozatain, a fejlődéstörténeti rendszer mentén.
Altémák:
Értékelés
A tanulók a téma kezdetekor kézhez kapják az ún. minimális követelményeket, mely az altémáknál részletezett fogalmak, folyamatok, műveletek, attitűdök legfontosabb részét foglalja magába; ezeket mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy érvényes osztályzattal zárja az epohát. Az ellenőrzés során arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek mélyen rögzüljenek. Témazáró esszé, teszt, órai munka, beszámoló, videofilm-elemzés, kiselőadás, könyvbeszámoló, recenziókészítés, szövegfordítás idegen nyelvről, képazonosítás, állatok felismerése, egyéni szövegfeldolgozás kínál változatos pontszerzési lehetőségeket az értékeléshez.
Feltételek
A növények teste és életműködése
Jellemzők
Óraszám: 30
Otthoni: 10
Feladat: 5
Cél
A növényvilág megismerése és megszeretése. Az elmélyülés, az élőlények működésének vizsgálatában való elmerülés szépségének átélése. A természeti objektumok tudományos megközelítési attitűdjével való ismerkedés és gyakorlat megszerzése.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény a növényi szervezet tudományos igényű leírásához szükséges szempontrendszer ismerete, a felépítés és működés közötti összefüggések felismerése és jellemzése. Ismerni kell a nagy rendszertani egységeket, tudni kell azokat jellemezni, felsorolni jellegzetes képviselőinek meghatározott körét.
Függőség
Ez a témakör a Bevezetés a növénytanba és az állattanba című témakörre épül. Fontosak még az ökológia témakörök során tanult ismeretek is.
Tartalom
A növényi létforma minden jellemzőjét bemutatjuk és megismerjük a törzsfejlődés különböző fokozatain, a fejlődéstörténeti rendszer mentén.
Altémák:
Értékelés
A tanulók a téma kezdetekor kézhez kapják az ún. minimális követelményeket, mely az altémáknál részletezett fogalmak, folyamatok, műveletek, attitűdök legfontosabb részét foglalja magába; ezeket mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy érvényes osztályzattal zárja az epohát. Az ellenőrzés során arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek mélyen rögzüljenek. Témazáró esszé, teszt, órai munka, beszámoló, videofilm-elemzés, kiselőadás, könyvbeszámoló, recenziókészítés, szövegfordítás idegen nyelvről, képazonosítás, növényfelismerés, egyéni szövegfeldolgozás kínál változatos pontszerzési lehetőségeket az értékeléshez.
Feltételek
Jellemzők
Óraszám: 10
Otthoni: 5
Feladat: 2
Cél
Az evolúció tanítása arra ad lehetőséget, hogy a gyerekek történetiségről alkotott képzetei túlnőjenek a civilizációk történetén, és egyetemessé válva az Anyag történetévé táguljanak. A középpontban az élő anyag időbeli változása, szervezeti és működési komplexitásának növekedése áll. be kell mutatnunk a változásokat előidéző erőket, a fejlődés mozgatórugóit, a szelekció és az alkalmazkodás mechanizmusát, az életért folyó küzdelem drámaiságát.
Nem kerülhető ki a téma világnézetet formáló jelentősége, a élővilág keletkezésének filozófiai értelmezési felfogásai, melyeket tárgyilagosan és történetiségében kell bemutatni, szabad utat hagyva az egyéni felfogás kialakulásának.
Követelmény
A fogalmakban, folyamatokban műveletekben, attitűdökben leírható követelmények az altémák szintjén, a Nat részletes követelményeihez csatoltan fogalmazandók meg.
Általános követelmény a földtörténeti korok és az egyes korokra jellemző élővilág bemutatása, az evolúciós törvényszerűségek ismerete. Tájékozottnak kell lennie a gyerekeknek az élet eredetéről vallott történeti felfogásokban, értelmezniük kell tudni a darwini gondolat szellemtörténeti jelentőségét.
Függőség
A gyerekeknek ismerniük kell már az ökológiai összefüggéseket, hiszen az evolúciót mozgató fő erők éppen a környezeti föltételekben bekövetkező változások. Az élet keletkezésének problematikája csak a sejtműködés megismerésével lehetséges, ezért a “Sejtműködés, biokémia” témakört érdemes időben összekapcsolni az evolúció tanításával, s modulként szerepeltetni. A becsatlakozás szerves módon a “Fogantatás az ősóceánba: élettelenből élő” című altéma után következhet.
Tartalom
Az állandóság és a változás jelenségeit az ember a környezet átváltozásaiban, a ciklikus és lineáris folyamatok észlelésében, és saját életének irreverzibilitásában is tudomásul veszi, felfogja. A keletkezés és elmúlás filozófiai paradoxonát a tudomány ma az evolúció elméletével megoldottnak tekinti. Segítségével végigkövethetjük az anyag fejlődését az ősrobbanástól a tudat kialakulásáig, az emberi társadalom megjelenéséig. Kiderül, hogy a változásoknak iránya van; az anyag szervezettségi szintjének növekedése új és új, differenciáltabb és komplexebb jelenségek feltűnésével jár.
Altémák:
Értékelés
A tanulók a téma kezdetekor kézhez kapják az ún. minimális követelményeket, mely az altémáknál részletezett fogalmak, folyamatok, műveletek, attitűdök legfontosabb részét foglalja magába; ezeket mindenkinek tudnia kell ahhoz, hogy érvényes osztályzattal zárja az epohát. Az ellenőrzés során arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek mélyen rögzüljenek. Témazáró esszé, teszt, órai munka, beszámoló, videofilm-elemzés, kiselőadás, könyvbeszámoló, recenziókészítés, szövegfordítás idegen nyelvről, képazonosítás, fosszíliák felismerése, egyéni szövegfeldolgozás kínál változatos pontszerzési lehetőségeket az értékeléshez.
Feltételek